Egyre több diplomát osztanak ki, miközben az alapvető készségek mélyrepülésben vannak
A Civil Közoktatási Platform (CKP) hosszú évek óta hangsúlyozza, hogy a kormányzati sikerpropaganda mögött, amely a diplomák számának növekedésével büszkélkedik, súlyos tartalmi válság húzódik meg.
A nők aránya mindössze 7 százalék a BME vezetésében: nemek közti egyenlőségi tervet támogat a BME
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szenátusa egyhangúlag támogatta a BME 2026 és 2029 közötti időszakra szóló Nemek Közötti Egyenlőségi Tervét, amelynek célja az esélyegyenlőség erősítése és a befogadó egyetemi környezet megteremtése.
Méltányos elbánást ígérnek a vizsgákról elkéső hallgatóknak a rendkívüli hóhelyzet miatt
Hankó Balázs tette közzé a Magyar Rektori Konferencia elnökének a bejelentését, miszerint azok a hallgatók, akik az időjárási körülmények miatt nem tudnak időben megjelenni a vizsgájukon, nem kerülhetnek hátrányba.
Ezeken a szakokon dolgoznak a legtöbben már az egyetem alatt
Nem minden egyetemi hallgató engedheti meg magának, hogy csak a tanulásra koncentráljon – de nem is minden szakon ugyanolyan könnyű munkát vállalni a diploma megszerzése előtt.
Magasabb ösztöndíjak és plusz támogatás: már lehet pályázni a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjra
A 2025/2026-os tanévben ismét megnyílt a pályázati lehetőség azok számára, akik tanári, tanítói vagy gyógypedagógiai pályára készülnek.
„A diáknak is az az érdeke, hogy ne szervezze ki a tanulást” – így látja a mesterséges intelligencia használatát az ELTE szakértője
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia (MI) egyre inkább jelen van a felsőoktatásban, és nemcsak a hallgatók életét, de a tanárok munkáját is átalakítja. Horváth László, az ELTE mesterséges intelligenciáért felelős dékáni biztosa szerint azonban tiltani nem érdemes a technológiát, még akkor sem, ha használata komoly új kihívásokat jelent az oktatásban.
Hivatalosan is megnyitott a Freedom, a Freeszfe Egyesület új, állandó oktató- és alkotóműhelye
Bár az átalakítási munkálatok még zajlanak, az ötemeletes épület már most pezsgő művészeti és közösségi térré vált. A Freeszfe ezzel öt év után először került olyan helyzetbe, hogy saját igényei szerint használható, hosszabb távra tervezhető tere legyen – még ha a jövője továbbra is bizonytalan.
Egyetemi kisokos: fogalmak, amiket minden hallgatónak tudnia kell
Ha már most is úgy érzed, hogy az egyetemen mindenki egy titkos nyelven beszél, nem vagy egyedül. Kredit, passziválás, szeminárium, UV – ismerős szavak, mégis sok a kérdőjel? Ebben az egyetemi ABC-ben sorra vesszük azokat a fogalmakat, amelyekkel előbb-utóbb minden hallgató szembesül.
Mikor érkeznek a tanulmányi ösztöndíjak a tavaszi félévben?
Az év elején a hallgatóknak sajnos elég sokat kell várniuk az első ösztöndíjakra. Bár még majdnem egy hónap hátra van a tavaszi félév kezdetéig, érdemes előre tudni, hogy mikor számíthatnak a kifizetésekre a következő szemeszterben.
Mit érdemes tudni a mesterszakos felvételiről?
A 2026-os általános felvételi eljárás keretében a mesterképzésekre is február 15-ig lehet jelentkezni. Összegyűjtöttük, mire érdemes különösen odafigyelnetek, ha idén mesterszakra készültök.
Nem csak teológia, nem csak papoknak – átalakulóban a hittudományi képzés
Számos világi tárgyat is oktatnak a magyarországi hittudományi egyetemeken, főiskolákon a teológia mellett. Bár világnézetileg elkötelezett intézményekről van szó, a megszerezhető oklevél, diploma az egyházi munkakörökön kívüli állások betöltéséhez is használható.
Kollégium, albérlet vagy valami más? Az egyik legnagyobb kihívás az egyetemistáknak a lakhatás megszervezése
Az egyetemi felvételi után az egyik legfontosabb, ugyanakkor az egyik legnagyobb kihívást jelentő feladat a megfelelő lakhatás megtalálása. 2025-ben több mint 95 ezer hallgató jutott be valamely felsőoktatási szakra, az országban az egyetemisták száma pedig évről évre növekszik. Ezzel párhuzamosan azonban a kollégiumi férőhelyek száma nem követi ezt a trendet, az albérletek ára pedig az egekbe szökött, így a lakhatás kérdése komoly stresszfaktorrá vált a hallgatók számára.
Mikor kezdődik a második félév az egyetemeken?
Akát két hét eltérés is lehet abban, hogy mikor kezdik az egyetemek a tavaszi félévet. Mutatjuk, hogy melyik egyetemen mikor kell visszaülni az előadótermekbe.
Hatósági felszólítást kapott a kecskeméti egyetem alapítványa, miután számos adatot megpróbáltak eltitkolni egy adatigénylés során
13 oldalas felszólítást küldött a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság az egyetem alapítványának.
Felsőoktatási felvételi 2026: itt nézhetitek meg, milyen képzésekre jelentkezhettek
Elindult a 2026-os felsőoktatási felvételi. Ha 2026 szeptemberében ti is egyetemen szeretnétek tanulni, akkor mutatjuk, hol tudjátok megnézni, milyen szakokat hirdettek meg.
Intézményi pont járhat, ha családi kötődésünk van az egyetemhez
A felsőoktatási felvételi megújításának fontos eleme, hogy a többletpontok rendszerét kiszervezték az egyetemeknek, amelyek így maguk dönthetik el, mit és hány ponttal jutalmaznak. A listákban egészen furcsa jogcímek is feltűnnek.
Átsorolás az önköltségesből állami ösztöndíjas képzésbe – amit minden hallgatónak tudnia kell
Hiába vesznek fel állami ösztöndíjas helyre, nem garantált, hogy az egyetemi képzés végéig ingyen tanulhatsz. Fontos tudni, hogy a tanulmányi teljesítményed alapján átkerülhetsz önköltséges formába. A visszasorolás pedig nem automatikus.
Így szerepeltek a magyar egyetemek a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban 2025-ben
Összeszedtük, hogyan szerepeltek a magyar egyetemek a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban 2025-ben.
Az egyetem nem csupán diplomagyár, hanem a kisbetűs élet
A legtöbb egyetemi városban a tanulás mellett sok lehetőség van a szabadidő változatos eltöltésére, ennek köszönhetően pedig az ott töltött évekre később is boldogan gondolhatunk vissza.
Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál
Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.
