A választás után személyi változások indultak a kormányban: három helyettes államtitkár is távozik – derült ki a csütörtök este megjelent Magyar Közlönyből.
Hiába a politikai fordulat és az egyetemi autonómia helyreállításának ígérete, a Közép-európai Egyetem (CEU) nem tervezi campusának visszaköltöztetését Budapestre.
Az egyetem közlése szerint szabályzatsértő módon került ki egy hallgatói gyűlést hirdető plakát április 22-én, ezért azt eltávolították. Az intézmény visszautasítja a retorziókra vonatkozó állításokat, és hangsúlyozza: a hallgatók véleménynyilvánítási szabadsága biztosított.
A Magyar Tudományos Akadémia kész visszafogadni a korábban leválasztott kutatóhálózatot, és ezt a szándékot a kutatóintézetek vezetőinek elsöprő többsége támogatja – egyetlen kivétellel. Az MTA megbeszéléseket kezdeményezett a Tisza Párttal is.
Informális hallgatói gyűlést szerveztek volna a Színház- és Filmművészeti Egyetem diákjai az egyetemi autonómiáról és az intézmény jövőjéről, a kezdeményezést azonban már a kezdeteknél akadályozta az egyetem vezetése.
A leendő kormány programjában feketén-fehéren szerepel a Mathias Corvinus Collegium (MCC) állami támogatásának megszüntetése, valamint az intézménynek juttatott állami vagyon visszaszerzése. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint mindez jogállami eszközökkel is megvalósítható.
Jogsértést állapított meg a hatóság a Építési és Közlekedési Minisztérium eljárásában, de ez nem befolyásolja a végeredményt: a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusát továbbra is a kormányközeli konzorcium építheti meg közel 110 milliárd forintért.
A szakszervezet egyik célja, hogy a Tisza-kormány állítsa helyre a kutatóhálózat egységét.
A döntést Sulyok Tamás hozta meg, Hankó Balázs ellenjegyzésével, az egyetem fenntartójának, a református egyháznak a javaslatára. Trócsányit korábban tanúként Völner Pál ügyében is kihallgatták.
A Magyar Tudományos Akadémia friss közleményben reagált a Tisza Párt programjára, amelynek egyik vállalása például a tudományos autonómia helyreállítása lenne. Az Akadémia vezetése megbeszéléseket kezdeményez a párt vezetőivel és szakértőivel.
2027. január 1-jétől csatlakozik az Egyesült Királyság és Svájc az Erasmus programhoz – jelentette be az Európai Bizottság.
Miközben az Európai Unió már közel jár a 2030-as oktatási céljaihoz, Magyarország a lista végén kullog: a diplomás fiatalok aránya nemcsak az uniós átlagtól marad el jelentősen, hanem az egyik legalacsonyabb az EU-ban.
Pikó András már a választások előtt 12 pontban fogalmazta meg, mit várnak az újonnan felálló kormánytól. A kerület vezetése társadalmi támogatást is kér a követelések mögé, hogy erősebb felhatalmazással tárgyalhassanak.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly még több mint 11 ezer képzést hirdettek meg a felsőoktatási felvételi eljárásban, idén viszont már csak alig 9 ezer közül választhattak a jelentkezők.
Hiába nőtt a pedagógusképzésbe jelentkezők száma, több olyan osztatlan tanárképzés is van, amely alig vonz jelentkezőket: a biológia-kémia tanári képzésre például mindössze 19-en jelentkeztek első helyen, míg fizikatanár-kémiatanárnak csupán hárman. Sőt, több olyan képzés is akad, amit senki vagy mindössze egyetlen diák jelölt meg első helyen.
Az egyetemi hallgatók egy jelentős részének a munkavállalás nem választás kérdése vagy kiegészítő jövedelemforrás, hanem a felsőoktatási rendszerben való bennmaradás és a tanulmányok folytathatóságának kőkemény feltétele.
Orbán Viktor javaslatára látogatott el az MCC-be JD Vance amerikai alelnök, ahol erős kritikát fogalmazott meg a nyugati akadémiai világgal szemben és hosszan magasztalta az MCC küldetéstudatát és értékeit.
Radócz László, a Debreceni Egyetem docense egy nemzetközi expedíció tagjaként jutott el a világ egyik legelszigeteltebb pontjára, a Bouvet-szigetre, ahol eddig alig kétszáz ember fordult meg.
