Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Magyar Péter közösségi oldalán élőben közvetítette a sajtótájékoztatót azután, hogy Brüsszelben tárgyalt az Európai Bizottsággal. A sajtótájékoztatón a magyar miniszterelnök arról is beszámolt, hogy Magyarország megkapja az uniós forrásokat, ebből pedig 2,2 milliárd euró jut majd az oktatásra.
Magyar Péter azt mondta, hogy lesz egy átmeneti időszak a közérdekű alapítványok esetében. Azok 2027. augusztus 31-ig működnek, melyek egyetemeket tartanak fent. Viszont azokat a közérdekű alapítványokat, melyek nem egyetemeket működtetnek, mint például az MCC, augusztus 31-ig megszüntetik.
Ursula von der Leyen úgy fogalmazott, hogy a gyermekvédelmi szabályok terén további előrelépésekre van szükség, de azt gondolja, hogy Magyarország jó irányba halad.
Von der Leyen külön kitért arra is, hogy a következő tanévtől a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmus-programban.
Az Eduline-on korábban beszámoltunk arról is, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a kekva-modellt, mert a modellváltott egyetemeket fenntartó alapítványok működésének átláthatatlansága és a kuratóriumi tagok politikai kötődése miatt zárták ki ezeket a magyar egyetemeket az Erasmusból.
Magyar Péter korábban azt is mondta, hogy van olyan javaslat, amely a teljes kekva-modellt megszüntetné, de van olyan is, amely csak átalakítaná és a politikai befolyástól mentesítené.
Lannert Judit oktatási miniszter pedig még a meghallgatásán úgy fogalmazott, hogy „vissza kell vezetni a felsőoktatásunkat Európába”, vagyis jogszabályi szinten rendezni kell, hogy a magyar hallgatók újra részt vehessenek az Erasmus-programban, az oktatók pedig a Horizon kutatási együttműködésekben.
Kongói Demokratikus Köztársaság, Kirgizisztán és Kambodzsa – csak néhány célország, melynek egyetemén a Pannónia Ösztöndíjprogram keretében tanulhatnak a magyar diákok. Közös bennük, hogy nem feltétlen a felsőoktatásukról híresek.
Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.
Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.
Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.
Bár még a 2026-os felsőoktatási felvételi tart, már most meg tudjátok nézni, hogyan fogják számolni a pontokat a 2027-es és a 2028-as eljárásban az egyes szakokon.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
