Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Magyar Péter közösségi oldalán élőben közvetítette a sajtótájékoztatót azután, hogy Brüsszelben tárgyalt az Európai Bizottsággal. A sajtótájékoztatón a magyar miniszterelnök arról is beszámolt, hogy Magyarország megkapja az uniós forrásokat, ebből pedig 2,2 milliárd euró jut majd az oktatásra.
Magyar Péter azt mondta, hogy lesz egy átmeneti időszak a közérdekű alapítványok esetében. Azok 2027. augusztus 31-ig működnek, melyek egyetemeket tartanak fent. Viszont azokat a közérdekű alapítványokat, melyek nem egyetemeket működtetnek, mint például az MCC, augusztus 31-ig megszüntetik.
Ursula von der Leyen úgy fogalmazott, hogy a gyermekvédelmi szabályok terén további előrelépésekre van szükség, de azt gondolja, hogy Magyarország jó irányba halad.
Von der Leyen külön kitért arra is, hogy a következő tanévtől a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmus-programban.
Az Eduline-on korábban beszámoltunk arról is, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a kekva-modellt, mert a modellváltott egyetemeket fenntartó alapítványok működésének átláthatatlansága és a kuratóriumi tagok politikai kötődése miatt zárták ki ezeket a magyar egyetemeket az Erasmusból.
Magyar Péter korábban azt is mondta, hogy van olyan javaslat, amely a teljes kekva-modellt megszüntetné, de van olyan is, amely csak átalakítaná és a politikai befolyástól mentesítené.
Lannert Judit oktatási miniszter pedig még a meghallgatásán úgy fogalmazott, hogy „vissza kell vezetni a felsőoktatásunkat Európába”, vagyis jogszabályi szinten rendezni kell, hogy a magyar hallgatók újra részt vehessenek az Erasmus-programban, az oktatók pedig a Horizon kutatási együttműködésekben.
Kongói Demokratikus Köztársaság, Kirgizisztán és Kambodzsa – csak néhány célország, melynek egyetemén a Pannónia Ösztöndíjprogram keretében tanulhatnak a magyar diákok. Közös bennük, hogy nem feltétlen a felsőoktatásukról híresek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
