A következő tanévtől újra elérhető lesz az Erasmus a magyar egyetemistáknak

Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.

Magyar Péter közösségi oldalán élőben közvetítette a sajtótájékoztatót azután, hogy Brüsszelben tárgyalt az Európai Bizottsággal. A sajtótájékoztatón a magyar miniszterelnök arról is beszámolt, hogy Magyarország megkapja az uniós forrásokat, ebből pedig 2,2 milliárd euró jut majd az oktatásra.

Magyar Péter azt mondta, hogy lesz egy átmeneti időszak a közérdekű alapítványok esetében. Azok 2027. augusztus 31-ig működnek, melyek egyetemeket tartanak fent. Viszont azokat a közérdekű alapítványokat, melyek nem egyetemeket működtetnek, mint például az MCC, augusztus 31-ig megszüntetik.

Ursula von der Leyen úgy fogalmazott, hogy a gyermekvédelmi szabályok terén további előrelépésekre van szükség, de azt gondolja, hogy Magyarország jó irányba halad.

Von der Leyen külön kitért arra is, hogy a következő tanévtől a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmus-programban.

Az Eduline-on korábban beszámoltunk arról is, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a kekva-modellt, mert a modellváltott egyetemeket fenntartó alapítványok működésének átláthatatlansága és a kuratóriumi tagok politikai kötődése miatt zárták ki ezeket a magyar egyetemeket az Erasmusból.

Magyar Péter korábban azt is mondta, hogy van olyan javaslat, amely a teljes kekva-modellt megszüntetné, de van olyan is, amely csak átalakítaná és a politikai befolyástól mentesítené.

Lannert Judit oktatási miniszter pedig még a meghallgatásán úgy fogalmazott, hogy „vissza kell vezetni a felsőoktatásunkat Európába”, vagyis jogszabályi szinten rendezni kell, hogy a magyar hallgatók újra részt vehessenek az Erasmus-programban, az oktatók pedig a Horizon kutatási együttműködésekben.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.