Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Magyar Péter közösségi oldalán élőben közvetítette a sajtótájékoztatót azután, hogy Brüsszelben tárgyalt az Európai Bizottsággal. A sajtótájékoztatón a magyar miniszterelnök arról is beszámolt, hogy Magyarország megkapja az uniós forrásokat, ebből pedig 2,2 milliárd euró jut majd az oktatásra.
Magyar Péter azt mondta, hogy lesz egy átmeneti időszak a közérdekű alapítványok esetében. Azok 2027. augusztus 31-ig működnek, melyek egyetemeket tartanak fent. Viszont azokat a közérdekű alapítványokat, melyek nem egyetemeket működtetnek, mint például az MCC, augusztus 31-ig megszüntetik.
Ursula von der Leyen úgy fogalmazott, hogy a gyermekvédelmi szabályok terén további előrelépésekre van szükség, de azt gondolja, hogy Magyarország jó irányba halad.
Von der Leyen külön kitért arra is, hogy a következő tanévtől a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmus-programban.
Az Eduline-on korábban beszámoltunk arról is, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a kekva-modellt, mert a modellváltott egyetemeket fenntartó alapítványok működésének átláthatatlansága és a kuratóriumi tagok politikai kötődése miatt zárták ki ezeket a magyar egyetemeket az Erasmusból.
Magyar Péter korábban azt is mondta, hogy van olyan javaslat, amely a teljes kekva-modellt megszüntetné, de van olyan is, amely csak átalakítaná és a politikai befolyástól mentesítené.
Lannert Judit oktatási miniszter pedig még a meghallgatásán úgy fogalmazott, hogy „vissza kell vezetni a felsőoktatásunkat Európába”, vagyis jogszabályi szinten rendezni kell, hogy a magyar hallgatók újra részt vehessenek az Erasmus-programban, az oktatók pedig a Horizon kutatási együttműködésekben.
Kongói Demokratikus Köztársaság, Kirgizisztán és Kambodzsa – csak néhány célország, melynek egyetemén a Pannónia Ösztöndíjprogram keretében tanulhatnak a magyar diákok. Közös bennük, hogy nem feltétlen a felsőoktatásukról híresek.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
