Józsefváros és Ferencváros országgyűlési képviselője szerint félreviszi a vitát, ha a pedagógusoknak a leendő miniszterről kell véleményt mondaniuk. Ha már konzultáció van, abba a tanárok mellett a szülőket és a diákokat is be kell vonni – de nem személyi kérdésekben, hanem az oktatási programmal, tervekkel és jogszabályokkal kapcsolatban.
Bár az oktatási miniszter személyéről nem született döntés, és nem állapodtak meg konkrét lépésekben, a gimnáziumi igazgatókkal való találkozó jó hangulatban telt – erről beszélt a HVG-nek Kampós András, a Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium igazgatója.
Magyar Péter arról biztosította a tizenöt igazgatót, hogy az oktatás a Tisza-kormány alatt stratégiai fontosságú ágazat lesz, és az átalakítás során minden magyar pedagógus tapasztalatára számítanak.
Újra meghirdette tavaszi játékfejlesztői versenyét a Qubit, ezúttal az ELTE Informatikai karának együttműködésével. A pályázatra robotikához kapcsolódó, elsősorban kártyaalapú játékötleteket várnak, a nevezéseket május 31-ig lehet beadni.
Tavaly több mint 400-an nyelvvizsgáztak magyarból, majdnem kétszer annyian mint 2016-ban.
Az érettségi előtti utolsó hetekben könnyű abba a hibába esni, hogy még több új anyagot próbáltok megtanulni, miközben nem biztos, hogy ez hozza a legtöbb pontot.
Pikó András már a választások előtt 12 pontban fogalmazta meg, mit várnak az újonnan felálló kormánytól. A kerület vezetése társadalmi támogatást is kér a követelések mögé, hogy erősebb felhatalmazással tárgyalhassanak.
Miközben az Európai Bizottság jogállamisági feltételekről és alapjogokról beszél, Balatoni Katalin azért aggódik, hogy „jön az LMBTQ az iskolákba”.
Tavaly a vizsgázók majdnem 90 százaléka ért el 60 százalékot az emelt szintű angolérettségin, így a vizsgájuk középfokú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.
Nyolc szakmai szervezet állított össze egy szakmai javaslatcsomagot arról, hogy milyen minimumfeltételek szükségesek ahhoz, hogy a magyar köznevelés differenciált és inkluzív módon működjön. A jelenlegi rendszer egyszerre küzd strukturális és szemléletbeli problémákkal, amelyek miatt az oktatás alapvető funkciói sem tudnak megfelelően érvényesülni.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint a kormányváltás nemcsak politikai fordulat, hanem egy évtizedes oktatási válság következménye is. Véleménycikkében arról ír: a rendszer saját maga alatt vágta a fát, amikor elhanyagolta az oktatást – és ezzel végső soron a saját bukását készítette elő.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly még több mint 11 ezer képzést hirdettek meg a felsőoktatási felvételi eljárásban, idén viszont már csak alig 9 ezer közül választhattak a jelentkezők.
Az elmúlt tizenhat évben a saját bevallása szerint folyamatos rendszerkritika és rendszerellenzékiség határozta meg Radó Péter oktatáspolitikai tartalmú írásait: az oktatáskutató szerint „ráfeszült” az autokratikus rendszerre, ez a feszültség pedig a tegnapi választási eredmények után kezdett oldódni benne.
Az idei választás egyik kulcskérdése a fiatalok bevonása és mozgósítása volt. A kampányban a politikusok is igyekeztek megszólítani ezt a korosztályt, miközben elemzések sora utalt arra, hogy részvételük akár döntő is lehet. A Tisza Párt kétharmados győzelme után pedig többen már kifejezetten nekik tulajdonítják az eredményt – köztük Pikó András, Józsefváros polgármestere is.
„A kormányváltás az első tégla, és én az első tégla után nem fogok hátradőlni” – írta Pankotai Lili posztjában. Szerinte a rendszerváltásig még hosszú és rögös az út. A tegnapi utcai ünneplések hangulatáról is beszámolt és hangsúlyozta, hogy a munka most kezdődik.
„Feketelistán” érezte magát, szakmai lehetőségektől esett el, politikai véleménye miatt bélyegezték meg. A volt pedagógus, oktatási szakember, Balatoni József (Jocó bácsi) arról írt, hogy a választási eredmény tudatában esélyt lát arra, hogy újra szabadabban dolgozhasson, és a szakmaiság kerüljön előtérbe.
Hiába nőtt a pedagógusképzésbe jelentkezők száma, több olyan osztatlan tanárképzés is van, amely alig vonz jelentkezőket: a biológia-kémia tanári képzésre például mindössze 19-en jelentkeztek első helyen, míg fizikatanár-kémiatanárnak csupán hárman. Sőt, több olyan képzés is akad, amit senki vagy mindössze egyetlen diák jelölt meg első helyen.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
