Országos kihívás indult a magyar középiskolásoknak, akik január végéig együtt gyűjthetik az elolvasott oldalakat. Ráadásul nemcsak a könyvek világában merülhetnek el, hanem egymással is versenyezhetnek.
November 11-én indult el az 1 millió oldal elnevezésű országos olvasásnépszerűsítő program, amelyet a Könyves Magazin szervez a Wiener Städtische Versicherungsverein és az Alfa Biztosító támogatásával. A január 31-ig tartó kihívás célja, hogy a középiskolások kedvet kapjanak az olvasáshoz, és az ne csupán iskolai kötelezettség, hanem közösségi élmény is legyen.
A programban a diákok nemcsak a kihívás online felületén elérhető szövegeket olvashatják, hanem saját könyveiket is választhatják. Az elolvasott oldalakat rögzíthetik a rendszerben, amely összesíti az egyéni, osztály- és iskolai teljesítményeket. A szervezők ranglistákkal, heti kihívásokkal, digitális jelvényekkel és nyereményekkel is motiválják a résztvevőket. A legtöbbet olvasó diákok külön jutalmakra is számíthatnak.
A kezdeményezés egyik fontos célja, hogy a fiatalok maguk dönthessék el, mit szeretnének olvasni. „Nem mindenkit ugyanaz a könyv vagy műfaj fog megszólítani, és az olvasás megszerettetésében sokszor fontosabb megtalálni a megfelelő belépési pontot, mint előírni, mi legyen az” – fogalmazott Diószegi Endre, az Ady Endre Gimnázium irodalomtanára a program indulásakor rendezett kerekasztal-beszélgetésen.
A pedagógus szerint nagyobb eséllyel válnak rendszeres olvasóvá azok a diákok, akik az olvasást nem kizárólag számonkérésként élik meg, hanem a kíváncsiság és a szabad választás is szerepet kap benne.
A kezdeményezés hátterében a fiatalok olvasási és szövegértési készségeivel kapcsolatos aggodalmak is állnak. A PISA 2025 eredményei alapján a magyar 15 évesek 68 százaléka érte el legalább a 2-es szövegértési szintet, vagyis körülbelül minden harmadik diák az alapvetőnek tekintett szint alatt teljesített. Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, a magyar diákok szövegértési teljesítménye történelmi mélypontra süllyedt: a 2025-ös mérésen 21 ponttal rosszabb eredményt értek el, mint három évvel korábban.
A program indulásakor a résztvevők arról is beszélgettek, milyen szerepe lehet az olvasásnak a digitális világban felnövő generáció életében, és hogyan lehet megszólítani azokat a fiatalokat, akik elsősorban rövid, közösségi médiás tartalmakat fogyasztanak.
Szakértők bevonásával vizsgálhatják felül a kötelező olvasmányok listáját, amelyről később társadalmi egyeztetést is tarthatnak. Berg Judit irodalomért és közművelődésért felelős helyettes államtitkár szerint a közoktatásban a jelenleginél nagyobb szerepet kellene kapniuk a kortárs műveknek, az olvasás népszerűsítésébe pedig az írókat és a szerzőket is jobban bevonnák.
Pár napja észrevettük, hogy ismét álláshirdetés jelent meg a Veszprémi Tankerületi Központ igazgatói posztjára, annak ellenére, hogy november elején már kihirdették, ki lesz az új vezető. A Klebelsberg Központ reagált megkeresésünkre, de a visszalépés körülményei továbbra sem teljesen tisztázottak. Lannert Judit szerint pedig belefér egy ilyen kiválasztási folyamatba, ha valaki végül mégsem vállalja a feladatot.
A Semmelweis Egyetem leköszönő rektora egy olyan üzletember társaságában vett részt egy ugandai vadászaton, akinek cégei milliárdos megrendeléseket kaptak az egyetemtől és az intézmény afrikai fejlesztési projektjéből.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a vizsgálat során több mint 1,1 milliárd forintnyi közpénz gyanús felhasználását tárta fel a Tempus Közalapítványnál, mely nagyrészt a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetőinek közvetlen utasításaira osztottak szét. Ebben az időszakban Hankó Balázs vezette a minisztériumot, a területért pedig Varga-Bajusz Veronika államtitkár felelt, aki korábban a közalapítvány főigazgatója volt.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
Szülőket, pedagógusokat és diákokat vár az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium november 24-én Budapesten.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Jövőre már nemcsak egy-egy különleges tanórán találkozhatnak humanoid robottal a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium diákjai.
