Szakértők bevonásával vizsgálhatják felül a kötelező olvasmányok listáját, amelyről később társadalmi egyeztetést is tarthatnak. Berg Judit irodalomért és közművelődésért felelős helyettes államtitkár szerint a közoktatásban a jelenleginél nagyobb szerepet kellene kapniuk a kortárs műveknek, az olvasás népszerűsítésébe pedig az írókat és a szerzőket is jobban bevonnák.
Már zajlanak az egyeztetések az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériummal a kötelező olvasmányokról, és „nagyon komoly szándék” van arra, hogy szakemberek bevonásával felülvizsgálják a jelenlegi listát – erről Berg Judit beszélt a Bibó István Szabadegyetem fórumán a Népszava beszámolója szerint.
A helyettes államtitkár azt mondta, „nagyon komoly szándék” van arra, hogy a kötelező olvasmányok listáját szakemberek bevonásával felülvizsgálják. A szakmai munka lezárása után társadalmi egyeztetés következhet, és ennek eredményeit is figyelembe vennék a lista véglegesítésekor.
Berg Judit szerint a közoktatásban nagyobb teret kellene adni a kortárs irodalomnak, különösen az alsó tagozatos diákok esetében. A helyettes államtitkár szerint a gyerekek nagyobb eséllyel szeretik meg az olvasást, ha olyan történetekkel és élethelyzetekkel találkoznak, amelyek közel állnak hozzájuk. Úgy fogalmazott:
a közoktatásban nagyobb szerepet kellene kapniuk a kortárs műveknek, kiemelten az alsó tagozatosoknál, hiszen az mai nyelven, mai környezetben beszél az olvasóhoz.
A fórumon maga a „kötelező olvasmány” elnevezés is szóba került. Pintér Borbála, az ELTE Irodalom- és Kultúratudományi Tanszékének oktatója szerint már a kifejezés is elijesztheti a diákokat, hiszen azt sugallja, hogy valamit kötelezően teljesíteniük kell.
Berg Judit ugyanakkor úgy látja, hogy szükség van kötelező olvasmányokra, függetlenül attól, hogyan nevezik ezeket. A beszélgetés résztvevői között abban is egyetértés alakult ki, hogy a konkrét művek mellett helye lehetne a „kötelező olvasásnak” is.
Ez lényegében azt jelentené, hogy a diákok a saját érdeklődésük alapján választhatnának könyvet: bármit olvashatnának, a lényeg az lenne, hogy olvassanak.
A fórumon az oktatási rendszer szélesebb körű átalakításáról is beszéltek. Felmerült, hogy a jelenlegi, elsősorban lexikális tudást előtérbe helyező rendszerben nagyobb szerepet kellene kapnia a kompetenciaalapú oktatásnak. Pintér Borbála problémaként említette azt is, hogy a kerettanterv erősen megköti a pedagógusok kezét.
Berg Judit szerint az olvasás megszerettetésében az íróknak és más művészeknek is szerepük lehetne. Fontosnak tartaná, hogy az alkotókat jobban bevonják az oktatásba, hiszen szerinte a probléma egyik kiindulópontja az, hogy a gyerekek nem szeretnek olvasni.
Ha viszont egy-egy könyvet maga a szerző mutatna be a diákoknak, az a helyettes államtitkár szerint felkelthetné az érdeklődésüket az adott mű iránt. Kiemelte, hogy:
Nagyon nagy erőket fordítunk arra, hogy beinduljon egy társadalmi olvasásnépszerűsítés.
A beszélgetésen Fábián László, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium tanára arra is kitért, hogy az oktatás átalakításának eredményei csak hosszabb távon jelentkezhetnek. „Az oktatás megreformálásával nem lehet választást nyerni, ez egy 30–40 éves befektetés” – mondta.
Miközben sok iskolai könyvtárnak még a kötelező olvasmányok pótlására sincs lehetősége, a könyvtárostanároknak előre összeállított listákról kell válogatniuk és olyan könyvcsomagokat kapnak, amelyekre a diákoknak nincs igényük.
Novák Blanka biológus a tudományok mellett a nyelveket is szenvedélyesen szereti: hét nyelven beszél, három év alatt tanult meg folyékonyan kínaiul és olaszból öt hónap alatt jutott el B2-es szintig, jelenleg pedig az arab nyelv felé kacsintgat.
Egyre többen érdeklődnek a gyerekekkel kapcsolatos képzések iránt. A dajkaképzéseknél 164, a pedagógiai asszisztens képzéseknél pedig 105 százalékos növekedést mértek egyetlen év alatt.
Az egyeztetésen szóba került a pedagógusok értékelési rendszere, az SNI-s gyerekek ügye és az új NAT is. A Civil Közoktatási Platform szeptember 22-én első alkalommal egyeztetett Kókayné Lányi Marietta közoktatásért felelős államtitkárral, a találkozó részleteiről a szervezet a Facebookon számolt be.
A hallgatók stresszforrásaira, anyagi helyzetére, mentális jóllétére és munkavállalására is rákérdeznek abban a kérdőívben, amely az új felsőoktatási stratégia kialakítását szolgálja. Arra is kíváncsiak, mennyire készíti fel az egyetem a diákokat a munkaerőpiacra.
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Újabb mélypontra esett a születésszám Magyarországon, az aktuális termékenységi viszonyok fennmaradása mellett 1,29 gyerek jutna egy nőre. A KSH adataira Magyar Péter is reagált.
Bocsánatot kért Lannert Judit azoktól, akiket megbántott egy évekkel ezelőtti, még oktatáskutatóként tett megszólalásában használt focis hasonlatával. Lannert szerint a most terjedő, kiragadott részlet egyáltalán nem adja vissza eredeti mondandóját, ugyanakkor elismerte, hogy a hasonlat nem volt szerencsés.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Jelenleg 853 iskolaőr teljesít szolgálatot az oktatási intézményekben, és további 284 iskola szeretne csatlakozni a programhoz.
