Szakértők bevonásával vizsgálhatják felül a kötelező olvasmányok listáját, amelyről később társadalmi egyeztetést is tarthatnak. Berg Judit irodalomért és közművelődésért felelős helyettes államtitkár szerint a közoktatásban a jelenleginél nagyobb szerepet kellene kapniuk a kortárs műveknek, az olvasás népszerűsítésébe pedig az írókat és a szerzőket is jobban bevonnák.
Már zajlanak az egyeztetések az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériummal a kötelező olvasmányokról, és „nagyon komoly szándék” van arra, hogy szakemberek bevonásával felülvizsgálják a jelenlegi listát – erről Berg Judit beszélt a Bibó István Szabadegyetem fórumán a Népszava beszámolója szerint.
A helyettes államtitkár azt mondta, „nagyon komoly szándék” van arra, hogy a kötelező olvasmányok listáját szakemberek bevonásával felülvizsgálják. A szakmai munka lezárása után társadalmi egyeztetés következhet, és ennek eredményeit is figyelembe vennék a lista véglegesítésekor.
Berg Judit szerint a közoktatásban nagyobb teret kellene adni a kortárs irodalomnak, különösen az alsó tagozatos diákok esetében. A helyettes államtitkár szerint a gyerekek nagyobb eséllyel szeretik meg az olvasást, ha olyan történetekkel és élethelyzetekkel találkoznak, amelyek közel állnak hozzájuk. Úgy fogalmazott:
a közoktatásban nagyobb szerepet kellene kapniuk a kortárs műveknek, kiemelten az alsó tagozatosoknál, hiszen az mai nyelven, mai környezetben beszél az olvasóhoz.
A fórumon maga a „kötelező olvasmány” elnevezés is szóba került. Pintér Borbála, az ELTE Irodalom- és Kultúratudományi Tanszékének oktatója szerint már a kifejezés is elijesztheti a diákokat, hiszen azt sugallja, hogy valamit kötelezően teljesíteniük kell.
Berg Judit ugyanakkor úgy látja, hogy szükség van kötelező olvasmányokra, függetlenül attól, hogyan nevezik ezeket. A beszélgetés résztvevői között abban is egyetértés alakult ki, hogy a konkrét művek mellett helye lehetne a „kötelező olvasásnak” is.
Ez lényegében azt jelentené, hogy a diákok a saját érdeklődésük alapján választhatnának könyvet: bármit olvashatnának, a lényeg az lenne, hogy olvassanak.
A fórumon az oktatási rendszer szélesebb körű átalakításáról is beszéltek. Felmerült, hogy a jelenlegi, elsősorban lexikális tudást előtérbe helyező rendszerben nagyobb szerepet kellene kapnia a kompetenciaalapú oktatásnak. Pintér Borbála problémaként említette azt is, hogy a kerettanterv erősen megköti a pedagógusok kezét.
Berg Judit szerint az olvasás megszerettetésében az íróknak és más művészeknek is szerepük lehetne. Fontosnak tartaná, hogy az alkotókat jobban bevonják az oktatásba, hiszen szerinte a probléma egyik kiindulópontja az, hogy a gyerekek nem szeretnek olvasni.
Ha viszont egy-egy könyvet maga a szerző mutatna be a diákoknak, az a helyettes államtitkár szerint felkelthetné az érdeklődésüket az adott mű iránt. Kiemelte, hogy:
Nagyon nagy erőket fordítunk arra, hogy beinduljon egy társadalmi olvasásnépszerűsítés.
A beszélgetésen Fábián László, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium tanára arra is kitért, hogy az oktatás átalakításának eredményei csak hosszabb távon jelentkezhetnek. „Az oktatás megreformálásával nem lehet választást nyerni, ez egy 30–40 éves befektetés” – mondta.
Miközben sok iskolai könyvtárnak még a kötelező olvasmányok pótlására sincs lehetősége, a könyvtárostanároknak előre összeállított listákról kell válogatniuk és olyan könyvcsomagokat kapnak, amelyekre a diákoknak nincs igényük.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).
