Lannert Judit: minden az érettségiről szól, minden tanár arra akar felkészíteni

„Az érettségi jellege szükségszerűen lesugárzik, meg lehet érezni a felső vagy akár az alsó tagozaton is” – mondta Lannert Judit egy 2024-es interjúban a 24.hu-nak. Szerinte a vizsga nemcsak a végzős diákok teljesítményét határozza meg, hanem azt is, hogy mit és hogyan tanítanak az iskolákban évekkel korábban.

Mi változott az érettségiben 2024-ben?
A legnagyobb változások a magyarérettségit érintették: az írásbelin is erősebben megjelenik a lexikális tudás számonkérése. Új elemként bekerült a műveltségi (irodalmi) teszt, amelyben akár memoritereket is visszakérdezhetnek. Kikerült a gyakorlati szövegalkotás – például a kérvény vagy az érvelés –, helyette más típusú feladatok jelentek meg. Emellett szűkült az esszéválasztás: a korábbi három lehetőség helyett kevesebb feladattípusból választhatnak a diákok. Összességében erősödött a nyelvtani és tárgyi tudás szerepe, a hangsúly egyértelműen az ismeretek felé tolódott el.
A történelemérettségi szerkezete ezzel szemben nagyrészt változatlan maradt, inkább a témakörök módosultak az új Nemzeti alaptantervhez igazodva.

„Az alsós tanítónak az számít, hogy ötödikben mit fog majd a tanár nézni, a felsős tanítónak az, hogy mit fog a gimnázium számon kérni, a gimnazista tanárokat meg az érdekli, hogy mi lesz az érettségiben. Így az érettségi jellege szükségszerűen lesugárzik, meg lehet érezni a felső vagy akár az alsó tagozaton is” – fogalmazott Lannert Judit.

A 24.hu két évvel ezelőtt beszélgetett a leendő oktatási miniszterrel az érettségi rendszeréről olyan oktatási szakértők társaságában, mint Nahalka István és Arató László. Már akkor is felmerült, hogy az érettségi átalakítása – különösen a lexikális tudás erősítése és a készségfejlesztő feladatok háttérbe szorítása – nemcsak szakmai kérdés, hanem hosszabb távon a diákok esélyeire és a társadalmi különbségekre is hatással lehet.

Ez a váltás ugyanis nem pusztán pedagógiai kérdés. A kutatások régóta mutatják, hogy a diákok teljesítményét jelentősen befolyásolja az otthoni háttér – például az, hogy mennyi könyv veszi őket körül. Egy olyan rendszerben, ahol a lexikális tudás hangsúlya erősödik, ezek a különbségek tovább mélyülhetnek.

„Egyre inkább egy születési előnyre építünk, ahol a gyerekek vagy beleszületnek egy könyvekkel teli házba, vagy nem” – mondta akkor Lannert Judit.

A probléma azonban szerinte még mélyebb: az oktatási rendszer nem az együttműködést vagy a kreativitást jutalmazza, hanem a versengést.

Nálunk azért tanul, hogy ő legyen az első. Tök mindegy, hogy milyen szinten első, csak legyen nála rosszabb, minél több, és akkor már nagyon boldog. A lefelé taposásra képezzük a gyerekeinket ahelyett, hogy együttműködésre, kreativitásra nevelnénk őket.

– fogalmazott Lannert Judit a 24.hu-nak.

Ez a szemlélet az érettségi rendszerében is megjelenik, amely pontszámok alapján rangsorolja a diákokat, és ezzel erős versenyhelyzetbe kényszeríti őket. Lannert szerint ez különösen problémás egy olyan világban, ahol a komplex problémák megoldása már nem egyéni teljesítményen, hanem csapatmunkán alapul.

Hozzászólások

9 órakor kezdődik a magyarérettségi – kövessétek velünk az eseményeket az Eduline-on

Több mint 148 ezren érettségiznek idén valamilyen tantárgyból. Ma a magyarral indulnak a vizsgák, amin középszinten 76 109 fő, emelt szinten pedig 2417 tanuló ad számot tudásáról. Folyamatosan frissülő tudósításunkban minden fontos infót megtaláltok. A mai magyarérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Metropolitan Egyetemnek.

@eduline.hu 100 százalékos érettségi? Nem lesz egyszerű, de a @studium_generale tanácsaival még ez is sikerülhet. #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu

Törley Katalin: „Valószínűleg Magyar Péter jó tanácsadói jót mondtak neki, ugyanis Lannert Judit személye megkérdőjeleztetetlen”

„Nyilvánvaló, hogy nem lehet varázsütésre és mindenki megelégedésére szeptemberre egy jó oktatási rendszer” – mondta Törley Katalin a Klubrádióban és hozzátette, hogy a gyors, bizalomépítő és tehercsökkentő lépések után hosszabb, egyeztetéseken alapuló folyamatra lesz szükség, hogy valódi változások induljanak el az oktatásban.