„Az érettségi jellege szükségszerűen lesugárzik, meg lehet érezni a felső vagy akár az alsó tagozaton is” – mondta Lannert Judit egy 2024-es interjúban a 24.hu-nak. Szerinte a vizsga nemcsak a végzős diákok teljesítményét határozza meg, hanem azt is, hogy mit és hogyan tanítanak az iskolákban évekkel korábban.
„Az alsós tanítónak az számít, hogy ötödikben mit fog majd a tanár nézni, a felsős tanítónak az, hogy mit fog a gimnázium számon kérni, a gimnazista tanárokat meg az érdekli, hogy mi lesz az érettségiben. Így az érettségi jellege szükségszerűen lesugárzik, meg lehet érezni a felső vagy akár az alsó tagozaton is” – fogalmazott Lannert Judit.
A 24.hu két évvel ezelőtt beszélgetett a leendő oktatási miniszterrel az érettségi rendszeréről olyan oktatási szakértők társaságában, mint Nahalka István és Arató László. Már akkor is felmerült, hogy az érettségi átalakítása – különösen a lexikális tudás erősítése és a készségfejlesztő feladatok háttérbe szorítása – nemcsak szakmai kérdés, hanem hosszabb távon a diákok esélyeire és a társadalmi különbségekre is hatással lehet.
Ez a váltás ugyanis nem pusztán pedagógiai kérdés. A kutatások régóta mutatják, hogy a diákok teljesítményét jelentősen befolyásolja az otthoni háttér – például az, hogy mennyi könyv veszi őket körül. Egy olyan rendszerben, ahol a lexikális tudás hangsúlya erősödik, ezek a különbségek tovább mélyülhetnek.
„Egyre inkább egy születési előnyre építünk, ahol a gyerekek vagy beleszületnek egy könyvekkel teli házba, vagy nem” – mondta akkor Lannert Judit.
A probléma azonban szerinte még mélyebb: az oktatási rendszer nem az együttműködést vagy a kreativitást jutalmazza, hanem a versengést.
Nálunk azért tanul, hogy ő legyen az első. Tök mindegy, hogy milyen szinten első, csak legyen nála rosszabb, minél több, és akkor már nagyon boldog. A lefelé taposásra képezzük a gyerekeinket ahelyett, hogy együttműködésre, kreativitásra nevelnénk őket.
– fogalmazott Lannert Judit a 24.hu-nak.
Ez a szemlélet az érettségi rendszerében is megjelenik, amely pontszámok alapján rangsorolja a diákokat, és ezzel erős versenyhelyzetbe kényszeríti őket. Lannert szerint ez különösen problémás egy olyan világban, ahol a komplex problémák megoldása már nem egyéni teljesítményen, hanem csapatmunkán alapul.
Több mint 148 ezren érettségiznek idén valamilyen tantárgyból. Ma a magyarral indulnak a vizsgák, amin középszinten 76 109 fő, emelt szinten pedig 2417 tanuló ad számot tudásáról. Folyamatosan frissülő tudósításunkban minden fontos infót megtaláltok. A mai magyarérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Metropolitan Egyetemnek.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
