„Az érettségi jellege szükségszerűen lesugárzik, meg lehet érezni a felső vagy akár az alsó tagozaton is” – mondta Lannert Judit egy 2024-es interjúban a 24.hu-nak. Szerinte a vizsga nemcsak a végzős diákok teljesítményét határozza meg, hanem azt is, hogy mit és hogyan tanítanak az iskolákban évekkel korábban.
„Az alsós tanítónak az számít, hogy ötödikben mit fog majd a tanár nézni, a felsős tanítónak az, hogy mit fog a gimnázium számon kérni, a gimnazista tanárokat meg az érdekli, hogy mi lesz az érettségiben. Így az érettségi jellege szükségszerűen lesugárzik, meg lehet érezni a felső vagy akár az alsó tagozaton is” – fogalmazott Lannert Judit.
A 24.hu két évvel ezelőtt beszélgetett a leendő oktatási miniszterrel az érettségi rendszeréről olyan oktatási szakértők társaságában, mint Nahalka István és Arató László. Már akkor is felmerült, hogy az érettségi átalakítása – különösen a lexikális tudás erősítése és a készségfejlesztő feladatok háttérbe szorítása – nemcsak szakmai kérdés, hanem hosszabb távon a diákok esélyeire és a társadalmi különbségekre is hatással lehet.
Ez a váltás ugyanis nem pusztán pedagógiai kérdés. A kutatások régóta mutatják, hogy a diákok teljesítményét jelentősen befolyásolja az otthoni háttér – például az, hogy mennyi könyv veszi őket körül. Egy olyan rendszerben, ahol a lexikális tudás hangsúlya erősödik, ezek a különbségek tovább mélyülhetnek.
„Egyre inkább egy születési előnyre építünk, ahol a gyerekek vagy beleszületnek egy könyvekkel teli házba, vagy nem” – mondta akkor Lannert Judit.
A probléma azonban szerinte még mélyebb: az oktatási rendszer nem az együttműködést vagy a kreativitást jutalmazza, hanem a versengést.
Nálunk azért tanul, hogy ő legyen az első. Tök mindegy, hogy milyen szinten első, csak legyen nála rosszabb, minél több, és akkor már nagyon boldog. A lefelé taposásra képezzük a gyerekeinket ahelyett, hogy együttműködésre, kreativitásra nevelnénk őket.
– fogalmazott Lannert Judit a 24.hu-nak.
Ez a szemlélet az érettségi rendszerében is megjelenik, amely pontszámok alapján rangsorolja a diákokat, és ezzel erős versenyhelyzetbe kényszeríti őket. Lannert szerint ez különösen problémás egy olyan világban, ahol a komplex problémák megoldása már nem egyéni teljesítményen, hanem csapatmunkán alapul.
Több mint 148 ezren érettségiznek idén valamilyen tantárgyból. Ma a magyarral indulnak a vizsgák, amin középszinten 76 109 fő, emelt szinten pedig 2417 tanuló ad számot tudásáról. Folyamatosan frissülő tudósításunkban minden fontos infót megtaláltok. A mai magyarérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Metropolitan Egyetemnek.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Az ösztöndíjakat is fedező normatíva összege 2020 óta változatlan, jelenleg évi 166 600 forint hallgatónként.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk a feladatsort és a javítási-értékelési útmutatót!
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A rendőrség csütörtök reggel megkezdte az épületek átvizsgálását.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
