„Az érettségi jellege szükségszerűen lesugárzik, meg lehet érezni a felső vagy akár az alsó tagozaton is” – mondta Lannert Judit egy 2024-es interjúban a 24.hu-nak. Szerinte a vizsga nemcsak a végzős diákok teljesítményét határozza meg, hanem azt is, hogy mit és hogyan tanítanak az iskolákban évekkel korábban.
„Az alsós tanítónak az számít, hogy ötödikben mit fog majd a tanár nézni, a felsős tanítónak az, hogy mit fog a gimnázium számon kérni, a gimnazista tanárokat meg az érdekli, hogy mi lesz az érettségiben. Így az érettségi jellege szükségszerűen lesugárzik, meg lehet érezni a felső vagy akár az alsó tagozaton is” – fogalmazott Lannert Judit.
A 24.hu két évvel ezelőtt beszélgetett a leendő oktatási miniszterrel az érettségi rendszeréről olyan oktatási szakértők társaságában, mint Nahalka István és Arató László. Már akkor is felmerült, hogy az érettségi átalakítása – különösen a lexikális tudás erősítése és a készségfejlesztő feladatok háttérbe szorítása – nemcsak szakmai kérdés, hanem hosszabb távon a diákok esélyeire és a társadalmi különbségekre is hatással lehet.
Ez a váltás ugyanis nem pusztán pedagógiai kérdés. A kutatások régóta mutatják, hogy a diákok teljesítményét jelentősen befolyásolja az otthoni háttér – például az, hogy mennyi könyv veszi őket körül. Egy olyan rendszerben, ahol a lexikális tudás hangsúlya erősödik, ezek a különbségek tovább mélyülhetnek.
„Egyre inkább egy születési előnyre építünk, ahol a gyerekek vagy beleszületnek egy könyvekkel teli házba, vagy nem” – mondta akkor Lannert Judit.
A probléma azonban szerinte még mélyebb: az oktatási rendszer nem az együttműködést vagy a kreativitást jutalmazza, hanem a versengést.
Nálunk azért tanul, hogy ő legyen az első. Tök mindegy, hogy milyen szinten első, csak legyen nála rosszabb, minél több, és akkor már nagyon boldog. A lefelé taposásra képezzük a gyerekeinket ahelyett, hogy együttműködésre, kreativitásra nevelnénk őket.
– fogalmazott Lannert Judit a 24.hu-nak.
Ez a szemlélet az érettségi rendszerében is megjelenik, amely pontszámok alapján rangsorolja a diákokat, és ezzel erős versenyhelyzetbe kényszeríti őket. Lannert szerint ez különösen problémás egy olyan világban, ahol a komplex problémák megoldása már nem egyéni teljesítményen, hanem csapatmunkán alapul.
Több mint 148 ezren érettségiznek idén valamilyen tantárgyból. Ma a magyarral indulnak a vizsgák, amin középszinten 76 109 fő, emelt szinten pedig 2417 tanuló ad számot tudásáról. Folyamatosan frissülő tudósításunkban minden fontos infót megtaláltok. A mai magyarérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Metropolitan Egyetemnek.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
