A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
A középiskolai felvételi rendszer átalakításának szükségességéről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a Balzac diákújságnak adott interjújában. A miniszter szerint a jelenlegi rendszer felülvizsgálatra szorul, és érdemes lenne újragondolni a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok szerepét is, amelyek szerinte erősítik a társadalmi szelekciót.
Nahalka István oktatáskutató a Népszavának azt mondta: a jelenlegi rendszer hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországon az egyik legszelektívebb iskolarendszer működik. Szerinte a különböző gimnáziumi képzések lehetővé teszik, hogy a jobb társadalmi helyzetű családok gyermekei elkülönüljenek más csoportoktól, ami hosszú távon a társadalmi együttműködés szempontjából is káros.
Az oktatáskutató szerint a szelekció mellett gyakran felhozott érv, hogy így lehet a tehetséges diákokat magasabb színvonalon oktatni. A nemzetközi mérések eredményei azonban szerinte nem támasztják alá ezt az állítást.
Ha a fönti felvetés igaz lenne, a tehetségeinknek sokkal jobban kellene szerepelniük a hozzájuk hasonlókkal összehasonlítva. Valójában itt egy társadalmi elkülönülési folyamatról van szó, egyszerűen arról, hogy az én gyerekem ne járjon szegény, hátrányos helyzetű, cigány gyerekekkel egy iskolába
– fejtette ki. Úgy véli, az úgynevezett elitiskolák jó eredményei nagyrészt abból fakadnak, hogy eleve a legjobb tanulókat válogatják ki.
Nahalka István problémásnak tartja azt is, hogy a felvételi eredményeket sok esetben egyetlen központi írásbeli vizsga határozza meg. Szerinte egy matematikai és egy szövegértési teszt alapján nem lehet igazságosan rangsorolni a diákokat, miközben egyetlen vizsganap teljesítménye évekre befolyásolhatja a továbbtanulási lehetőségeiket.
„Ez egy szakmaiatlan, hibás eljárás, és ebből következően igazságtalan is. A gyerekek sorsa hosszú évekre meghatározó módon dől el azon, hogy egy adott délelőttön éppen milyen állapotban vannak, hogyan tudnak teljesíteni egyetlen dolgozatban” – mondta.
Miklós György, a Szülői Hang Közösség képviselője ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a felvételi rendszer és a hat-, illetve nyolcosztályos gimnáziumok csak tünetei egy sokkal összetettebb problémának.
Ha például megszűnne a felvételi, és kizárólag az iskolai jegyek számítanának, az sem lenne igazságos rendszer, mert olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti
– fogalmazott.
Szerinte az iskolák között jelentős eltérések vannak mind az oktatás minőségében, mind a pedagógiai módszerekben vagy akár a tantestületek összetételében. Emiatt természetes, hogy egyes intézményekbe sokkal többen jelentkeznek, mint ahány hely rendelkezésre áll, így valamilyen formában mindig szükség lesz a jelentkezők közötti válogatásra.
Miklós György szerint sok szülő azért választja a hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumokat, mert úgy érzi, gyermekének az általános iskola felső tagozatán nem biztosított a megfelelő tehetséggondozás vagy differenciált fejlesztés. Ez azonban szerinte nem maga a probléma, hanem annak következménye.
„Ha nem lennének ilyen gimnáziumok, attól az alapprobléma még nem oldódna meg. A valódi megoldás az lenne, ha csökkennének az iskolák közötti különbségek, és nem kellene egy elitgimnáziumba bekerülni ahhoz, hogy egy gyerek megfelelő fejlesztést kapjon” – mondta.
A Szülői Hang képviselője szerint a jelenlegi felvételi rendszer azért is igazságtalan, mert sok diák külön felkészítés nélkül nehezen tud sikeresen szerepelni a központi írásbelin. Tapasztalatai szerint az általános iskolák nem minden esetben készítik fel megfelelően a tanulókat a felvételi követelményeire, különösen a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok esetében.
Ennek következményeként jelentős piac épült a felvételi-előkészítő tanfolyamokra. Ez pedig esélyegyenlőségi kérdéseket vet fel, hiszen előnybe kerülhetnek azok a diákok, akiknek a családja meg tudja fizetni a plusz felkészítést.
A szakértők egyetértenek abban, hogy a középiskolai felvételiről és a többcélú gimnáziumi képzésekről érdemi szakmai és társadalmi párbeszédre lenne szükség. Abban azonban már eltérnek a vélemények, hogy a jelenlegi rendszer hogyan alakítható át úgy, hogy egyszerre legyen igazságosabb és kevésbé szelektív.
Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
