Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra. – Erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.
A szülők erősebb beleszólási lehetőségeitől az iskolai zaklatás kezelésén és az inkluzív oktatás fejlesztésén át a roma tanulók szegregációjának visszaszorításáig számos oktatási reformjavaslat szerepel abban a több mint százoldalas gyermekjogi csomagban, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A dokumentum az oktatás mellett a gyermekvédelem, az egészségügy, a szociális ellátórendszer és a fiatalkorúak igazságszolgáltatásának problémáira is rendszerszintű megoldásokat javasol.
Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint a tankönyvekben is sokkal jobban meg kell jeleníteni a nemzetiségek, köztük a romák kultúráját is.
A Tisza Párt hétvégén megjelent programja kitér az iskolai szegregációra: az egyik vállalásuk, hogy megkezdik a szegregált oktatás felszámolását, és minden roma gyerek számára minőségi oktatást biztosítanak.
Zsódi Viktor szerint nem zárkózhatnak el a szegregáció kérdésében, nyitottak a párbeszédre, de úgy gondolja, ez nem egyházi magánakció. Mint mondta, a megoldás széles körű, állami, önkormányzati és egyházi összefogást igényel.
Demográfiai válság, növekvő szegregáció és a mesterséges intelligencia kihívása – többek között ezek miatt írt követeléslistát a Pedagógusok Szakszervezete a 2026 után felálló kormánynak. Totyik Tamás, a PSZ elnöke az ATV műsorában beszélt arról, miért elkerülhetetlen a közoktatás átfogó újragondolása, függetlenül attól, milyen politikai erő kerül hatalomra.
Spontán jelenség vagy rendszerszintű probléma, ha jobb körülmények között élő tanulókat a szülők olyan iskolába viszik, ahol alig vagy nincsenek hátrányos helyzetű diákok? Mit lehet ez ellen tenni, és ha minden így marad, annak milyen következményei lehetnek? Nahalka István oktatáskutatóval beszélgettünk.
Most már hiába keres rá valaki a kulcsszavakra az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának honlapján, már nem elérhető a jelentés.
Azokon a településeken, ahol új egyházi óvoda vagy iskola lett, a nem roma gyerekek tömegesen hagyták el az állami intézményeket.
Maradi felfogás, sorozatos kudarcok, szegregáció és unalom. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy a korai iskolaelhagyók száma az elmúlt 10 évben a legnagyobb jóindulattal is csak stagnált, a 2030-ig kitűzött, 9 százalékos uniós célt pedig egyelőre meg sem közelíti. A korai iskolaelhagyás problémájáról Nahalka István oktatáskutatóval beszélgettünk.
A hazai társadalom és az oktatási rendszer is afelé tendál, hogy kiszorítsa a hátrányos helyzetű diákokat, akik ennek hatására gettóiskolákba sűrűsödnek.
Csütörtökön nyílt levélben nyújtotta át szegregációellenes javaslatait Maruzsa Zoltánnak az Együttnevelés Szövetség, a demonstrációban a Tanítanék Mozgalom is részt vett.
Büntetés járhat az iskoláknak, ha nem vesznek fel arányosan elég hátrányos helyzetű gyereket. Hiába kapott Magyarország jelentős uniós támogatásokat, nem javult a roma tanulók helyzete.
Az Európai Parlament felhívta az érintett tagállamok figyelmét arra, hogy deszegregációs stratégiákra, inkluzív tanulási módszerekre és az iskolai tevékenységekhez való teljes körű hozzáférés garanciáira van szükség.
Nyílt levélben hívják fel a civilek Gulyás Gergely figyelmét arra, hogy a roma gyerekek oktatási integrációja ma a legsúlyosabb társadalmi kérdések közé tartozik, és a kialakult helyzetben nagy felelőssége van a kormánynak is.
Nemrégiben Kalocsán roma szülők és roma jogvédők nyomására sikerült elérni, hogy az egyébként a bezárását hevesen ellenző polgármester mégis megszüntessen egy szegregáló óvodát.
Az uniós intézmény elismeri, hogy több jogszabályi módosításra is sor került, de az intézkedéseket nem tartja elégnek.
