A szülők erősebb beleszólási lehetőségeitől az iskolai zaklatás kezelésén és az inkluzív oktatás fejlesztésén át a roma tanulók szegregációjának visszaszorításáig számos oktatási reformjavaslat szerepel abban a több mint százoldalas gyermekjogi csomagban, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A dokumentum az oktatás mellett a gyermekvédelem, az egészségügy, a szociális ellátórendszer és a fiatalkorúak igazságszolgáltatásának problémáira is rendszerszintű megoldásokat javasol.
A Gyermekjogi Civil Koalíció vezetősége vasárnap adta át átfogó gyermekjogi reformjavaslat-csomagját Bódis Kriszta társadalompolitikáért felelős kormánybiztosnak, erről Facebook-oldalukon számoltak be.
A több mint százoldalas dokumentum célja, hogy rendszerszintű válaszokat adjon a magyar gyermekvédelmi, oktatási, egészségügyi, szociális és fiatalkorúak igazságszolgáltatási rendszerében tapasztalható hiányosságokra, miközben a gyermekjogokat ágazatokon átívelő szakpolitikai alapelvvé emelné. A javaslatcsomag készítői szerint a gyermekeket érintő problémák – a mentális egészség romlásától a szolgáltatásokhoz való egyenlőtlen hozzáférésen át a családok túlterheltségéig – nem különálló jelenségek, hanem egymással összefüggő rendszerszintű kihívások, amelyek összehangolt szakpolitikai beavatkozást igényelnek.
A reformcsomag egyik hangsúlyos eleme a szülők szerepének megerősítése. A dokumentum szerint
a köznevelési rendszer csak akkor képes valóban gyermekközpontúan működni, ha a szülők nem pusztán passzív információfogadóként, hanem partnerként vesznek részt az intézmények életében és a gyermekeket érintő döntésekben.
A Gyermekjogi Civil Koalíció szerint a szülői jogok sok esetben ma sem érvényesülnek megfelelően, miközben „az intézmények jelentős része a szülőkkel való kapcsolattartást csupán formális kötelezettségként kezeli”. Ezért azt javasolják, hogy az iskolaszékek és óvodaszékek olyan formában működjenek, amelyben a szülői képviselet valódi részvételi jogosítványokkal rendelkezik, és ezeknek a testületeknek a jelenleginél szélesebb véleményezési és részvételi jogköröket szükséges biztosítani.
A szervezet szerint a szülői panaszok kezelését is átláthatóbbá kellene tenni, és biztosítani kellene, hogy „sem a gyermeket, sem a szülőt ne érhesse hátrány azért, mert jogaikkal élve segítséget kérnek vagy problémát jeleznek”.
A dokumentum külön fejezetben foglalkozik az inkluzív oktatás helyzetével. A reformcsomag szerint „Magyarországon az inkluzív oktatás elve (...) nem épült be kellő súllyal a köznevelés alapelvei közé”, ami miatt sérül a fogyatékossággal élő gyermekek egyenlő esélyű oktatáshoz való joga. A jelenlegi intézményi gyakorlat korlátozza a szülők iskolaválasztási jogát, és gyakran a lakóhelytől távoli intézmények kijelöléséhez vezet, miközben a súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekek ellátása továbbra sem megoldott megfelelően.
A szervezet szerint az akadálymentesítés területén is komoly hiányosságok vannak. A javaslatcsomag úgy fogalmaz, hogy „az intézmények többsége fizikai és digitális értelemben sem akadálymentes”, ezért országos felmérést és ütemezett intézkedési tervet sürgetnek a hiányosságok felszámolására. A koalíció azt is javasolja, hogy az inkluzív oktatás elve egyértelműen és kötelező érvénnyel jelenjen meg a köznevelési törvényben, valamint erősítsék meg az ehhez szükséges szakemberi és pénzügyi hátteret.
A reformcsomag szerint a gyermekek biztonsághoz való joga azt jelenti, hogy az oktatási intézményekben „mentesek a fizikai, lelki, verbális, szexuális, online és kortárs erőszak minden formájától”. A szervezet ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy
A bullying és más kortárs bántalmazási formák kezelése jelenleg sok esetben esetleges, intézményenként eltérő és elsősorban fegyelmezési szempontokra épül.
A dokumentum szerint a zaklatás következményei súlyosan érintik a gyermekek mentális egészségét, biztonságérzetét, iskolai teljesítményét és társas kapcsolatait, ezért a probléma kezelését nem lehet kizárólag az áldozat és az elkövető közötti konfliktusként értelmezni. A koalíció úgy fogalmaz, hogy a bullying „a teljes közösség (beleértve a szemlélőket, a szakembereket és az intézményi normákat) aktív részvételével alakul ki és marad fenn”.
A javaslatok között szerepel a bullyingprevenciós foglalkozások beépítése az iskolák mindennapjaiba, gyermekbarát panaszkezelési rendszerek kialakítása, valamint a resztoratív, vagyis helyreállító szemlélet erősebb megjelenése az intézmények működésében és a pedagógusképzésben.
Nagyon ambiciózus vállalás a Tisza Párt részéről minden gyereket megtanítani értőn írni-olvasni az alsó tagozat végére, az oktatási rendszer átalakításához nemcsak szerkezeti reformokra, hanem „mentális forradalomra” is szükség lenne – többek között erről beszélgetett Lannert Judit, Nahalka István és Váradi Balázs a Qubit podcastjában.
A reformcsomag szerint „a roma gyerekek oktatási elkülönítése Magyarországon rendszerszintű jelenség”, amely sérti az egyenlő bánásmódhoz, a minőségi oktatáshoz és a társadalmi integrációhoz való jogot. Hangsúlyozzák, hogy
a roma gyerekek szegregációjának megszüntetése nem pusztán oktatáspolitikai kérdés, hanem a gyerekek alapvető jogainak érvényesítéséhez kapcsolódó állami kötelezettség.
Ehhez olyan szabályozásra van szükség, amely nem csupán tiltja, hanem aktívan megelőzi és felszámolja az elkülönítést, és az integrált oktatást a köznevelési rendszer alapértelmezett működésévé teszi. A javaslatok között szerepel a szegregáció mérésére alkalmas monitoringrendszer létrehozása, kötelező deszegregációs tervek kidolgozása, valamint a kontrollált iskolaválasztás bevezetése annak érdekében, hogy ne alakulhassanak ki újabb szegregált iskolák. A koalíció emellett államilag koordinált iskolabusz-hálózatot, célzott pedagógusképzéseket és szigorúbb szabályokat javasol az egyházi és más nem állami fenntartású intézmények számára is.
Az oktatási fejezet foglalkozik az LMBTQI gyermekek helyzetével is. A dokumentum szerint „az iskoláknak olyan környezetet kell biztosítaniuk, ahol minden gyermek (szexuális irányultságára, nemi identitására vagy nemi önkifejezésére tekintet nélkül) biztonságban érezheti magát”.
A szervezet szerint ugyanakkor
az LMBTQI gyermekeket érő megbélyegzés, láthatatlanná tétel és zaklatás ugyanakkor súlyosan érinti mentális egészségüket, biztonságérzetüket és oktatási esélyeiket.
A 2021-ben elfogadott szabályozás és az abból fakadó öncenzúra miatt ezek a témák szinte teljesen kiszorultak az iskolákból. Az szervezet szerint az érintett diákok „sok esetben támogatás és hiteles információ nélkül maradnak, miközben az iskolai zaklatásnak, kirekesztésnek és mentális terheknek fokozottan vannak kitéve”. A koalíció ezért azt javasolja, hogy az iskolai zaklatás megelőzésével és kezelésével kapcsolatos ismeretek kötelező elemként jelenjenek meg a pedagógusképzésben és a továbbképzésekben is.
Az oktatási fejezet ezeken túl számos további területet is érint. A javaslatcsomag foglalkozik a gyermekközpontú oktatási rendszer alapelveivel, a koragyermekkori prevenció és korai intervenció kérdésével, a gyermekek mentális egészségének köznevelésen belüli támogatásával, valamint az iskolai gyermekvédelem megerősítésével. Külön fejezet szól a roma sajátos nevelési igényű gyermekek oktatási helyzetéről, a gyermekek részvételi jogainak érvényesüléséről, illetve a nem magyar anyanyelvű és külföldről érkező gyermekek oktatási támogatásáról is. A több mint százoldalas reformcsomag teljes terjedelmében a Gyermekjogi Civil Koalíció honlapján érhető el.
Szeptembertől a rendőrség vette át az iskolai drogprevenciót, ám a szakemberek szerint az új program nem képes hatékonyan elérni azokat a fiatalokat, akik valóban veszélyeztetettek. A civileket nem vonták be a tervezésbe, miközben ők rendelkeznek a tudással és tapasztalattal ahhoz, hogy a megelőzés ne csak elrettentésből álljon.
A miniszterelnök közösségi oldalán jelentette be a kormány új döntését.
A Magyarországnak járó uniós források egy részét szociális és társadalompolitikai fejlesztésekre fordítaná a Tisza-kormány. Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter szerint a tervek között szerepel egy olyan iskolai program létrehozása is, amely a diákok mentális jóllétét támogatná.
A sztrájkjog visszaállítása, a tankerületek átvilágítása, az SNI ellátás helyzete – többek között ezekről egyezetett az oktatási és gyermekügyi miniszter civil szervezetek képviselőivel.
Kell a gyereknek a pihenés, ki kell adni a szabadságokat – vannak olyan óvodák, ahol nyomatékosan kérik az óvodapedagógusok, ne vigyék a szülők nyáron az óvodai ügyeletbe a gyereket. Viszont olyan intézményre is akad példa, ahol az előző nap is lehet szólni, hogy másnap bemenne a gyerek.
A gyerekek érdekeit minden szakpolitikai döntés középpontjába helyezné az a javaslatcsomag, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A több mint százoldalas javaslat a gyermekvédelmi, oktatási, egészségügyi és szociális rendszer hiányosságaira kínálna összehangolt megoldásokat.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Az ausztráliai egyetem oktatója azt írta: nem szabad spórolni a minőségen vagy másra bízni a gondolkodást.
