Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
Előző cikkemben már utaltam rá: a mérésmánia vakvágány. Frank Smith, a nyelv és a megismerés neves kutatója pontosan arra mutat rá, hogy a bürokraták és politikusok számmániája nem a tanulást szolgálja, hanem az ellenőrzést. Ha azt várod, hogy az oktatásirányítás kívülről reformálja meg az iskolát, hiába vársz. Minden problémát, amivel az iskolában szembesülsz, épp a kívülállók hoztak létre.
A jó hír az, hogy a tanároknak nem kell engedélyre várniuk ahhoz, hogy felszabadítsák a saját tantermükben a tanulást. Frank Smith szerint a világ megváltoztatása apró lépésekkel kezdődik, és három egymásra épülő lépésből áll: megértés, erőfeszítés és őszinteség.
1. Megértés (a tudatosság növelése)
A legtöbb tanár, szülő és diák azért nem kérdőjelezi meg az iskola működését, mert természetesnek veszi azt. Úgy vagyunk az iskolával, mint a halak a vízzel: észre sem vesszük a közeget, ami körülvesz. Ha változásról gondolkodunk, legfeljebb az jut eszünkbe, hogyan lehetne jobban csinálni azt, amit most teszünk, nem pedig az, hogy miként lehetne másképp csinálni.
A tanárok gyakran rossz dolgoknak tulajdonítanak sikert vagy kudarcot: büszkék a sulykoló feladatlapokra, de észre sem veszik, hogy a gyerekek valójában tőlük, a személyes mintáikból, a bátorításukból és a kötetlen beszélgetésekből tanulnak.
Az első lépés tehát a tanulás hivatalos elméletének leleplezése: felismerni, hogy a gyerek nem akkor tanul, amikor tesztet ír, hanem akkor, amikor értelmes tevékenységben vesz részt.
2. Erőfeszítés (többet abból, ami működik)
Nincs szükség arra, hogy egyik napról a másikra mindent kidobjunk az ablakon. A világ nem oszlik tökéletes és gonosz iskolákra, sem jó és rossz tanárokra. Minden tanár csinál jó és kevésbé jó dolgokat.
A második lépés nem más, mint az arányok megváltoztatása: több olyat tenni, ami támogatja a gyerek természetes tanulási vágyát – együttműködést, önálló kezdeményezést, szabad tapasztalatszerzést kínálni –, és kevesebbet abból, ami értelmetlen sulykolás vagy kényszer.
3. Őszinteség (a legforradalmibb lépés)
Frank Smith harmadik lépése a legegyszerűbb, mégis ehhez kell a legnagyobb bátorság. Ez az, amit minden tanár azonnal megtehetne a saját osztályában: légy őszinte a diákjaiddal! Mi lenne, ha a tanár nem játszaná meg a csalhatatlan tekintélyt, hanem nyíltan beszélne a gyerekekkel arról, ami az osztályban történik?
A tanulás bizalmi viszony. A gyerekek vakon bíznak a felnőttekben, és ha rosszul teljesítenek egy értelmetlen rendszerben, azt hiszik, bennük van a hiba. Az őszinteség lebontja ezt a káros mítoszt, és megszabadítja a gyerekeket a bűntudattól.
A hivatalos oktatási elmélet legnagyobb tévedése, hogy a tanulást a „tanítással" azonosítja. Smith azt javasolja, töröljük a szótárunkból a tanítás és tanulás szavakat, és beszéljünk inkább a tevékenységről.
A gyerekek nem azt tanulják meg, amit a tanterv ígér, hanem azt, amit éppen csinálnak. Ha a gyerek egy izgalmas matematikai problémán vagy kertészkedésen dolgozik, akkor matematikát és kertészetet tanul. Ha viszont órákon át unalmas, értelmetlen feladatlapokat tölt ki vagy csendben ül, akkor tehetetlenséget, unalmat és haragot tanul.
A PISA-tesztekre adott hisztérikus válaszok helyett a kérdés sosem az, hogy „Tanul-e a gyerek?" (mert az emberi agy folyamatosan tanul), hanem az: „Mit tanul éppen a tevékenységéből?"
A tanár feladata nem a tananyag leadása, hanem egy olyan környezet megszervezése, ahol értelmes, valódi tevékenységeket lehet végezni. Ehhez nem kell megvárni a következő PISA-eredményt, sem a minisztériumi reformot. Elég, ha bezárod a tanterem ajtaját, és elkezdesz őszintén beszélni a gyerekekkel.
Bár az iskola mint intézmény már nagyon régóta velünk van, meglepően meglehetősen rövid múltra tekint vissza az a törekvés, hogy mélyebben megértsük és vizsgáljuk: tulajdonképpen mit is tesz az iskola a gyerekekkel. Az évszázadok során számtalan nevelési elmélet és a legkülönbözőbb iskolatípusok jöttek létre, a tanulás alapvető természetéről alkotott képünk mégis gyakran tévutakra tévedt. Vélemény.
Mehringer Marci szerint az oktatás egyik problémája, hogy minden gyereket ugyanúgy és ugyanarra próbál nevelni, miközben sokkal nagyobb teret kellene adni az egyéni érdeklődésnek. Az énekes az idei Brain Baron adott interjút az Eduline-nak.
Szeptember 20-áig lehet bejelenteni, ha az első részlet kiutalása óta változott a lakcímünk.
Kósa Roland alpolgármester azt szeretné, ha az ingatlant a tankerület kapná meg, és az minden győri fiatal számára lehetőséget biztosítana a fejlődésre.
A University of St Andrews végzett az élen a The Times és a The Sunday Times legfrissebb brit egyetemi rangsorában. Oxford és Cambridge eközben egyik dobogós helyet sem szerezte meg – a rangsor 33 éves történetében mindössze másodszor fordult elő ilyen.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
A szervezet a jogszabálytervezetre vár, addig pedig folytatja az aláírásgyűjtést, és megkezdi a sztrájkhajlandóság felmérését.
Tízéves távlatban viszont jelentős növekedés látszik.
Várhatóan október közepén és január elsején is emelkedik a NOKS- és technikai dolgozók fizetése – jelentette be Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter. A szektorban dolgozók 2013 óta nem részesültek érdemi béremelésben.
Véletlen otthon maradt a matekfüzet vagy a tesicucc? Utánajártunk, hogy járhat-e érte egyes.
