„Nem az a cél, hogy a gyerek csak akkor tegye le a telefont, amikor egy tanár rászól”
A tiltás ellenére minden harmadik diák naponta többször használja az okostelefonját az iskolában.
#pisa
Nem csak Magyarországon van súlyos baj: évek óta romlanak a PISA-eredmények a fejlett országokban
Soha ilyen gyenge magyar eredmények nem születtek még a PISA-felmérésen, azonban ha górcső alá vesszük a többi OECD-tagállam teljesítményét, egyértelműen kirajzolódik egy hosszabb ideje tartó nemzetközi visszaesés.
PISA 2025: megjött a bizonyítvány, de akkor most ez kié?
Megjöttek a PISA 2025 eredményei. Megint elkezdhetjük keresni a hibát. A gyerekekben, a tanárokban, a tantervben, a szülőkben, a digitális eszközökben, a közösségi médiában, az iskolákban vagy éppen az oktatásirányításban. Aztán kereshetünk hozzá egy gyors megoldást is. Új szabályt, új tantervet, új mérési rendszert, új tiltást. Valamit, amitől úgy érezhetjük, hogy végre tettünk valamit. Vélemény.
Müller Anna a PISA-eredmények kapcsán: egy teljes tanévnyi tudást veszítettünk
A Tisza országgyűlési képviselője szerint hiányosak az alapok, és az országban a tehetséggondozás sem működik megfelelően.
Szűcs Dóra: Nem az AI használatát kell először megtanítani a gyerekeknek
Néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlen volt, hogy a mesterséges intelligenciának ekkora szerepe lesz az oktatásban. Szűcs Dóra, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnöke szerint az oktatási rendszer egyelőre csak fut a technológia után, a gyerekeket pedig egy négylépcsős folyamatban készítené fel az AI használatára.
Radó Péter: A magyar közoktatás ma nincs fejleszthető állapotban
Radó Péter oktatáspolitikai szakértő szerint a magyar diákok romló teljesítménye mögött számos globális folyamat állhat, a hazai oktatási rendszer azonban képtelen megfelelően alkalmazkodni ezekhez.
Nahalka István: „Még mindig úgy gondolkodunk a tanulásról, mint 50-60 évvel ezelőtt”
Az oktatáskutató szerint a 2025-os magyar PISA-eredmények mögött a magyar oktatási rendszer alapvető, évtizedes struktúrái és módszertani elmaradottsága áll.
Nahalka István: „Természettudományból 2012 és 2015 között történt egy nagyobb visszaesés, és azóta nagyjából azon az alacsonyabb szinten maradtunk”
Az oktatáskutató ezen kívül felhívta arra is figyelmet, hogy korábban kisebbek voltak a különbségek a gyengébben és a jobban teljesítő diákok között.
Lannert Judit a PISA-eredményekről: a régióban leszakadóban van Magyarország
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint a magyar diákok történelmi mélyponton lévő PISA-eredményei a Fidesz–KDNP 16 éves „romboló” oktatáspolitikájának következményei, amelyek miatt Magyarország elmarad a régiós átlagtól.
PISA 2025: ezek az országok teljesítettek a legjobban természettudományból
A távol-keleti országok végeztek a természettudományi PISA-rangsor élén, Európában Észtország érte el a legjobb eredményt. A magyar diákok 480 pontot szereztek, ez statisztikailag egyenértékű az OECD-átlaggal.
PISA 2025: óriási szakadék van az iskolatípusok között
Míg a 8 és 6 évfolyamos gimnáziumok tanulói nemzetközi szinten is kiemelkednek, addig a szakképző iskolákba járó és az általános iskolában maradt diákok túlnyomó többsége még az alapvető kompetenciaszinteket sem éri el - többek között ez is kiderült a 2025-os PISA-mérés eredményeiből.
PISA 2025: a lányok pontszámai a fiúkéhoz képest jobban visszaestek matekból
Itthon a lányok átlagosan 15, a fiúk 11 ponttal értek el gyengébb eredményt, mint három évvel korábban matekból. Ez mindkét nem esetében meghaladja az OECD-átlagot.
Átalakítják a Nemzeti alaptantervet, Lannert Judit „gyökeres szemléletbeli fordulatot” ígér
A 2025-ös PISA-eredmények után a Nemzeti alaptanterv átalakítására készül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint az új NAT-ban az eddigieknél jóval nagyobb hangsúlyt kell helyezni az alapkompetenciákra, különösen a szövegértésre és a matematikára.
Megjöttek a 2025-ös PISA-teszt eredményei: történelmi mélyponton a magyar eredmények matematikából és szövegértésből
A 2025-ös PISA-mérésen tovább romlott a magyar diákok teljesítménye matematikából és szövegértésből, sőt: mindkét területen az elmúlt 25 év legalacsonyabb eredményét érték el. Természettudományokból ugyanakkor nem történt jelentős változás.
Kedden kiderül, jobban teljesítettek-e a magyar diákok a PISA-mérésen, mint 2022-ben
Három klasszikus és egy új területen vizsgálták a diákok készségeit.
Maruzsa Zoltán: „Vannak feketeöves kritikusok, akik mindig csak lehorják, de nincs igazuk, a magyar oktatás igenis jól teljesít”
A legfrissebb PISA-mérés szerint a magyar diákok matematikából történelmi mélypontra kerültek. Maruzsa Zoltán azonban legutóbbi videójában inkább azt hangsúlyozta, hogy a magyar tanulók az átlag körül teljesítenek – ami szerinte a rendszer erősségét mutatja.
Központosítás, forráskivonás, rosszabbul teljesítő diákok - így változott a közoktatás az elmúlt 15 évben
Radikális átalakuláson ment keresztül a magyar közoktatás az elmúlt másfél évtizedben: a helyi döntések szerepe visszaszorult, az állami központosítás megerősödött, miközben csökkentek az oktatásra fordított források és romlottak a tanulói teljesítmények – állapítja meg az Educatio folyóiratban megjelent friss tanulmány.
PISA-teszt: javítottak a diákok a természettudományokból, de így is csak átlageredményt értek el
Bár szövegértésből és matematikából tovább romlott a magyar diákok teljesítménye, de természettudományból sikerült javítaniuk – derült ki a legfrissebb, 2022-es PISA-mérés eredményeiből.
Jobban teljesítettek a magyarul tanuló diákok a romániai átlagnál a PISA-teszten
A magyarul tanuló diákok mindhárom teszten - matematikából, szövegértésből és természettudományokból - is jobban teljesítettek Romániában, mint az országos átlag, vagyis a többségi nyelven tanulók.
Szomorú eredmény: alig segít az oktatás a társadalmi mobilitásban
A 2015-ös PISA-felmérés alapján Magyarország az oktatási mobilitás terén a sereghajtók közé tartozik, az európai OECD-tagok közül pedig a legutolsó – írja a Qubit.