Történelmi mélypontra kerültek a hazai PISA-eredmények: a magyar diákok soha korábban nem teljesítettek ilyen gyengén matematikából és szövegértésből – a szeptember 8-án nyilvánosságra hozott adatokról ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
A PISA-adatok kapcsán Lannert Judit arról is beszélt, hogy a magyar diákok bizonyos, tanulást támogató feladatokra az OECD-átlagnál kisebb arányban használják az AI-t. A miniszter szerint meg kell tanulni okosan bánni a mesterséges intelligenciával, ezért a minisztériumban AI-stratégián dolgoznak, amelyet hamarosan egyeztetésre bocsátanak.
A Nemzeti alaptanterv átalakításából sem hagyható ki a mesterséges intelligencia: ezzel kapcsolatban Szűcs Dóra, a Tisza Párt országgyűlési képviselője, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnöke az Indexnek úgy fogalmazott, hogy a tartalmi szabályozás átgondolásánál az AI-t nem önálló témaként, hanem a digitális írástudás és a médiaértés részeként kellene kezelni.
Szűcs szerint már eleve más sorrendben kellene megközelíteni a kérdést, mint eddig: az AI-ról szinte mindig a tiltás és a szabályozás kapcsán esik szó, miközben arról jóval kevesebbet beszélünk, hogy valójában mit tudunk a technológiáról és annak hatásairól.
Egy nagyon új technológiáról van szó, amiről sokan gondolkodnak, sokfajta elképzelés van, de a valós adatalapú tudásunk azért limitált
– nyilatkozta a lapnak.
A bizottsági elnök szerint azt már látjuk, hogy az AI demokratizálta a tartalomgenerálást, vagyis ma már lényegében bárki képes oktatási anyagot készíteni, arról azonban jóval kevesebb biztos tudásunk van, hogy a technológia pontosan hogyan befolyásolja a tanulási folyamatot.
Éppen ezért szerinte nem az AI-eszközök használatának megtanításával kellene kezdeni, hanem azoknak az alapkészségeknek a fejlesztésével, amelyek nélkül a promptolásnak sincs sok értelme. Kritikus gondolkodás, megfelelő szövegértés és szövegalkotási készség nélkül ugyanis a gyerekek nem feltétlenül tudják megítélni, mennyire megbízható az AI-tól kapott válasz, és könnyen igaznak fogadhatják el azt.
Négyetapos folyamat
Szűcs egy négylépcsős, már hatéves kortól induló folyamatot tartana indokoltnak, amelyben a gyerekek csak fokozatosan jutnának el a mesterséges intelligencia önálló használatáig:
- hat- és tízéves kor között még az általános digitális írástudás fejlesztésére helyeznék a hangsúlyt, magáról az AI-ról ebben a szakaszban még nem lenne szó;
- ezt követné a vezetett használat, amikor a gyerekek tanári irányítással találkoznának a technológiával;
- tizennégy éves korig már korlátozott önálló használatra is lehetőségük lenne, például ötletgenerálásra, szövegek átfogalmazására vagy akár az AI-jal való vitatkozásra;
- az önálló, kritikus szakmai használat pedig csak a felsőbb évfolyamokon, az érettségihez közeledve jelenne meg.
Szűcs szerint mindehhez nem lenne szükség új tantárgyra, mert már most is túl sok tantárgy van a közoktatásban; inkább a harmadik osztálytól tanított digitális kultúra oktatását gondolná újra, és ebbe építené be az AI-val kapcsolatos ismereteket.
Nem könnyű felzárkózni
Ám a mesterséges intelligencia oktatásba való beépítését az is nehezíti, hogy a technológia gyorsabban változik, mint ahogyan ahhoz az oktatási rendszer, illetve maguk a tanárok alkalmazkodni képesek. A bizottsági elnök úgy véli, ezt jól mutatja a közösségi média példája is, amelynek használata lényegében kimaradt a digitális írástudás oktatásából, miközben már az AI is megjelent az iskolákban, ezért a tanterv átalakításával párhuzamosan a pedagógusképzést is újra kellene gondolni.
Négy-öt éve még nem is gondolhattunk arra, hogy a mesterséges intelligenciának szerepe lesz az oktatásban. Évek kérdése, mire a pedagógusképzés és az oktatási rendszer utoléri a jelenlegi állapotot, addigra pedig lehet, hogy megjelenik valami új. Mondhatjuk, hogy futunk a technológia után
– jegyezte meg.
A technológia terjedése közben olyan, korábban magától értetődőnek tűnő iskolai gyakorlatokat is újra kell gondolni, mint a házi feladat, hiszen hiába korlátozza egy intézmény az AI használatát az órákon, otthon már jóval nehezebb ellenőrizni, hogy egy beadandót vagy feladatot valóban a diák készített-e el. Szűcs ezért úgy látja, hogy nem pusztán egy újabb digitális eszközt kell beilleszteni a jelenlegi oktatásba, hanem magát a tanulás és az információszerzés folyamatát kell újragondolni.
Magyarországon közben már állami fejlesztésű AI-eszközt is tesztelnek az oktatásban: az előző kormány idején, március 25-én a Belügyminisztérium és az Oktatási Hivatal mutatta be Teklát, a mesterséges intelligenciára épülő digitális pedagógiai asszisztenst. A rendszer nem a nyílt internetről, hanem a Nemzeti Köznevelési Portál ellenőrzött tananyagaiból dolgozik, és történelemből, földrajzból, irodalomból, valamint magyar nyelvből tud magyarázni, gyakoroltatni és dolgozatra felkészíteni. A rendszert májustól közel ezer pedagógus és kétezer diák tesztelte, októbertől pedig a tervek szerint több tízezer tanár és mintegy négyszázezer felső tagozatos tanuló számára válik elérhetővé.
Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.
