Egyre súlyosabb a bérhelyzet a modellváltásból kimaradt egyetemeken: van, ahol decembertől még csökkenhetnek is a fizetések

Tarthatatlanul alacsony fizetésekről számolnak be több olyan, állami fenntartásban maradt egyetemen is, amelyek nem estek át a modellváltáson: miközben a Zeneakadémián egy tanársegéd vagy adjunktus alapilletménye alig haladja meg a bruttó 370 ezer forintot, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen egy művésztanár bruttó 450 ezer forintot keres – számolt be róla a Qubit.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen (LFZE) még nehezebb a helyzet, mert az egyébként is alacsony fizetések decembertől tovább csökkenhetnek: az intézmény 2025 végén kapott forrást egy 15 százalékos bérkiegészítésre, amelyet 2026 januárjától november végéig biztosítottak, decembertől azonban ennek finanszírozása már nem áll rendelkezésre, az egyetem pedig saját forrásból nem tudja kigazdálkodni.

A Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének (MZTSZ) Zeneakadémián működő alapszervezete szeptember elején Lannert Judit oktatási és gyermekügyi minisztert is tájékoztatta a helyzetről, és egy olyan kimutatást adott át neki, amely szerint az egyetemi tanársegédek és adjunktusok alapilletménye a garantált bérminimumra történő kiegészítéssel együtt mindössze bruttó 373 200 forint, amit jelenleg még a 15 százalékos bérkiegészítés növel.

A szakszervezet szerint a modellváltó egyetemeken dolgozók átlagosan 30 százalékkal magasabb jövedelmet vihetnek haza, ezért úgy számolnak, hogy a Zeneakadémia bérhátrányának mérsékléséhez még 2026-ban legalább 30 százalékos béremelésre, jövőre pedig további minimum 20 százalékos emelésre lenne szükség.

Rajk Judit egyetemi tanár, az LFZE Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetének vezetője a Qubitnek arról beszélt, hogy egy teljes állású művésztanár alapbére jelenleg bruttó 380 418 forint, amihez a 15 százalékos kiegészítés miatt további 59 850 forint társul, így a fizetés összesen bruttó 440 268 forintot tesz ki. Az óraadók helyzete sem kedvezőbb: bruttó 7500 forintos óradíjat kapnak, miközben az egyetem jelenlegi gazdasági helyzetében az útiköltségüket és a szállásukat sem tudja finanszírozni.

A Képzőművészeti Egyetemen is jelentős különbségek vannak

Hasonló problémákról számoltak be a Magyar Képzőművészeti Egyetemen is, ahol Fernezelyi Márton mérnöktanár, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete helyi szervezetének elnöke szerint egy művésztanár vagy mérnöktanár bruttó 450 ezer forintot keres, míg az adjunktusok fizetése 640–670 ezer, a docenseké 730–820 ezer, az egyetemi tanároké pedig 900–960 ezer forint között mozog.

A szakszervezeti vezető ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az alacsony bérek mellett jelentős belső különbségek alakultak ki: miközben egy művésztanár bruttó 450 ezer forintot kap, egy szakképzett fizikai dolgozó bére 600 ezer, egy igazgatási ügyintézőé pedig 650 ezer forint körül alakulhat. Fernezelyi hangsúlyozta, hogy nem az adminisztratív vagy fizikai dolgozók keresnek sokat, hanem az oktatói bérek kerültek különösen alacsony szintre.

Az ELTE dolgozóinak többsége is kevesebbet keres egy általános iskolai tanárnál

Az állami fenntartásban maradt egyetemek bérhelyzete az elmúlt hetekben az ELTE-n is előtérbe került, miután az intézmény tanévnyitóján Gregor Anikó egyetemi docens, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének tagja egy, az egyetemi bérekről szóló tájékoztatót adott át Magyar Péter miniszterelnöknek.

A dokumentum szerint az ELTE dolgozóinak 60 százaléka kevesebbet keres, mint egy általános iskolai tanár, az egyetemi átlagbér pedig mindössze a diplomás átlag 80 százalékát éri el. A szakszervezet szerint ugyanazért a közfeladatért az alapítványi egyetemeken munkakörtől függően legalább 20–30 százalékkal magasabb fizetéseket kaphatnak, miközben számításaik szerint az ELTE dolgozóinak 30 százalékos bérrendezése mintegy 15 milliárd forintos költségvetési forrást igényelne.

A modellváltó egyetemeken sem feltétlenül jobb a helyzet

Az Eduline-hoz eljutott információk alapján a modellváltás önmagában nem mindenhol jelentett érdemi bérrendezést. Szerkesztőségünk korábban a modellváltáson átesett győri Széchenyi István Egyetem több alkalmazottjától is kapott bérpapírokat és belső dokumentumokat, amelyek alapján az intézményben utoljára 2022-ben volt érdemi béremelés, azóta a fizetések technikailag főként a garantált bérminimum emelkedése miatt változtak. Az egyik dolgozó szerint ennek következtében mára alig van különbség egy tanársegéd és egy docens bére között, és előfordul, hogy egy PhD-fokozattal rendelkező, oktatási és kutatási feladatokat egyaránt ellátó adjunktus kevesebbet keres, mint egy pályakezdő pedagógus.

Mindez annak fényében különösen érdekes, hogy a Széchenyi István Egyetem modellváltásakor az oktatói bérek fokozatos felzárkóztatását ígérték, az intézményben pedig később teljesítményalapú bérezési rendszert vezettek be. A győri egyetem bérhelyzetéről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

Lannert Judit: várhatóan ekkor jön a magasabb fizetés a NOKS- és technikai dolgozóknak

Várhatóan október közepén és január elsején is emelkedik a NOKS- és technikai dolgozók fizetése – jelentette be Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter. A szektorban dolgozók 2013 óta nem részesültek érdemi béremelésben.