Míg a modellváltáson átesett egyetemek jelentős forrásokhoz jutottak, a függetlenségüket megőrző állami felsőoktatási intézmények súlyos pénzhiánnyal, lepusztult infrastruktúrával és akár 30-35 százalékos bérhátránnyal küzdenek. A kormány ígéretet tett a bérrendezésre, de a források biztosítása még kérdéses.
Az állami fenntartásban maradt egyetemek helyzete mára kritikussá vált. Farkas Gábor, a Liszt Ferenc Zeneakadémia rektora kiemelte, hogy bár nemzetközileg elismert intézményről van szó, az elmúlt évek forráselvonásai miatt az épületeik – különösen a Bartók Béla Konzervatórium és a kollégium – súlyos állapotban vannak, és még a karbantartásra is alig jut keret - írja a hvg360.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) képviselői szerint az állami egyetemeket háttérbe szorították és kivéreztették, ez pedig a fizetéseken is meglátszik.
Ilyen bérek vannak az állami egyetemeken
Ehhez képest a modellváltott Corvinus Egyetemen a tanársegédi bér bruttó 600–900 ezer forint, míg az adjunktusi fizetés eléri a bruttó 700 ezer – 1,2 millió forintot.
Gregor Anikó (FDSZ ELTE) felhívta a figyelmet arra, hogy ez a helyzet odáig fajult, hogy a jövő tudományos utánpótlását veszélyezteti. Ezt súlyosbítja a doktoranduszok mindössze 140 ezer forintos ösztöndíja, valamint az a tény, hogy a hallgatók után járó normatív támogatások összege egyes területeken tíz éve változatlan.
Katz Sándor felsőoktatási államtitkár tájékoztatása szerint a kormány 2026-os feladatai között szerepel a kekva-modell módosítása, az uniós tudományos hálózatokhoz való visszakapcsolódás mellett az állami egyetemek helyzetének rendezése. A bérkorrekciót két lépcsőben – először szeptemberben, majd januárban – tervezik, míg az infrastruktúra és az ösztöndíjak kérdései 2027-ben kerülhetnek napirendre.
Azonban az idei költségvetésben egyelőre nem látni a bérrendezésre szánt forrásokat. Az FDSZ képviselői azonnali bérkorrekciót, inflációkövető, egységes ágazati bértáblát és kollektív szerződést sürgetnek. Emellett felmerül az elmúlt évek elmaradt járandóságainak kompenzációja is, ami különösen a nyugdíj előtt álló oktatókat érinti hátrányosan.
A teljes cikket a hvg360-on tudjátok elolvasni.
Fontos azt is kiemelni, hogy nem minden kekvás egyetemen magasak a bérek. Az Eduline-on korábban beszámoltunk arról, hogy a győri egyetemen van olyan egyetemi docens, aki kevesebbet keres, mint egy kezdő pedagógus.
Miközben a győri Széchenyi István Egyetem vezetése 39 százalékos béremelésről és 1,27 milliós átlagjövedelemről számolt be, addig van olyan oktató, aki PhD-fokozattal bruttó 500 ezer forintot keres. A pluszpénz kutatási projektekből, publikációkból és többletórákból jöhetne, de a dolgozók szerint ezekhez nem mindenki fér hozzá. Arról nem beszélve, hogy ennek egy részét félév végén egyben utalják át, és mellesleg bármelyik bérkiegészítés „irgalmatlanul sok” pluszmunkával jár.
Míg a modellváltáson átesett egyetemek jelentős forrásokhoz jutottak, a függetlenségüket megőrző állami felsőoktatási intézmények súlyos pénzhiánnyal, lepusztult infrastruktúrával és akár 30-35 százalékos bérhátránnyal küzdenek. A kormány ígéretet tett a bérrendezésre, de a források biztosítása még kérdéses.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy az óvodák és az iskolák zökkenőmentes, mindennapi működését nem csak a NOKS-dolgozók, hanem például konyhások, karbantartók, technikai munkatársak is segítik, ezért az ő bérüket is rendezni kellene.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Szeptember 8-ig lehet véleményezni azt a rendelettervezetet, mely szerint diákonként 26 ezer forintos egyszeri rezsitámogatást kapnak az egyházi iskolák. Miért jár 35 százalékkal több állami pénz ugyanazért a közfeladatért egy egyházi iskolának, mint egy civil alapítványi intézménynek?
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
