Míg a modellváltáson átesett egyetemek jelentős forrásokhoz jutottak, a függetlenségüket megőrző állami felsőoktatási intézmények súlyos pénzhiánnyal, lepusztult infrastruktúrával és akár 30-35 százalékos bérhátránnyal küzdenek. A kormány ígéretet tett a bérrendezésre, de a források biztosítása még kérdéses.
Az állami fenntartásban maradt egyetemek helyzete mára kritikussá vált. Farkas Gábor, a Liszt Ferenc Zeneakadémia rektora kiemelte, hogy bár nemzetközileg elismert intézményről van szó, az elmúlt évek forráselvonásai miatt az épületeik – különösen a Bartók Béla Konzervatórium és a kollégium – súlyos állapotban vannak, és még a karbantartásra is alig jut keret - írja a hvg360.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) képviselői szerint az állami egyetemeket háttérbe szorították és kivéreztették, ez pedig a fizetéseken is meglátszik.
Ilyen bérek vannak az állami egyetemeken
Ehhez képest a modellváltott Corvinus Egyetemen a tanársegédi bér bruttó 600–900 ezer forint, míg az adjunktusi fizetés eléri a bruttó 700 ezer – 1,2 millió forintot.
Gregor Anikó (FDSZ ELTE) felhívta a figyelmet arra, hogy ez a helyzet odáig fajult, hogy a jövő tudományos utánpótlását veszélyezteti. Ezt súlyosbítja a doktoranduszok mindössze 140 ezer forintos ösztöndíja, valamint az a tény, hogy a hallgatók után járó normatív támogatások összege egyes területeken tíz éve változatlan.
Katz Sándor felsőoktatási államtitkár tájékoztatása szerint a kormány 2026-os feladatai között szerepel a kekva-modell módosítása, az uniós tudományos hálózatokhoz való visszakapcsolódás mellett az állami egyetemek helyzetének rendezése. A bérkorrekciót két lépcsőben – először szeptemberben, majd januárban – tervezik, míg az infrastruktúra és az ösztöndíjak kérdései 2027-ben kerülhetnek napirendre.
Azonban az idei költségvetésben egyelőre nem látni a bérrendezésre szánt forrásokat. Az FDSZ képviselői azonnali bérkorrekciót, inflációkövető, egységes ágazati bértáblát és kollektív szerződést sürgetnek. Emellett felmerül az elmúlt évek elmaradt járandóságainak kompenzációja is, ami különösen a nyugdíj előtt álló oktatókat érinti hátrányosan.
A teljes cikket a hvg360-on tudjátok elolvasni.
Fontos azt is kiemelni, hogy nem minden kekvás egyetemen magasak a bérek. Az Eduline-on korábban beszámoltunk arról, hogy a győri egyetemen van olyan egyetemi docens, aki kevesebbet keres, mint egy kezdő pedagógus.
Miközben a győri Széchenyi István Egyetem vezetése 39 százalékos béremelésről és 1,27 milliós átlagjövedelemről számolt be, addig van olyan oktató, aki PhD-fokozattal bruttó 500 ezer forintot keres. A pluszpénz kutatási projektekből, publikációkból és többletórákból jöhetne, de a dolgozók szerint ezekhez nem mindenki fér hozzá. Arról nem beszélve, hogy ennek egy részét félév végén egyben utalják át, és mellesleg bármelyik bérkiegészítés „irgalmatlanul sok” pluszmunkával jár.
A mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű elterjedése alapjaiban változtatja meg, hogyan tanulnak a diákok, de azt a kérdést is felveti, hogy a jövőben milyen formában érdemes számon kérni az egyetemisták megszerzett tudását. Szükséges-e még a diploma megszerzéséhez több tíz oldalas szakdolgozat írni, ha annak elkészítésében az AI már most komoly segítséget nyújthat?
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
Varga-Bajusz Veronikát sajtóinformációk szerint gyanúsítottként hallgatják ki.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Jelenleg 853 iskolaőr teljesít szolgálatot az oktatási intézményekben, és további 284 iskola szeretne csatlakozni a programhoz.
