Míg a modellváltáson átesett egyetemek jelentős forrásokhoz jutottak, a függetlenségüket megőrző állami felsőoktatási intézmények súlyos pénzhiánnyal, lepusztult infrastruktúrával és akár 30-35 százalékos bérhátránnyal küzdenek. A kormány ígéretet tett a bérrendezésre, de a források biztosítása még kérdéses.
Az állami fenntartásban maradt egyetemek helyzete mára kritikussá vált. Farkas Gábor, a Liszt Ferenc Zeneakadémia rektora kiemelte, hogy bár nemzetközileg elismert intézményről van szó, az elmúlt évek forráselvonásai miatt az épületeik – különösen a Bartók Béla Konzervatórium és a kollégium – súlyos állapotban vannak, és még a karbantartásra is alig jut keret - írja a hvg360.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) képviselői szerint az állami egyetemeket háttérbe szorították és kivéreztették, ez pedig a fizetéseken is meglátszik.
Ilyen bérek vannak az állami egyetemeken
Ehhez képest a modellváltott Corvinus Egyetemen a tanársegédi bér bruttó 600–900 ezer forint, míg az adjunktusi fizetés eléri a bruttó 700 ezer – 1,2 millió forintot.
Gregor Anikó (FDSZ ELTE) felhívta a figyelmet arra, hogy ez a helyzet odáig fajult, hogy a jövő tudományos utánpótlását veszélyezteti. Ezt súlyosbítja a doktoranduszok mindössze 140 ezer forintos ösztöndíja, valamint az a tény, hogy a hallgatók után járó normatív támogatások összege egyes területeken tíz éve változatlan.
Katz Sándor felsőoktatási államtitkár tájékoztatása szerint a kormány 2026-os feladatai között szerepel a kekva-modell módosítása, az uniós tudományos hálózatokhoz való visszakapcsolódás mellett az állami egyetemek helyzetének rendezése. A bérkorrekciót két lépcsőben – először szeptemberben, majd januárban – tervezik, míg az infrastruktúra és az ösztöndíjak kérdései 2027-ben kerülhetnek napirendre.
Azonban az idei költségvetésben egyelőre nem látni a bérrendezésre szánt forrásokat. Az FDSZ képviselői azonnali bérkorrekciót, inflációkövető, egységes ágazati bértáblát és kollektív szerződést sürgetnek. Emellett felmerül az elmúlt évek elmaradt járandóságainak kompenzációja is, ami különösen a nyugdíj előtt álló oktatókat érinti hátrányosan.
A teljes cikket a hvg360-on tudjátok elolvasni.
Fontos azt is kiemelni, hogy nem minden kekvás egyetemen magasak a bérek. Az Eduline-on korábban beszámoltunk arról, hogy a győri egyetemen van olyan egyetemi docens, aki kevesebbet keres, mint egy kezdő pedagógus.
Miközben a győri Széchenyi István Egyetem vezetése 39 százalékos béremelésről és 1,27 milliós átlagjövedelemről számolt be, addig van olyan oktató, aki PhD-fokozattal bruttó 500 ezer forintot keres. A pluszpénz kutatási projektekből, publikációkból és többletórákból jöhetne, de a dolgozók szerint ezekhez nem mindenki fér hozzá. Arról nem beszélve, hogy ennek egy részét félév végén egyben utalják át, és mellesleg bármelyik bérkiegészítés „irgalmatlanul sok” pluszmunkával jár.
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Kereshetővé váltak a középiskolák által meghirdetett képzések, illetve azt is közzétették az intézmények, hogyan számolják a pontokat a felvételin.
Jelentős lehet a különbség a különböző mesterszakokon végzettek fizetései között: van, ahol egymillió forint feletti a bruttó átlagkereset, míg több helyen az 500 ezer forintot sem éri el egy pályakezdő fizetése.
A pedagógusokat is megkérdeznék arról, szerintük hol érdemes húzni a tananyagon.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
A szakszervezet szerint az ígéretnél lényegesen alacsonyabb mértékű emelésről szóló bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, mennyi a tényleges bruttó emelés.
Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Mutatjuk az új dátumot.
