„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Az ELTE szeptember 4-i tanévnyitóján Darázs Lénárd rektor beszédében úgy fogalmazott, hogy annak ellenére, hogy a 2026-os felvételi eljárásban minden negyedik diák az ELTE-re jelentkezett, az előző kormány alatt az egyetem komoly finanszírozási nehézségekkel küzdött.
Az elmúlt években egyetemünk egyre inkább az előző kormányzat általi fenyegetettség árnyékában, egyfajta létbizonytalanságban létezett. Az előző tanévnyitón már elég nyersen beszéltem erről, szóval addigra már a lassú kivéreztetés apokaliptikus jövőképén túl megjelentek hangok a lehetséges feldarabolásról, egyes karok elcsatolásáról, ami végső soron egzisztenciális fenyegetettség, mintsem az egyetemi értékek veszélyeztetése
– fogalmazott a rektor, aki szerint a közvetlen szétdarabolás veszélye idén tavaszra elhárult, a finanszírozási szakadék és a modellváltó egyetemekkel szembeni hátrány továbbra is megmaradt.
480-580 ezer forint közötti összegre emelkedett március 1-től az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanítók bére, de még így is kevesebbet keresnek, mint egy közoktatásban dolgozó pedagógusgyakornok.
„Az ELTE bérhelyzete és az intézmény finanszírozása egészen katasztrofális. A modellváltó egyetemek hatalmas érdemi bérfejlesztését megtagadták az ELTE-től, így azokban az intézményekben – akár már a gimnáziumokban is – legalább dupla akkora bérek vannak, mint nálunk, hazánk vezető tudományegyetemén” – mutatott rá a rektor, aki ezután kiemelte, hogy ez a helyzet elvándorláshoz vezetett, és az oktatók ma már leginkább a minőség és a független felsőoktatás iránti elkötelezettségük miatt maradtak a pályán.
Fájdalmasan látjuk a pedagógusképzésünk és a bölcsészképzésünk megtámadását, ellehetetlenítési folyamatait, a pályázati források számunkra beszűkülését és politikai hűség szerinti terelését. Mindezek alapján azt gondolom, hogy az ELTE jelenleg lehetőségeinek maximális keretei között mozog, de intellektuális kapacitásának legalább 30%-át nem tudja kihasználni
– emelte ki.
Darázs szerint az előző kormányzat ELTE-vel szemben attitűdje hátterében a modellváltástól való elzárkózás és az értékalapú függetlenség állt.
A tanévnyitón Magyar Péter is beszédet mondott, melyben kiemelte: néhány nappal ezelőtt egy egészen másfajta tanévnyitón szólalt fel Nagykanizsán, a Dr. Mező Ferenc Gimnáziumban.
„A diákokat ott arra buzdítottam, hogy mindig kérdezzenek, mert a kérdéseik nélkül nincsenek válaszok és nincs új tudás. A kritikus gondolkodás az alapja minden szellemi fejlődésnek. Ez igaz az alapfokú oktatásra, és természetesen még inkább igaz a felsőoktatásra” – hangsúlyozta Magyar, majd hozzátette, hogy az ELTE tudósok, jogászok, művészek, tanárok és más szakemberek generációinak jelentette a tudás bölcsőjét, ahol a tudást, a vitakultúrát és az európai szemléletmódot szívhatták magukba.
A hazai kultúra, a hazai művelődés, a közoktatás rendszere és a teljes tudományos élet elképzelhetetlen lenne az ELTE nélkül. A hazai közoktatás is elképzelhetetlen lenne az ELTE nélkül. A tanárképzés egyik központjaként az egyetem felelőssége is hatalmas abban, hogy a tanári rendszerünk megújulhasson. Ezen a téren az előttünk álló feladatok hatalmasak, de a munka megkezdődött. A felkészült, motivált tanárok utánpótlása lesz az egyik legfontosabb alapköve minden egyéb intézkedésnek a közoktatásban. A tanárképzés terén számítunk az egyetemre, az egyetem pedig számíthat ránk.
– emelte ki a miniszterelnök, majd hozzátette, hogy az elmúlt évek a felsőoktatás számára az átláthatatlan finanszírozási struktúra, az érintettekre sokszor felülről ráerőltetett döntések egy kiszámíthatatlan és gyakran ellenséges környezetet jelentettek. Arról nem beszélve, hogy az alapítványi rendszerben az akadémiai autonómia és szabadság is sérült.
A magyar felsőoktatást sokszor kizárták a nemzetközi vérkeringésből, és sajnos politikai kinevezettek kerültek fontos pozíciókba. Ennek hatása tovább gyűrűzött az alapítványosításnak ellenálló egyetemekre is, hiszen a magyar intézményekkel való partnerség kiszámíthatatlanságot kezdett jelenteni szerte Európában
– fejtette ki Magyar, ezután hangsúlyozta, hogy az új kormány első döntései között volt az egyetemek autonómiájának helyreállítása, így Magyarország most visszakapcsolódhat a nemzetközi tudományos és felsőoktatási vérkeringésbe.
„2027. augusztus 31-ével megszűnnek az egyetemeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, és új, átlátható struktúrákat hozunk létre. Nem a kormányzati akarat ráerőltetésével, nem titokban, és főleg nem az egyetemek ellenében, hanem az érintettek szempontjait meghallgatva, alapos előkészítés után fog felállni az új rendszer” – jegyezte meg.
A miniszterelnök ezután kifejtette, hogy Tisza-kormány előtt pontosan ismert az elmúlt évek hatása. Tudták, látták és tapasztalták, hogy az ELTE sokszor ellenszélben, magára hagyva, elképesztő pénzügyi nehézségek közepette, és nemegyszer rágalmak és alaptalan vádak sűrűjében működött, dolgozott és állt helyt.
Az új kormány nevében minden jövőbeni együttműködés alapjául valódi partneri hozzáállást kínálunk az egyetemeknek. Közös érdekünk, hogy a hazai felsőoktatás finanszírozási helyzete javuljon és helyreálljon, valamint hogy a magyarországi egyetemek nemzetközi összehasonlításban is kimagasló teljesítményt tudjanak nyújtani. Ehhez mindenekelőtt stratégiai tervezésre, valós adatokkal való őszinte szembenézésre és megfelelően előkészített döntésekre van szükség
– mondta Magyar, aki ezután kitért arra is, hogy a minőségi oktatói és kutatói munka elképzelhetetlen valós anyagi megbecsülés nélkül.
A miniszterelnök szerint az elmúlt években a luxus, a látvány és a kiváltságosok jóléte valahogy mindig fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás, mint azok az emberek, akiken a hazai tudás, a fiatalság és a jövő generációinak sorsa múlik. Ezen a szemléleten szeretnének változtatni.
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Évekig kiszorultak az iskolákból, most azonban több civil szervezet is abban bízik, hogy ismét tarthat foglalkozásokat a diákoknak. Arról kérdeztük őket, mi történt velük a korlátozások óta, és mit várnak az új tanévtől.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Idén kevesebb gyerek tért vissza az óvodákba, illetve kezdte meg első óvodai évét, mint tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint összesen 319 ezer óvodás kezdte meg a 2026/2027-es nevelési évet, csaknem hatezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
