Bár a petíció kezdeményezője a KDNP ifjúsági szervezetében vezet munkacsoportot, egy új közlemény szerint a több száz diákot csak az köti össze, hogy azt szeretnék: ne nélkülük döntsenek a kar sorsáról. A diákok arra reagáltak, hogy Lannert Judit kivonná a tanárképzést az NKE-ről.
Kiállunk az NKE Nemeskürty István Tanárképző Kara mellett! A döntéshozók ne a fejünk fölött döntsenek karunk jövőjéről!
– írják petíciójukban az NKE Nemeskürty István Tanárképző Karának (NITK) hallgatói és támogatói, követeléseiket Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszternek címezve. A petíciót 858-an írták alá.
A hallgatók azt írják, a kar bizonytalan helyzetéről a sajtóból értesültek, amit méltatlannak tartanak. Lannert Judit a napokban a Qubitnak adott interjújában úgy fogalmazott: kivonják a tanárképzést az NKE-ről, mivel „rossz üzenete van annak, ha a pedagógusság ugyanolyan hivatásrendnek számít, mint a katonaság vagy a rendőrség”. A hallgatók viszont azt mondják:
Mi erre az egyetemre és erre a karra jelentkeztünk, szeretünk idejárni, ezért elvárjuk, hogy a hallgatókat érintő ügyekben időben és hivatalosan tájékoztassanak, valamint a jövőnket érintő folyamatokba bevonjanak bennünket.
Lannert Judit oktatási miniszter elmondta, hogy átalakítják a pedagógusképzést, amely részeként kivonják a tanárképzést az Nemzeti Közszolgálati Egyetemről.
Kérik továbbá, hogy Lannert Judit fogadja a NITK képviselőit. Érdekesség, hogy a petíció kezdeményezője az a Győri Kristóf, aki az Ifjú Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) Kommunikációs Munkacsoportjának vezetője. Az IKSZ a KDNP ifjúsági társszervezete, a szövetség Facebook-oldalán napi szinten a Fidesz mellett és a Tisza ellen szólal fel.
Ugyanakkor az NKE NITK egyik hallgatója a kar diákjainak nevében közleményt juttatott el az Eduline-nak, amelyben nyomatékosan hangsúlyozza:
A petíció és a hallgatók fellépése nem pártpolitikai kezdeményezés, hanem a diákokat érintő döntések előtti érdemi párbeszéd iránti igényből született.
A hallgatók kiemelik: nem szeretnék, ha a tanárképző kar ügye bármelyik politikai oldal eszközévé válna, és ők nem kívánnak részt venni pártpolitikai csatározásokban. Szerintük a kar hallgatói különböző világnézetűek, akiket egyetlen közös cél köt össze:
szeretnék megőrizni a képzésüket, és azt szeretnék, hogy a róluk szóló döntések ne nélkülük szülessenek meg.
Itt olyanok is tanulhatnak, akiknek már nincs állami féléve.
Nyitókép: MTI / Koszticsák Szilárd
Néhány napos bizonytalanság után végre kiderült, kik irányítják novembertől a tankerületi központokat. Az eredetileg tervezett időponthoz képest később, november 5-én állnak munkába az új igazgatók, de nem mindenhol: öt tankerületben ugyanis újra meg kell hirdetni a vezetői posztot.
Már öt olyan esetről tudnak a hatóságok, amikor veszélyes fémtárgyakat találtak a gyerekek halloweeni édességeiben Gyömrőn és környékén.
Továbbra is kérdéses, hogyan folytathatják tanulmányaikat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem pedagógushallgatói, miután a kormány bejelentette, hogy megszünteti az intézményben a pedagógusképzést. A hallgatók petíciót indítottak, az ügy pedig hétfőn a parlamentben is napirendre került.
Még a tavalyihoz képest is jóval gyengébb eredményt értek el a negyedikesek és az ötödikesek szövegértésből, viszont a nyolcadikosok javítottak – derült a 2026-os kompetenciamérés eredményeiből. A 2026-os kompetenciamérést a negyediktől egészen tizenegyedikig a diákok március 23. és május 29. között írták egy meghatározott ütemezési rend alapján.
Alig két hónappal azután, hogy három év kihagyás után visszatért a tanításhoz, már tankerületi igazgatóként folytatja munkáját Pilz Olivér. A Tanítanék Mozgalom egyik alapítója november 5-től a Miskolci Tankerületi Központ élére kerül.
Az oktatáskutató szerint a tervezetből egyelőre nem rajzolódnak ki érdemi, rendszerszintű oktatáspolitikai változtatások.
Megszavazta a parlament, december 25-e és 26-a mellett a szenteste is munkaszüneti nap lesz.
A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.
A negyedikesek és ötödikesek szövegértési eredménye sokat romlott, viszont több felsőbb évfolyamon is javulást mértek.
