Bár a petíció kezdeményezője a KDNP ifjúsági szervezetében vezet munkacsoportot, egy új közlemény szerint a több száz diákot csak az köti össze, hogy azt szeretnék: ne nélkülük döntsenek a kar sorsáról. A diákok arra reagáltak, hogy Lannert Judit kivonná a tanárképzést az NKE-ről.
Kiállunk az NKE Nemeskürty István Tanárképző Kara mellett! A döntéshozók ne a fejünk fölött döntsenek karunk jövőjéről!
– írják petíciójukban az NKE Nemeskürty István Tanárképző Karának (NITK) hallgatói és támogatói, követeléseiket Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszternek címezve. A petíciót 858-an írták alá.
A hallgatók azt írják, a kar bizonytalan helyzetéről a sajtóból értesültek, amit méltatlannak tartanak. Lannert Judit a napokban a Qubitnak adott interjújában úgy fogalmazott: kivonják a tanárképzést az NKE-ről, mivel „rossz üzenete van annak, ha a pedagógusság ugyanolyan hivatásrendnek számít, mint a katonaság vagy a rendőrség”. A hallgatók viszont azt mondják:
Mi erre az egyetemre és erre a karra jelentkeztünk, szeretünk idejárni, ezért elvárjuk, hogy a hallgatókat érintő ügyekben időben és hivatalosan tájékoztassanak, valamint a jövőnket érintő folyamatokba bevonjanak bennünket.
https://eduline.hu/kozoktatas/20260609_lannert-judit-nke-pedagogusok-pedaguskepzes
Kérik továbbá, hogy Lannert Judit fogadja a NITK képviselőit. Érdekesség, hogy a petíció kezdeményezője az a Győri Kristóf, aki az Ifjú Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) Kommunikációs Munkacsoportjának vezetője. Az IKSZ a KDNP ifjúsági társszervezete, a szövetség Facebook-oldalán napi szinten a Fidesz mellett és a Tisza ellen szólal fel.
Ugyanakkor az NKE NITK egyik hallgatója a kar diákjainak nevében közleményt juttatott el az Eduline-nak, amelyben nyomatékosan hangsúlyozza:
A petíció és a hallgatók fellépése nem pártpolitikai kezdeményezés, hanem a diákokat érintő döntések előtti érdemi párbeszéd iránti igényből született.
A hallgatók kiemelik: nem szeretnék, ha a tanárképző kar ügye bármelyik politikai oldal eszközévé válna, és ők nem kívánnak részt venni pártpolitikai csatározásokban. Szerintük a kar hallgatói különböző világnézetűek, akiket egyetlen közös cél köt össze:
szeretnék megőrizni a képzésüket, és azt szeretnék, hogy a róluk szóló döntések ne nélkülük szülessenek meg.
https://eduline.hu/erettsegi-felveteli/20250718_NKE-ingyenes-allami-felev-tanarkepzes
Nyitókép: MTI / Koszticsák Szilárd
Több ezer pedagógus hiányzik az iskolákból és óvodákból a 2025/2026-os tanév vége előtt. A meghirdetett állások száma egy év alatt közel negyedével emelkedett, különösen a matematika-, természettudományos és angoltanárokból van súlyos hiány, de nem minden megyében.
Krausz Ferenc alapítványa és a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány is köztük van. Kedd este benyújtotta a kormány azt a törvényjavaslatot is, melynek elfogadása után az európai uniós források megkapja Magyarország – írja a 444. Ennek egyik része a kekvák kétlépcsős megszüntetése is.
Az együttműködés, a kritikus gondolkodás és az alkalmazkodóképesség olyan alapkompetenciák, amelyeket már a közoktatásban el kell sajátítaniuk a diákoknak – erről beszélt Naderi Zsuzsanna szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár egy budapesti szakmai konferencián.
Lannert Judit oktatási miniszter elmondta, hogy átalakítják a pedagógusképzést, amely részeként kivonják a tanárképzést az Nemzeti Közszolgálati Egyetemről.
Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.
A pedagógus társadalom számára a korábban kialakított teljesítményértékelési rendszer nem megfelelő, mert sem a modern neveléstudomány értékeit nem tükrözi, sem a valós teljesítmény mérésére nem alkalmas – olvasható a törvénynek az indoklásában.
Halácsy Péter, a Budapest School alapítója szerint komoly változtatásokat kellene bevezetni a felső tagozattal kapcsolatban, ami 80 éve nem szolgálja a célját.
