#tanárképzés




Ezeket a nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan szakokat nem jelölte meg senki

Mezőgazdasági mérnök, tanító cigány-roma szakirányon – csak néhány olyan nappali tagozatos állami ösztöndíjas alapszak a 821-ből, amit senki sem jelölt meg a 2025-ös egyetemi felvételin. Összesen pedig 365 olyan alap-és osztatlan képzés van, amit első helyre senki sem írt be, de többedik helyre igen, ennek mintegy 83 százaléka valamilyen pedagógusképzés.



Az álhírekkel szemben senki sem védett teljesen

„A Covid-oltással chipet ültettek az emberekbe. Az 5G rákot okoz. Idekattintva tiéd lehet ingyen a legújabb iPhone.” Ilyen és ehhez hasonló álhírekkel szinte minden nap találkozhatunk az interneten, azonban gyakran fel sem ismerjük elsőre, ha valótlan állításról van szó.









Több jelentkező, más felvételi rendszer: Eljött a nagy nap, ma húzzák a felvételi ponthatárokat

Az idei felsőoktatási felvételi több szempontból is különbözött az eddigiektől, kezdve azzal, hogy jóval többen jelentkeztek, mint a korábbi években, amihez valószínűleg hozzájárul a felvételi rendszer átalakítása is. A legnagyobb verseny idén is a gazdasági képzéseken lesz, de idén nőtt a pedagógusképzésekre jelentkezők száma is, tanárokból viszont 2023-ban sem fogunk Dunát rekeszteni.


Lasszóval keresik az iskolák a kémia- és fizikatanárokat, a felvételizők száma mégis szinte egyenlő a nullával

3357 fő - ennyien jelentkeztek idén valamilyen osztatlan tanári képzésre. Nem meglepő tehát, hogy ezzel a tanárképzések idén sem kerültek be a felvételi 10 legnépszerűbb szakjának listájába - még úgy sem, hogy idén egyébként kiemelkedően sokan, mintegy 126 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba. Vannak szakok, amiknél egy kicsit jobb a helyzet, míg a természettudományos tárgyak esetében aggasztóak az előrejelzések.