A köznevelési államtitkár az Új köznevelés szeptemberi számában adott interjút megújuló tanárképzésekről és beszélt a nyugdíjas tanárok visszatéréséről is.
Első hallásra jó ötletnek tűnhet, hogy öt év után kapjanak diplomát a tanárjelöltek, így gyorsabban lehet pótolni a tanárhiányt. De ott, ahol valóban sok tanár hiányzik, ez az egy év nem sokat segít – többek között erről beszélt Csapó Benő neveléstudományi kutató.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) elfogadhatatlannak tartja az egyetemi tanárképzés tervezett átalakítását, a változtatás szerintük nemcsak szakmaiatlan, hanem elveszi a szabadságot az egyetemektől.
Az oktatásért felelős miniszter a jövőben rendeletben határozná meg a tanárképzések kimeneti követelményét és azt, hogyan oktassák a pedagógusokat az egyetemeken.
Hat- helyett ötéves lesz a jövőben a tanárképzés, a hallgatóknak minden félévben lesz szakmai gyakorlatuk, és 2022 szeptemberétől új szaktanári képzések is indulhatnak természettudományos területen - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
Megjelent a tanárképzés átalakításáról szóló kormányrendelet, amely többek között egységesíti az általános iskolai és a középiskolai tanárok képzésének hosszát. Eddig azoknak, akik gimnáziumban vagy technikumban szerettek volna tanítani, hat évig kellett egyetemre járniuk. Ezentúl elég lesz öt év.
A program a gyakornokoknak szólna, az iskolákba szétküldött levél alapján pedig az Oktatási Hivatal arra kéri az iskolák vezetőit, bátorítsanak mindenkit a részvételre.
Nem csak Magyarországon jelent gondot a tanárképzések átszabása. A Cambridge akár meg is szüntetné a pedagógusképzését, ha a kormány továbbra is kitart jelenlegi módosítójavaslatai mellett.
Kétnaponta Covid-teszt, iskolai oltópontok, kötelező maszkviselés - kiderült hogy készülnek külföldön az iskolakezdésre. Újabb nemzetközi rangsorra kerültek magyar egyetemek, és szakértők szerint az iskolakezdéssel ismét berobbanhat a járvány. Megint összeszedtük a hét legfontosabb híreit.
7300-an kezdik el szeptemberben az egyetemek, főiskolák tanári, tanítói, óvoda- és gyógypedagógusi képzéseit – az elsőévesek száma jócskán elmarad az előző évek átlagától. Még így is jól járnának az iskolák és az óvodák, ha közülük néhány év múlva mindenki megszerezné a diplomát és munkát vállalna, de a statisztikák szerint erre nem sok esély van. A leendő tanítók és óvónők közül például minden negyedik még az egyetemen lemorzsolódik, a pályakezdők egyharmada pedig már az első négy-öt évben távozik a szakmából.
Hajnal Gabriella szerint a tanárhiány kapcsán emlegetett többezres számok nem fedik a valóságot, az új tanárképzés pedig az emelt szintű érettségi anyagánál is több tudást ad majd a pedagógusok kezébe.
Alaposan átalakítaná a pedagógusképzést a kormány – az úgynevezett képzési kimeneti követelményeket úgy írnák át, hogy a tanárok a középszintű érettségire legyenek képesek felkészíteni a diákokat. Aki emelt szintre is készülne a tanítványaival, annak még egy évet kell tanulnia – írja a HVG.
Oktatási hírekből a héten sem volt hiány: Orbán Viktor miniszterelnök, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára, valamint a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára is bejelentést tett. Ezeken kívül az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint több szakmai szervezet is adott ki közleményt, továbbá újabb városnevekkel bővült a vidéki ponthatárvárók listája.