A köznevelési államtitkár az Új köznevelés szeptemberi számában adott interjút megújuló tanárképzésekről és beszélt a nyugdíjas tanárok visszatéréséről is.
Ahogy az Eduline korábban megírta, idén ősszel indul először, és rögtön hét egyetem is meghirdette a Z-szakként emlegetett természettudomány-környezettan tanári képzést. Komoly reklámkampánnyal harangozták be az egyetemek az új képzést, de – úgy tűnik – hiába, a siralmas, 210 ezer forint körüli kezdő bér még mindig komoly visszatartó erő. Az ötéves tanári szakot az egész országban összesen tizenhárom hallgató kezdi majd el.
Maruzsa Zoltán az átalakított tanárképzésekkel kapcsolatban azt mondta, a kormány több ponton is változtatott a tanárképzésen: az eddig kétféle – tehát az általános és középiskolai – helyett egy egységes tanárképzési kimenetet határoztak meg, és az egyéves szakmai gyakorlatot is kettébontották. Ez utóbbi azt jelenti, az első félévet leszámítva minden félévben gyakorlatot teljesítenek a hallgatók valamilyen iskolában.
A felvételi eredményeket látva azonban elmondható, az első évében nem volt kiemelkedően sikeres az új szak, pedig a felvételi feltételek is barátiak voltak. A Z-szakként emlegetett képzésen bármilyen emelt szintű érettségit elfogadtak, és külön kiemelték, hogy humán beállítottságú diákokat is várnak. Erről azonban nem esik egy szó sem az interjúban.
Az államtitkár azonban kiemelte: a pedagógusképzés más területein – tanító-, óvodapedagógus-, gyógypedagógus-képzés – ilyen mélyebb átalakítás nem történt és lényegében nem is terveznek módosításokat. Most csupán a képzési tartalmat aktualizálták, a Nat-nak megfelelően. Maruzsa Zoltán hangsúlyozta,
ezek a képzések egyébként a bolognai rendszer bevezetésekor nem változtak számottevően, a szándék most is az volt, hogy ez maradjon is így.
Ahogy arról már beszámoltunk, az államtitkár megemlítette a nyugdíjas tanárok helyzetét is. Miszerint idén szeptembertől mér külön engedély nélkül mehetnek vissza az iskolákba. Maruzsa Zoltán ezt többek között azzal indokolta, hogy „a 40 év munkaviszonnyal rendelkező hölgyek nyugdíjba vonulhatnak, ami a nagyjából 80 százalékos arányban hölgyekkel dolgozó köznevelési intézményekben jelentős nyugdíjba vonulási hullámot eredményezett". Sokan közülük azonban óraadóként eddig is az intézményekben maradtak, most „kevesebb adminisztrációval jár” ha nyugdíjasként is tanítani szeretnének.
A köznevelésért felelős államtitkár egyébként arról nem beszélt, hogy a pedagógusszakokra jelentkezők száma visszaesett az elmúlt években: a Felvi adatai szerint az idei általános felvételin összesen 11 977-en jelentkeztek valamilyen pedagógusképzésre, közülük 6449-en kerültek be. Nem véletlenül választják keveset ezt a pályát: a nettó 210 ezer forint körüli kezdő fizetés kevés középiskolást vonz.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója. Szerinte már csak az országos eredményekben sem látszik, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok tehetséggondozási tevékenysége sikeres, legalábbis nem úgy, ahogyan azt sokszor gondoljuk.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
