A minisztérium szerint eddig nem volt eléggé "gyakorlatorientált" a tanárképzés, ezért alakították át

A köznevelési államtitkár az Új köznevelés szeptemberi számában adott interjút megújuló tanárképzésekről és beszélt a nyugdíjas tanárok visszatéréséről is.

  • Csik V

Ahogy az Eduline korábban megírta, idén ősszel indul először, és rögtön hét egyetem is meghirdette a Z-szakként emlegetett természettudomány-környezettan tanári képzést. Komoly reklámkampánnyal harangozták be az egyetemek az új képzést, de – úgy tűnik – hiába, a siralmas, 210 ezer forint körüli kezdő bér még mindig komoly visszatartó erő. Az ötéves tanári szakot az egész országban összesen tizenhárom hallgató kezdi majd el.

Maruzsa Zoltán az átalakított tanárképzésekkel kapcsolatban azt mondta, a kormány több ponton is változtatott a tanárképzésen: az eddig kétféle – tehát az általános és középiskolai – helyett egy egységes tanárképzési kimenetet határoztak meg, és az egyéves szakmai gyakorlatot is kettébontották. Ez utóbbi azt jelenti, az első félévet leszámítva minden félévben gyakorlatot teljesítenek a hallgatók valamilyen iskolában.

A felvételi eredményeket látva azonban elmondható, az első évében nem volt kiemelkedően sikeres az új szak, pedig a felvételi feltételek is barátiak voltak. A Z-szakként emlegetett képzésen bármilyen emelt szintű érettségit elfogadtak, és külön kiemelték, hogy humán beállítottságú diákokat is várnak. Erről azonban nem esik egy szó sem az interjúban.

Az államtitkár azonban kiemelte: a pedagógusképzés más területein – tanító-, óvodapedagógus-, gyógypedagógus-képzés – ilyen mélyebb átalakítás nem történt és lényegében nem is terveznek módosításokat. Most csupán a képzési tartalmat aktualizálták, a Nat-nak megfelelően. Maruzsa Zoltán hangsúlyozta,

ezek a képzések egyébként a bolognai rendszer bevezetésekor nem változtak számottevően, a szándék most is az volt, hogy ez maradjon is így.

Ahogy arról már beszámoltunk, az államtitkár megemlítette a nyugdíjas tanárok helyzetét is. Miszerint idén szeptembertől mér külön engedély nélkül mehetnek vissza az iskolákba. Maruzsa Zoltán ezt többek között azzal indokolta, hogy „a 40 év munkaviszonnyal rendelkező hölgyek nyugdíjba vonulhatnak, ami a nagyjából 80 százalékos arányban hölgyekkel dolgozó köznevelési intézményekben jelentős nyugdíjba vonulási hullámot eredményezett". Sokan közülük azonban óraadóként eddig is az intézményekben maradtak, most „kevesebb adminisztrációval jár” ha nyugdíjasként is tanítani szeretnének.

A köznevelésért felelős államtitkár egyébként arról nem beszélt, hogy a pedagógusszakokra jelentkezők száma visszaesett az elmúlt években: a Felvi adatai szerint az idei általános felvételin összesen 11 977-en jelentkeztek valamilyen pedagógusképzésre, közülük 6449-en kerültek be. Nem véletlenül választják keveset ezt a pályát: a nettó 210 ezer forint körüli kezdő fizetés kevés középiskolást vonz.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.