Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Ahogy az Eduline korábban megírta, idén ősszel indul először, és rögtön hét egyetem is meghirdette a Z-szakként emlegetett természettudomány-környezettan tanári képzést. Komoly reklámkampánnyal harangozták be az egyetemek az új képzést, de – úgy tűnik – hiába, a siralmas, 210 ezer forint körüli kezdő bér még mindig komoly visszatartó erő. Az ötéves tanári szakot az egész országban összesen tizenhárom hallgató kezdi majd el.
Maruzsa Zoltán az átalakított tanárképzésekkel kapcsolatban azt mondta, a kormány több ponton is változtatott a tanárképzésen: az eddig kétféle – tehát az általános és középiskolai – helyett egy egységes tanárképzési kimenetet határoztak meg, és az egyéves szakmai gyakorlatot is kettébontották. Ez utóbbi azt jelenti, az első félévet leszámítva minden félévben gyakorlatot teljesítenek a hallgatók valamilyen iskolában.
A felvételi eredményeket látva azonban elmondható, az első évében nem volt kiemelkedően sikeres az új szak, pedig a felvételi feltételek is barátiak voltak. A Z-szakként emlegetett képzésen bármilyen emelt szintű érettségit elfogadtak, és külön kiemelték, hogy humán beállítottságú diákokat is várnak. Erről azonban nem esik egy szó sem az interjúban.
Az államtitkár azonban kiemelte: a pedagógusképzés más területein – tanító-, óvodapedagógus-, gyógypedagógus-képzés – ilyen mélyebb átalakítás nem történt és lényegében nem is terveznek módosításokat. Most csupán a képzési tartalmat aktualizálták, a Nat-nak megfelelően. Maruzsa Zoltán hangsúlyozta,
ezek a képzések egyébként a bolognai rendszer bevezetésekor nem változtak számottevően, a szándék most is az volt, hogy ez maradjon is így.
Ahogy arról már beszámoltunk, az államtitkár megemlítette a nyugdíjas tanárok helyzetét is. Miszerint idén szeptembertől mér külön engedély nélkül mehetnek vissza az iskolákba. Maruzsa Zoltán ezt többek között azzal indokolta, hogy „a 40 év munkaviszonnyal rendelkező hölgyek nyugdíjba vonulhatnak, ami a nagyjából 80 százalékos arányban hölgyekkel dolgozó köznevelési intézményekben jelentős nyugdíjba vonulási hullámot eredményezett". Sokan közülük azonban óraadóként eddig is az intézményekben maradtak, most „kevesebb adminisztrációval jár” ha nyugdíjasként is tanítani szeretnének.
A köznevelésért felelős államtitkár egyébként arról nem beszélt, hogy a pedagógusszakokra jelentkezők száma visszaesett az elmúlt években: a Felvi adatai szerint az idei általános felvételin összesen 11 977-en jelentkeztek valamilyen pedagógusképzésre, közülük 6449-en kerültek be. Nem véletlenül választják keveset ezt a pályát: a nettó 210 ezer forint körüli kezdő fizetés kevés középiskolást vonz.
