A kormány jelentősen átalakítaná a pedagógus-továbbképzés rendszerét. Megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések és a gyakornoki továbbképzések, ezzel pedig a kormány tájékoztatása szerint a gyakornokok NAT-vizsgája is. Az iskolák és óvodák ugyanakkor saját belső továbbképzéseket szervezhetnének. A társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet szerint a pedagógusoknak továbbra is ötéves ciklusonként legalább 120 kreditet kellene megszerezniük.
Ehhez a tervezethez küldte meg szeptember 24-én észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak. A Totyik Tamás PSZ-elnök által jegyzett levélből az derül ki, hogy a szakszervezet alapvetően egyetért az átalakítás koncepciójával, és támogatja, hogy nagyobb autonómiát kapjanak az intézmények, a továbbképzések pedig jobban igazodjanak az iskolák és óvodák saját szükségleteihez. Több részletszabályt azonban átírnának.
Míg a kormány tervezete megtartaná a jelenlegi szabályt, amely szerint a pedagógusoknak ötévente legalább 120 kreditet kell megszerezniük, a szakszervezet azt javasolja, hogy az ötéves ciklust hét évre emeljék.
A PSZ levelében arra is javaslatot tesz, hogy a továbbképzési időszakban szakmai konferencián való részvétellel legfeljebb 15 kreditet lehessen megszerezni.
Dupláznák a belső képzésekért járó krediteket
A társadalmi egyeztetésen lévő tervezet szerint az iskolák és óvodák saját, a helyi szakmai igényekhez igazodó továbbképzéseket szervezhetnének. Egy igazgató által jóváhagyott és igazolt belső továbbképzés 15 kreditet érne, és tanévenként legfeljebb egy ilyen képzés lenne beszámítható. A PSZ ezzel szemben azt szeretné, ha az intézményi belső továbbképzésekkel megszerezhető kreditek száma 30-ra emelkedne.
A szakszervezet ezt különösen azért tartja indokoltnak, mert a kormány maga is azt szeretné, hogy emelkedjen az iskolák és óvodák belső szakmai-módszertani kultúrájának színvonala.
A PSZ nemcsak a megszerezhető kreditek számát változtatná meg, hanem azt is szabályozná, mikor tarthatnak az intézmények ilyen képzéseket. Javaslatuk szerint az intézményi belső továbbképzéseket tanítás nélküli munkanapokon, illetve június 15. és 30., valamint augusztus 20. és 30. között lehetne megtartani.
Fizetett többlettanításként számolnák el a helyettesítést
A PSZ külön foglalkozik azzal a problémával is, hogy ki tartja meg azoknak a pedagógusoknak az óráit, akik továbbképzésen vesznek részt.
A szakszervezet azt javasolja, hogy az ilyen kollégák helyettesítése ne eseti helyettesítésnek minősüljön, hanem fizetett többlettanításként számolják el. Ehhez kapcsolódóan azt is kérik, hogy a költségvetési törvényben biztosítsanak megfelelő fedezetet mind a pedagógus-továbbképzésekre, mind az ezek következtében szükségessé váló helyettesítésekre.
A PSZ szerint a továbbképzések informatikai rendszerét is fejleszteni kellene, hogy követhető legyen a képzések elindulása és teljesítése. A szakszervezet emellett üdvözli az NKE különleges státuszának megszüntetését, valamint az intézmények nagyobb autonómiáját.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében, és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
