Habár hivatalosan még nem kezdődött el a felvételi időszak, már most érdemes nézegetni az intézmények honlapját, egyes iskolák ugyanis már közzétették, mikor várják a leendő tanulókat nyílt napjukra.
Nem mindennapi sportággal bővült egy balatonalmádi iskola testnevelésóráinak programja: az ötödikesek elméletben és gyakorlatban is megismerkedhetnek a vitorlázással.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Az olvasásnépszerűsítésről, a kortárs irodalomhoz való hozzáférésről és a szövegértés fejlesztéséről egyeztetett az oktatási tárca. Lannert Judit különösen fontosnak tartja, hogy a hátrányos helyzetű és szegregált közösségekben élő gyerekekhez is eljussanak a könyvek.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében, és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Központilag nem osztályozzák az országos kompetenciamérést, ettől azonban egy iskola még adhat jegyet a diákok teljesítményére. Nem mindegy viszont, milyen feltételekkel teszi ezt: az oktatási jogok biztosának egy korábbi állásfoglalása elég pontosan meghatározza, mikor lehet szabályos az osztályozás.
A szülőknek saját költségre kellett hazautaztatni a Franciaországban hagyott gyerekeket, az ügy kapcsán az iskola vezetősége és az utazásszervező egyesület is megszólalt.
Ha a felnőttek természetesnek veszik, hogy aláhúznak, jegyzetelnek és megjelölnek fontos részeket a saját könyveikben, akkor miért ne tehetnék ugyanezt a gyerekek a tankönyveikkel? Galyó Tünde fizika-, kémia- és biológiatanár szerint a tankönyvnek nem érintetlenül megőrzendő tárgynak, hanem valódi tanulási eszköznek kellene lennie. A beleírás és a kiemelés a szövegértést és a tananyag feldolgozását is segítheti, ez pedig különösen azoknak fontos, akiknek eleve nehezebben megy a tanulás.
Miközben egy pályakezdő pedagógus bére 700 ezer forint, egy szociális munkásé mindössze 430 ezer forint – derül ki a gyermekvédelmi rendszer helyzetét feltáró 2026-os jelentésből. A jelentős bérkülönbség miatt a gyermekvédelem egyre nehezebben tudja megtartani a képzett szakembereket, miközben egyes területeken már most is kritikus a létszámhiány.
Szeptember 30-án, a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt rendezi meg a Polgári Ellenállás Napját a Tanítanék Mozgalom. A dátum nem véletlen: 2022-ben ezen a napon bocsátották el az iskola öt pedagógusát, akik részt vettek a polgári engedetlenségi akciókban. A Tanítanék szerint szeptember 30-a mára nemcsak az oktatási tiltakozások, hanem általában a békés polgári ellenállás szimbolikus napjává vált.
Országos részvételi testületet és online platformot hoznának létre, a kormánynak pedig érdemben és nyilvánosan kellene reagálnia az oktatás szereplőinek javaslataira. Az Oktatói Hálózat, a Civil Közoktatási Platform és a Tanítanék Mozgalom részletes koncepciót dolgozott ki arról, hogyan lehetne bevonni a pedagógusokat, diákokat, szülőket és szakmai szervezeteket az oktatási döntések előkészítésébe.
Tankerületi tehetséggondozó központot hoznának létre a győri „Kis Hiltonban”, vagyis a korábbi MCC-központ több milliárd forintból felújított épületében. Kósa Roland alpolgármester azt szeretné, ha az ingatlant a tankerület kapná meg, és az minden győri fiatal számára lehetőséget biztosítana a fejlődésre. Javaslatát a Győri Tankerületi Tanács támogatta, így az a kormány elé kerülhet.