Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.


Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.


Összevonások jöhetnek az óvodákban: több mint 63 ezer férőhely maradt üresen idén

Miközben már most is jelentős a kihasználatlan óvodai kapacitás az országban, a következő években a születésszám visszaesése miatt tovább csökkenhet az óvodáskorú gyerekek száma. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint a 2025/2026-os nevelési évben az óvodai férőhelyek csupán 83,6 százaléka volt kihasználva, országosan pedig 63 588-cal több férőhely állt rendelkezésre, mint ahány óvodás gyerek volt.



Így épül fel az oktatási minisztérium: külön vezetőt kapott a pedagógiai innováció területe is

Azt már eddig is lehetett tudni, kik vezetik az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium egyes szakpolitikai területeit. A most megjelent szervezeti és működési szabályzatból azonban az is kiderült, hogyan épülnek fel az államtitkárságok: milyen helyettes államtitkárok dolgoznak alattuk, és pontosan milyen feladatokért felelnek. A közoktatásban például külön helyettes államtitkári területet kapott a pedagógiai innováció és a pedagógusszakma megújítása.












Hatévesek kötelező beiskolázása: nem a gyerek volt éretlen, hanem a rendszer

Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.




Lannert Judit: lesújtó helyzetben a gyermekvédelem, 9,5 milliárdos krízisprogram indul

Kilenc és fél milliárd forintos azonnali krízisprogram indításáról döntött a kormány a gyermekvédelem területén, miután az újonnan elkészült Gyermekvédelmi Diagnózis szerint a helyzet lesújtó – jelentette be Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter. Hozzátette, a problémák 16 éve ismertek voltak a korábbi kormány előtt, amely nem a megoldásukon, hanem az elfedésükön dolgozott.


PISA 2025: megjött a bizonyítvány, de akkor most ez kié?

Megjöttek a PISA 2025 eredményei. Megint elkezdhetjük keresni a hibát. A gyerekekben, a tanárokban, a tantervben, a szülőkben, a digitális eszközökben, a közösségi médiában, az iskolákban vagy éppen az oktatásirányításban. Aztán kereshetünk hozzá egy gyors megoldást is. Új szabályt, új tantervet, új mérési rendszert, új tiltást. Valamit, amitől úgy érezhetjük, hogy végre tettünk valamit. Vélemény.