Bezárhatják az óvodákat és a bölcsődéket az extrém hőség miatt
A legtöbb intézményben nem megoldott a hűtés.
Egy hónappal az iskolakezdés előtt 574 tanító hiányzik a rendszerből
Több mint 200-zal nőtt a betöltetlen tanítói pozíciók száma a júniusi számokhoz képest.
SNI-s gyerekek fejlesztésére indul uniós program a szigetvári tankerületben
Terápiás dobolást és a Snoezelen-módszert is elsajátíthatják a pedagógusok annak a két évig tartó magyar-horvát programnak a keretében, amely a sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztését támogatja. Az uniós finanszírozású projektben zenei és terápiás foglalkozásokat szerveznek, fejlesztőhelyiségeket alakítanak ki, valamint egy akadálymentesített elektromos kisbuszt is beszereznek a gyerekek szállítására.
Lannert Judit aláírta a 2026/2027-es tanév rendjét, változik a kompetenciamérés
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Rétvári Bence szerint Magyar Péter „folyamatosan hátrál ki a tanároknak tett választási ígéreteiből”
Videóban reagált Rétvári Bence Magyar Péter bejelentésére, miszerint teljesen átalakul az oktatásirányítás. A fideszes képviselő szerint a miniszterelnök korábbi ígéreteivel ellentétes döntéseket jelentett be, miközben nem beszélt a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók béremeléséről és a pedagógusbérekről sem.
A Klebelsberg Központ új vezetője: „Az iskolák működése akadályozva volt, a jövőben ezek lebontása lesz a legfontosabb feladatunk”
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Szándék van a kulturális dolgozók béremelésére, de konkrét időpont vagy vállalás továbbra sincs
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Klebelsberg Központ átvilágítása: ilyen hibákat talált az oktatási minisztérium
Indokolatlan központi engedélyezések, túlzott bürokrácia és hiányos pénzügyi kontroll jellemezte a működést - többek között ez is kiderült az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium jelentéséből, melyben a Klebelsberg Központ működését vizsgálták.
Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
„Elfelejtettek egyeztetni róla, véletlenül tudtuk meg” – a PSZ szerint a szakképzési törvény módosításából kihagyták a szakszervezeteket
A Pedagógusok Szakszervezete szerint a szakképzési törvény tervezett módosításáról nem egyeztettek velük, sőt a jogszabálytervezetről is csak véletlenül szereztek tudomást. Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke úgy gondolja, hogy a szakképzési rendszert átfogóan át kellene világítani, és az önkormányzati iskolafenntartás visszaállítása előtt is alapos hatástanulmányra lenne szükség.
Évekkel a kirúgások után szólaltak meg a tiltakozó tanárok: „Ez egy gyász volt”
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást. A 444 most három érintett pedagógussal, Törley Katalinnal, Törökné Pethő Erzsébettel és Barta Beával készített videóinterjút arról, hogyan élték meg az akkori eseményeket, és mi történt velük azóta.
Magyar Péter: Teljesen átalakítják a tankerületi rendszert, nyílt pályázaton választják ki az igazgatókat
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül. Emellett valamennyi tankerületi igazgatói állást nyílt pályázaton hirdetik meg.
Kötelező olvasmány a nyári szünetre: van, ahol már az alsósok is több száz oldalas könyvet kapnak
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el. A probléma már a legkisebbeket is érintheti, akiknek egy hosszabb könyv önálló elolvasása még komoly kihívást jelenthet.
Ezek a vezetők maradtak a helyükön a kormányváltás után is az oktatásirányításban
Új minisztérium irányítja az oktatást, de több ismert vezető változatlanul fontos pozícióban dolgozik tovább. Az Oktatási Hivatal, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, valamint az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium vezetésében is találni olyan szereplőket, akik már a Fidesz-kormány alatt is az oktatásirányítás meghatározó alakjai voltak.
Megkezdődtek az egyeztetések: változhat a magyar és a történelem tanítása
Többek között az érettségi követelményeinek módosításáról, a magyar tantárgy és a történelemoktatás megújításáról, valamint a közoktatás átfogó reformjának szükségességéről egyeztetett az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumban a Történelemtanárok Egylete és a Magyartanárok Egyesülete.
PSZ: akár 3-4 ezer gyógypedagógus is hiányozhat a rendszerből
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Lannert Judit:„A fiatalokat nem csak megkérdezni kell. Be is kell vonni őket a döntésekbe”
Az oktatási miniszter kiemelte, hogy azon dolgoznak, hogy a fiatalok véleménye ne csak elhangozzon, hanem valódi hatással legyen az őket érintő döntésekre.
Miközben az AI egyre szervesebb része az oktatásnak, a techcégek vezetői gyerekeiket inkább képernyőmentes iskolákba járatják
Nem a mesterséges intelligencia jelenti a legnagyobb kihívást az oktatásban, hanem az, hogy egy kész megoldásokhoz szokó, egyre türelmetlenebb generáció egyre ritkábban tapasztalja meg a tanulással járó erőfeszítést. Ha egy feladatra azonnal érkezik a válasz, könnyen kimarad a gondolkodás, a kételkedés és a problémamegoldás folyamata – pedig éppen ezekre a készségekre lenne a legnagyobb szükség ahhoz, hogy a gyerekek később tudatosan használják a mesterséges intelligenciát.
Szeptembertől több tanoda működése is veszélybe kerülhet a csekély finanszírozás és az új létszámszabályok miatt
A kötelező létszámelőírások szigorítása, a rászorultsági feltételek és a változatlan állami támogatás egyszerre okozhat működési gondokat a tanodáknál szeptembertől. A Magyarországi Tanodahálózat Egyesület szerint a jelenlegi szabályok mellett több intézmény sem tud majd megfelelni az előírásoknak.
PDSZ a tanárok „feketelistázásáról”: előrelépés a törvénytervezet, de a tankerületek meghatározó szerepe lényegében megmaradt
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.