Fontos szabály változik szeptembertől: erre figyeljetek, ha diákbérletet vesztek
Hamarosan korántsem lesz mindegy, milyen szám kerül a bérletetekre.
Kikerülhet az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből: Kereki Judit a PSZ-szel és a PDSZ-szel egyeztetett
Újabb jelentős átalakítások körvonalazódnak az óvodai nevelésben: a PSZ és a PDSZ minisztériumi egyeztetésén több olyan terv is előkerült, amely alapjaiban változtathat a jelenlegi gyakorlatokon.
Négy korrupciógyanús ügyben nyomoz még a rendőrség iskoláknál és tankerületeknél
Két korábbi eljárást időközben összevontak és vádemelési javaslattal lezártak, miközben egy újabb ügyben is nyomozás indult.
Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ
A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.
Knausz Imre a 35 perces órákról: „A motiváció sokkal fontosabb, mint a tanulásra szánt idő”
Rövidebb tanórák, hosszabb szünetek, kevesebb házi feladat, több játék és mozgás – többek között ezeket javasolja az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium 14 pontos ajánlása az általános iskoláknak. Knausz Imre oktatáskutató az ATV-ben arról beszélt, hogy szerinte a csomag legfontosabb üzenete, hogy az iskoláknak a bürokratikus kötöttségek helyett a gyerekek szükségleteire kellene figyelniük.
Lannert Judit: már dolgoznak a TÉR utódján, széles körű egyeztetésbe kezdett a minisztérium
„Mi a pedagógusértékelés valódi célja? Mit jelent ma a jó pedagógiai munka? Kik és milyen szempontok alapján adjanak visszajelzést?” – többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ a TÉR utódjának kidolgozásakor, amelybe pedagógusokat, diákokat és szülőket is bevonnak.
Van, ahol a gyerekek tisztába tételére sincs megfelelő helyiség – vizsgálta a gyógypedagógiai intézményeket az alapvető jogok biztosa
Szakemberhiány, elmaradó fejlesztő foglalkozások, korszerűtlen épületek és hiányos akadálymentesítés – több problémát is feltárt az alapvető jogok biztosa a magyarországi gyógypedagógiai intézmények vizsgálata során.
Javítana az oktatási tárca kommunikációján a Civil Közoktatási Platform, több visszajelzést kérnek a szakmai javaslatokra
Alig változott a 2026/2027-es tanév rendje a társadalmi egyeztetés után. A Civil Közoktatási Platform (CKP) szerint sok esetben érthető, hogy jogi vagy időbeli korlátok miatt nem lehet megvalósítani a beérkező javaslatokat, de minderről a minisztériumnak sokkal világosabban kellene kommunikálnia.
Ezekkel a fontos ügyekkel fordultak eddig a fiatalok képviselői a Tisza-kormányhoz
A kollégiumi férőhelyektől és az ösztöndíjaktól kezdve a mentális egészségen át egészen addig, hogy a diákoknak nagyobb beleszólásuk legyen az őket érintő döntésekbe, számos kérdés került már terítékre az elmúlt hónapokban. A fiatalok világnapja alkalmából megnéztük, milyen egyeztetések zajlottak eddig a kormány és a fiatalokat képviselő szervezetek között.
„A gyerekek képességei akkor bontakozhatnak ki, ha a feltételek az egyéni szükségleteikhez igazodnak” – megkezdődött az egyeztetés az SNI köznevelési minimum kapcsán
Az oktatási és gyermekügyi miniszter hangsúlyozta, az egyéni szükségletek figyelembevétele nemcsak a sajátos nevelési igényű gyerekek, hanem minden gyerek fejlődése szempontjából fontos.
„Ki fizeti a múzeumlátogatást és a tanárok pluszmunkáját?” – a PSZ szerint sok a nyitott kérdés az alsósokat érintő javaslatcsomag körül
Alapvetően támogatja a Pedagógusok Szakszervezete az általános iskolák alsó tagozatait érintő 14 pontos javaslatcsomag irányát, de egyelőre nem látják, hogyan teremtenék meg hozzá a megfelelő jogszabályi és pénzügyi feltételeket.
Így változik a következő tanév rendje: a Tanítanék több javaslatát is megfogadta a minisztérium
Június 15-én zárta volna le a tanévet a Tanítanék, és a kötelező hétvégi ledolgozást is eltörölte volna. Ezeket nem fogadták el, három másik javaslatuk viszont bekerült a következő tanév szabályozásába.
Drágábban indul az új tanév: az iskolai étkezésért is többet kell fizetni, mint egy éve
Már több mint 13 ezer forintba kerül egy átlagos hátizsák, és a 700 forintot is átlépte egy adag iskolai ebéd átlagára. Mutatjuk, mi minden drágult még az új tanév előtt.
Ezekben a budapesti kerületekben jár önkormányzati iskolakezdési támogatás a 2026/27-es tanévre
A százezer forintos iskolakezdési támogatás mellett egyes önkormányzatok is nyújtanak anyagi segítséget a családoknak. Mutatjuk, Budapesten mely kerületekben lehet élni a lehetőséggel!
A PDSZ nem ragaszkodna az ötéves vezetői tapasztalathoz a tankerületi igazgatók kiválasztásánál
A szakszervezet szerint nem kellene merev feltételként előírni az ötéves vezetői tapasztalatot a tankerületi központok leendő vezetőinek. Azt is szeretnék, ha az érdekképviseleteket bevonnák a pályázatok véleményezésébe, és megismerhetnék a jelentkezőket, illetve pályázataik szakmai tartalmát.
Az iskolatáska és a tolltartó a legdrágább: akár 100 ezer forintba is kerülhet az iskolakezdés az elsősöknek
Mélyebben a pénztárcájukba kell nyúlniuk azoknak a családoknak, ahol szeptemberben kezdi az első osztályt a gyerek: egy friss kutatás szerint az elsősök szülei mediánértéken 100 ezer forintos iskolakezdési kiadással számolnak.
Szülői Hang: Nem vették figyelembe a szülők szempontjait a köznevelési törvény módosításánál
Fontos szülői szempontok maradtak ki a most elfogadott köznevelési törvénymódosításból a Szülői Hang Közösség szerint. Bár a szervezet több, az iskolák autonómiáját erősítő változást is üdvözöl, azt kifogásolják, hogy az igazgatói kinevezéseknél a pedagógusok véleményezési jogát visszaállították, a szülőkét azonban nem.
Mi lesz az érettségizőkkel, ha sztrájkolnak a tanárok? – a köznevelési törvényről vitáztak a parlamentben
A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.
„Hosszú az út” – a szabad tankönyvválasztáshoz a Nemzeti alaptanterv felülvizsgálatára is szükség lehet
Fontos előrelépésnek tartja a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete, hogy az új oktatásirányítás elkötelezett a szabad tankönyvválasztás visszaállítása mellett, de szerintük ehhez még több ponton át kell alakítani a jelenlegi rendszert. Romankovics András, az egyesület alelnöke szerint a NAT felülvizsgálatára is szükség lehet.
Így alakul át az alsó tagozatos oktatás: konkrét teendőlistát kaptak az iskolák
35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.