Tizenhét gimnázium igazgatója fordult levélben Magyar Péterhez, kérve, hogy az oktatási miniszter kiválasztásakor a szakmai szervezetek és a köznevelés szereplőinek véleményét is vegye figyelembe.
Magyar Péter hét miniszter nevét jelenti be hétfő délután, de az oktatási nincsen közöttük.
Pankotai Lili szerint a tanárok, a diákok, a szülők és az oktatási rendszer is megérdemli a méltó és szakmai alapokon nyugvó bánásmódot.
Többmilliárdos támogatási ígéret után végül a belpolitikai helyzet miatt lépett vissza Krausz Ferenc alapítványa a Nemzeti Tudósképző Akadémia finanszírozásától. A program működése napokra került a leállás szélére, végül állami gyorssegély mentette meg.
Az egykori minisztériumi épület története jól mutatja, hogyan alakult át az oktatás irányítása az elmúlt évtizedekben.
A magyar oktatás történetét számos meghatározó politikus és reformer alakította az elmúlt évszázadok során. Az iskolarendszer kiépítése, a tankötelezettség bevezetése vagy a felsőoktatás fejlesztése mind olyan változások, amelyek ismert oktatási miniszterek nevéhez köthetők - közülük gyűjtöttünk ki három kulcsfontosságú személyt.
„Egy egyházi iskolában tanító vagy azt igazgató pedagógus NEM egyházi személy” – írta Nyáry Krisztián egy friss bejegyzésében, aki szerint ezért félrevezető az a megközelítés, amely egy oktatáspolitikai szereplőt pusztán azért támad, mert egyházi intézményhez kötődik vagy vallásos.
A leendő miniszterelnök a közösségi oldalán egy videóban reagált arra, hogy sajtóértesülések szerint Rubovszky Rita lesz az oktatási miniszter.
Molnár Áront már hidegen hagyja, mit nyilatkozott róla Rubovszky még 2023-ban, de több dolog, például a leendő miniszter oktatási reformmal kapcsolatos programja érdekelné most igazán.
Az oktatáskutató Rubovszky Rita kinevezése kapcsán érdekes problémára hívta fel a figyelmet a közösségi oldalán.
Az inkluzív oktatás kérdése ma már nem elméleti vita, hanem mindennapi tapasztalat és feszültség a magyar társadalomban. Rubovszky Rita, a Tisza leendő oktatási minisztere szerint a problémát sem leegyszerűsíteni, sem kizárólag az iskolarendszerre hárítani nem lehet.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
PC-szafarit és egérbajnokságot szerveztek, az AI segítségével pedig promtolást és képgenerálást tanultak a diákok.
A közösségi szolgálat teljesítése minden középiskolás számára fontos mérföldkő, de sokakban felmerül a kérdés: pontosan meddig kell befejezni, és hogyan érdemes ütemezni a kötelező órákat?
A Tisza Párt programjában külön pontok foglalkoznak a pedagógusok helyzetével, és azzal, hogy ezen hogyan változtatnának, ezek közül az egyik státusztörvény felülvizsgálata.
Miközben az Európai Bizottság jogállamisági feltételekről és alapjogokról beszél, Balatoni Katalin azért aggódik, hogy „jön az LMBTQ az iskolákba”.
Nyolc szakmai szervezet állított össze egy szakmai javaslatcsomagot arról, hogy milyen minimumfeltételek szükségesek ahhoz, hogy a magyar köznevelés differenciált és inkluzív módon működjön. A jelenlegi rendszer egyszerre küzd strukturális és szemléletbeli problémákkal, amelyek miatt az oktatás alapvető funkciói sem tudnak megfelelően érvényesülni.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint a kormányváltás nemcsak politikai fordulat, hanem egy évtizedes oktatási válság következménye is. Véleménycikkében arról ír: a rendszer saját maga alatt vágta a fát, amikor elhanyagolta az oktatást – és ezzel végső soron a saját bukását készítette elő.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) új tárgyalópartnerre vár, akivel érdemi egyeztetéseket folytathat a jövőben. A szervezet búcsúként nyilvánosságra hozta azt az utolsó levelet, amelyet Maruzsa Zoltán még április 2-án küldött számukra. A PDSZ értékelése szerint a leköszönő államtitkár ebben „utoljára még egy jóízűt csúsztatott”.
