Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, amelyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az „oktató” elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
Az új kormány az elődökétől merőben eltérő kommunikációs stratégiával kezdte meg működését. Az egyes minisztériumok szintjére kiterjesztett hiperaktivitás érezhetően felszabadulást, optimizmust ébresztett és éltet. Különösen az olyan, korábban porig alázott ágazatban, mint az oktatás. Ám pontosan ez a lendület az, ami egy újabb megkerülhetetlen kihívást is előtérbe rántott: az érdemi társadalmi egyeztetés ígéretének beváltását, vagy más szóval „kényszerét”. Ennek, az amúgy pozitív stressznek a kezeléséhez igyekszem az alábbiakban szempontokat adni. Hana György humánökológus, közoktatási vezető véleménycikke.
Több iskola is arról számolt be, hogy megérkeztek a tankönyvek, zajlik azok átvétele és rendszerezése, hogy a szeptemberi becsengetésre minden készen álljon.
Lannert Judit bejelentése szerint minden betöltetlen tanári álláshely elérhetővé vált a tankerületek oldalain, a PDSZ szerint viszont ezt a kötelezettséget fontos lenne törvényben is rögzíteni.
A cél egy sokkal átláthatóbb és igazságosabb magyar nyelv és irodalom érettségi, amely a tervek szerint csökkenti és egyértelművé teszi a középszintű követelményeket, pontosan megszabja az egyes feladattípusok sajátosságait, továbbá növeli a magyartanárok szakmai szabadságát.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
A roma közösségek nagyobb bevonását, hosszú távú együttműködést és szélesebb társadalmi párbeszédet sürgetett Facebook-bejegyzésében Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Bár az elmúlt hónapokban újraindultak a kormány és a szakszervezetek közötti egyeztetések, a pedagógusok jelentős része továbbra sem érzi úgy, hogy következmények nélkül elmondhatja a véleményét a közoktatásban.
A menetrend nem módosult a június végén társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezethez képest, így már biztos, hogy a szakképzésben tanulóknak kér nappal rövidebb lesz a tanév, mint a köznevelés diákjainak.
2016-ban egy dolgot biztosan megtanultam: nincs jogom hallgatni. Az elmúlt tíz évben pedig azt is, hogy nincs jogom minden kérdésre tudni a választ. Sőt, jogom van nem tudni minden kérdésre a választ. Vélemény.
Folyamatosan emelkedik a sajátos nevelési igényű és a tanulási, beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyerekek száma Magyarországon, miközben a pedagógiai szakszolgálatokban dolgozó szakemberek szerint a rendszer egyre nehezebben képes ellátni feladatát. A vizsgálatok és az adminisztráció háttérbe szorítja a fejlesztést, a szakemberhiány pedig az ellátás minőségét is veszélyezteti.
A szakképzés jövőjéről, a vezetői kinevezésekről, az intézményi autonómiáról és a sajátos nevelési igényű tanulók helyzetéről is egyeztetett a Civil Közoktatási Platform (CKP) Naderi Zsuzsanna szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkárral.
Most már hivatalos, mikor kezdődik a 2026/2027-es tanév, mikor lesznek a szünetek vagy éppenséggel mikor írják a középiskolába készülő diákok a központi írásbelit.
76 éves angoltanár, 78 éves óvodapedagógus – az elmúlt években a kormány több intézkedéssel is megkönnyítette a nyugdíjas pedagógusok visszafoglalkoztatását, ez viszont csak átmeneti kényszermegoldás a tanárhiány enyhítésére. A téma kapcsán Totyik Tamást, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnökét kérdeztük.