A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Központilag nem osztályozzák az országos kompetenciamérést, ettől azonban egy iskola még adhat jegyet a diákok teljesítményére. Nem mindegy viszont, milyen feltételekkel teszi ezt: az Oktatási Jogok Biztosának egy korábbi állásfoglalása elég pontosan meghatározza, mikor lehet szabályos az osztályozás.
Szeptember 20-áig lehet bejelenteni, ha az első részlet kiutalása óta változott a lakcímünk.
A szülőknek saját költségre kellett hazautaztatni a Franciaországban hagyott gyerekeket, az ügy kapcsán az iskola vezetősége és az utazásszervező egyesület is megszólalt.
A szervezet a jogszabálytervezetre vár, addig pedig folytatja az aláírásgyűjtést, és megkezdi a sztrájkhajlandóság felmérését.
Ha a felnőttek természetesnek veszik, hogy aláhúznak, jegyzetelnek és megjelölnek fontos részeket a saját könyveikben, akkor miért ne tehetnék ugyanezt a gyerekek a tankönyveikkel? Galyó Tünde fizika-, kémia- és biológiatanár szerint a tankönyvnek nem érintetlenül megőrzendő tárgynak, hanem valódi tanulási eszköznek kellene lennie. A beleírás és a kiemelés a szövegértést és a tananyag feldolgozását is segítheti, ez pedig különösen azoknak fontos, akiknek eleve nehezebben megy a tanulás.
Miközben egy pályakezdő pedagógus bére 700 ezer forint, egy szociális munkásé mindössze 430 ezer forint – derül ki a gyermekvédelmi rendszer helyzetét feltáró 2026-os jelentésből. A jelentős bérkülönbség miatt a gyermekvédelem egyre nehezebben tudja megtartani a képzett szakembereket, miközben egyes területeken már most is kritikus a létszámhiány.
Szeptember 30-án, a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt rendezi meg a Polgári Ellenállás Napját a Tanítanék Mozgalom. A dátum nem véletlen: 2022-ben ezen a napon bocsátották el az iskola öt pedagógusát, akik részt vettek a polgári engedetlenségi akciókban. A Tanítanék szerint szeptember 30-a mára nemcsak az oktatási tiltakozások, hanem általában a békés polgári ellenállás szimbolikus napjává vált.
Országos részvételi testületet és online platformot hoznának létre, a kormánynak pedig érdemben és nyilvánosan kellene reagálnia az oktatás szereplőinek javaslataira. Az Oktatói Hálózat, a Civil Közoktatási Platform és a Tanítanék Mozgalom részletes koncepciót dolgozott ki arról, hogyan lehetne bevonni a pedagógusokat, diákokat, szülőket és szakmai szervezeteket az oktatási döntések előkészítésébe.
Tankerületi tehetséggondozó központot hoznának létre a győri „Kis Hiltonban”, vagyis a korábbi MCC-központ több milliárd forintból felújított épületében. Kósa Roland alpolgármester azt szeretné, ha az ingatlant a tankerület kapná meg, és az minden győri fiatal számára lehetőséget biztosítana a fejlődésre. Javaslatát a Győri Tankerületi Tanács támogatta, így az a kormány elé kerülhet.
Hiába van heti öt testnevelésórájuk a diákoknak, nem mindegy, milyen körülmények között mozognak: van, ahol több tornaterem és sportpálya közül lehet választani, máshol viszont az udvarra, rossz időben pedig az osztályterembe szorulnak a gyerekek. Utóbbi felveti azt a kérdést is, mennyire lehet hatékony a mindennapos testnevelés ott, ahol megfelelő hely sincs az órák megtartására.
A könyv jó példa rá, hogyan lehet érdekesebbé tenni a kémiát tizenévesek számára.
Véletlen otthon maradt a matekfüzet vagy a tesicucc? Utánajártunk, hogy járhat-e érte egyes.
A miniszter arról beszélt, hogy nagyon káros hatásai van annak, ha már a kisgyerekek kezébe is kütyüt adunk, a közösségi média túlzott használata pedig a PISA-eredményeken is meglátszik.
A legalacsonyabb és legmagasabb státuszú tanulói csoportok közötti a különbség a 2022-es 124 pontról három év alatt 89 pontra csökkent.
A tiltás ellenére minden harmadik diák naponta többször használja az okostelefonját az iskolában.
Várhatóan október közepén és január elsején is emelkedik a NOKS- és technikai dolgozók fizetése – jelentette be Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter. A szektorban dolgozók 2013 óta nem részesültek érdemi béremelésben.
A korábbi heti 22–26 órás sávos rendszert felváltó, fix 24 órás kötelező óraszám csak a jéghegy csúcsa. Többek között a dolgozatjavítás, a felkészülés és a helyettesítések miatt a magyar pedagógusok hetente átlagosan 43 munkaórát dolgoznak.
Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
