Nahalka István: „Még mindig úgy gondolkodunk a tanulásról, mint 50-60 évvel ezelőtt”
Az oktatáskutató szerint a 2025-os magyar PISA-eredmények mögött a magyar oktatási rendszer alapvető, évtizedes struktúrái és módszertani elmaradottsága áll.
A javaslatcsomagot szerző Nahalka István oktatáskutató szerint a radikális változás csökkentené a szelekciót. Ehhez viszont egy olyan komprehenzív iskolarendszerre van szükség, melyben „az intézmények befogadók, a szándék szerint nincs sem intézmények közötti, sem belső szelekció, a közoktatásnak legföljebb a késői szakaszában kerülnek a fiatalok döntési helyzetbe, és kell továbbhaladási irányt választaniuk.”
2027-ben felvételizel középiskolába? Lépj be az Eduline Középiskolai felvételi 2027 – minden fontos csoport infó egy helyen csoportjába, hogy elsőként értesülj a legfrissebb felvételi hírekről, ponthatárokról és hasznos tippekről.
10 vagy 12 évig egy iskolában
Ennek értelmében a gyerekek 10 vagy 12 évig járnak ugyanabba az iskolába. A 12 évfolyamos modell szerint tizenkét év után lépnek tovább a diákok a felsőoktatásba vagy szakmai képzésbe. A 10 évfolyamosnál pedig az első tíz évben nem lenne elágazás, majd az utolsó két évben lehetne választani általános képzési és szakképzési irány között.
Bár a javaslatcsomag szerint a szelekció ettől még teljesen nem szűnik meg, hiszen „egyes iskolák preferálása a magasabb társadalmi presztízzsel rendelkező családok részéről egy ilyen rendszerben is kialakulhat, ha megmarad a szabad iskolaválasztás joga”, ezért kiegészítő lépésekre például a beiskolázási körzethatárok módosításának szabályozására, iskolaközpontok kialakítására, iskolabusz-rendszerre szükség lesz.
A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumi képzés kivezetése a rendszerből, a középiskolába történő felvételiztetés, vagy a túl korai, a szakképzés vagy nem szakképzés melletti kötelező választás megszüntetése önmagukban jelentős előrelépést jelentenek.
-olvasható a javaslatcsomagban.
Fontos azt is kiemelni, hogy a CKP által közzétett dokumentum nem végleges reformprogram, hanem vitaindító stratégiai javaslat. A koncepció hosszú távon, nagyrészt egy-két évtizedes időtávban gondolkodik, és a készítői széles körű társadalmi egyeztetést tartanak szükségesnek az oktatás átalakításáról.
A szegények között is vannak tehetségesek
Nahalka István korábban egy interjúban az Eduline-nak úgy fogalmazott, hogy azok között a gyerekek között, akik kiszorulnak az elitképzésből, ugyanolyan arányban találhatók potenciálisan tehetséges gyerekek. Csak az iskola nem tudta biztosítani azokat a feltételeket, körülményeket, hogy a tehetségük kiteljesedhessen.
Nyilván van olyan hátrányos helyzetű gyerek, aki nagyon jól tanul, aki bekerül egy hat vagy nyolc évfolyamos gimnáziumba, és ki is tud végül teljesedni, de ennek kisebb az esélye, mint mondjuk a felső középosztályból érkezne.
Ha a gyereket külön föl kell készíteni a felvételire, amiért a szülőknek fizetniük kell vagy jobb esetben a gyerekkel le kell ülniük tanulni, akkor az nyilván nem egy jó rendszer. Ott valami hiba van, ott valami baj van. És jelenleg így működik a magyar oktatási rendszer, ezt pedig a középosztálybeli családok tudják, és így is állnak hozzá.
Arról nem beszélve, hogy a hat és nyolcosztályos gimnáziumba járó gyerekek nem egy átlagos társadalmi környezetben töltik el az iskolai életüket, emiatt sokkal kisebb az esélye, hogy megtanuljanak jól együttműködni más társadalmi csoportokból származó gyerekekkel, hogy értsék egymás nyelvét, hogy tudják egymás reakcióit, vagy hogy megtanulják kezelni az iskola segítségével az ebből fakadó konfliktusokat.
