Az oktatáskutató szerint a 2025-os magyar PISA-eredmények mögött a magyar oktatási rendszer alapvető, évtizedes struktúrái és módszertani elmaradottsága áll.
A magyar tanulók mindhárom fő területen a nemzetközi átlag alatt teljesítettek. A romló eredmények elsősorban az „élményszerű” olvasás visszaszorulásával, a közösségi média térnyerésével és a digitális olvasás elterjedésével magyarázhatók, amelyek veszélyeztetik a diákok elmélyült szövegértési képességeit. Nahalka István oktatáskutató a Népszavának azt nyilatkozta, hogy a probléma gyökere sokkal mélyebbre nyúlik a magyar közoktatásban.
A PISA-mérés eredményeinek romlása globális jelenség, ám az okai az adott országtól függően különbözőek lehetnek. Magyarország esetében például arról is szó van, hogy nem jó a pedagógia, az 1960-as évek óta nem modernizáltuk az oktatási rendszert, nem történtek nagy, átfogó fejlesztések, reformok. A tanulás szemléletében azóta sem tudtunk előrébb lépni, még mindig úgy gondolkodunk a tanulásról, mint 50-60 évvel ezelőtt. A szemlélet, a módszertan, az értékelés is ugyanolyan
– nyilatkozta a lapnak az oktatáskutató.
A nemzetközi folyamatokat vizsgálva Nahalka kiemelte, hogy több nyugat-európai országban az utóbbi években érkezett iskoláskorú bevándorló gyermekek szociális helyzete és nyelvi nehézségei is hozzájárultak az átlagpontszámok csökkenéséhez. Magyarországon viszont teljesen más a helyzet.
Nálunk a bevándorló gyerekek – akik döntően a környező országokból vagy a Távol-Keletről érkeznek – átlagosan jobban teljesítenek a hazai diákoknál.
A PISA-mérés ismételten rávilágított arra a régóta ismert tényre, hogy Magyarországon a nemzetközi átlagnál jóval erősebb az összefüggés a tanulók társadalmi-gazdasági háttere és az iskolai teljesítményük között. Az oktatáskutató hangsúlyozta: a családi háttérnél is meghatározóbb tényező, hogy a hazai iskolarendszer képtelen mit kezdeni a hátrányos helyzetű diákokkal, és így maga az intézményrendszer állítja elő az esélyegyenlőtlenséget.
„Egy gyermek, aki belép az iskolába, tanulási szempontból még nem hátrányos helyzetű, akkor sem, ha szegény családból származik, cigány családból származik vagy sajátos nevelési igényű. A probléma ott kezdődik, hogy az iskola nálunk elsősorban a középosztálybeli családok kultúrközegére jellemző képességekre épít, és nem veszi figyelembe a különbségeket” – fogalmazott Nahalka István.
Spontán jelenség vagy rendszerszintű probléma, ha jobb körülmények között élő tanulókat a szülők olyan iskolába viszik, ahol alig vagy nincsenek hátrányos helyzetű diákok? Mit lehet ez ellen tenni, és ha minden így marad, annak milyen következményei lehetnek? Nahalka István oktatáskutatóval beszélgettünk.
Az oktatáskutató szerint a felzárkózáshoz és a teljesítmény érdemi javulásához a pedagógiai kultúra alapvető átalakítására lenne szükség.
A jelenleginél sokkal szerteágazóbb módszertant kellene használni, ami mindenkinek kedvez, ám ehhez szükség van a pedagógiai kultúra megváltoztatására, amit előbb komoly szemléletváltásnak kellene megelőznie. A mostaninál sokkal korszerűbb tudást kellene bevinni az iskolákba, amihez arra is szükség lenne, hogy az eddiginél jóval több kutatás készüljön a hazai oktatási rendszerről
– tette hozzá az oktatáskutató.
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint a magyar diákok történelmi mélyponton lévő PISA-eredményei a Fidesz–KDNP 16 éves „romboló” oktatáspolitikájának következményei, amelyek miatt Magyarország elmarad a régiós átlagtól.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
