A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
Legfeljebb 7 766 172 000 forinttal költhet többet hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a szeptember 28-án megjelent kormányhatározat alapján.
A döntés tehát lehetővé teszi, hogy erre a területre az eredetileg meghatározott, 28,9 milliárd forintnál többet költsenek.
A hit- és erkölcstanoktatás helyzete az elmúlt hónapokban többször is előkerült az oktatási rendszer átalakításáról szóló szakmai vitákban. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Történelemtanárok Egylete (TTE) májusban több oktatáspolitikai változtatásra is javaslatot tett. Ezek között szerepelt a kötelező erkölcstan „tanításának” eltörlése, valamint az, hogy a hittan fakultatív legyen.
A szervezet később részletesebben is kifejtette álláspontját. Szerintük az erkölcsi nevelés már az önálló tantárgy bevezetése előtt is része volt az iskolai életnek, többek között az osztályfőnöki órákon, a közösségi programokon és a pedagógusok személyes példáján keresztül. A TTE azt is felvetette, hogy az etika több helyen alacsony presztízsű tantárggyá vált, miközben az erkölcsi kérdésekben megfogalmazott vélemények osztályozhatósága is vitatható.
Más álláspontot képviselt a Magyar Filozófiai Társaság. A szervezethez kapcsolódó etika- és filozófiatanárok, egyetemi oktatók és hallgatók nyílt levélben kérték a kormányt, hogy az oktatás átalakítása során ne szoruljon háttérbe az etika. Szerintük az etikát és a hit- és erkölcstant nem szabad összekeverni: előbbi nem egy meghatározott vallási vagy világnézeti meggyőződés átadására szolgál, hanem többek között a kritikus gondolkodás, az érvelés, az empátia és a különböző értékrendek közötti párbeszéd fejlesztését segíti.
A kormány ugyanakkor júliusban egyértelművé tette, hogy rövid távon nem tervezi átalakítani a hit- és erkölcstanoktatás jelenlegi rendszerét. Kapronczai Balázs államtitkár akkor azt mondta, a szülők továbbra is szabadon dönthetnek arról, hogy gyermekük etikát vagy hit- és erkölcstant tanuljon. Hosszabb távon ugyanakkor szerinte ennek a területnek a működése is szakmai elemzések és társadalmi egyeztetések tárgya lehet.
A most megemelt költségvetési előirányzat nemcsak a hit- és erkölcstan-, illetve hittanoktatást, hanem a tankönyvtámogatást is magában foglalja. Ezen a területen szintén változtatásokat készít elő az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
Júliusban írtunk arról, hogy a tárca tankönyvkínálat bővítésére kiírt pályázatára 826 kiadvány érkezett, amelyek előzetes értékelését független szakértők bevonásával végezték el. A pályázat kiegészítő tananyagokra – többek között munkafüzetekre, feladatgyűjteményekre, atlaszokra, szótárakra, tanulói segédletekre és digitális feladatbankokra – vonatkozott.
A minisztérium emellett felülvizsgálta a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (KELLO) és az Alföldi Nyomda között korábban megkötött, négy évre szóló, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A tárca szerint a lépések a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készítik elő.
Nem ez az első alkalom, hogy év közben jelentősen megemelik a hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra fordítható költségvetési keretet. 2024 szeptemberében a kormány 4,188 milliárd forinttal engedte túllépni az akkor 22 milliárd forintos előirányzatot, ami közel 20 százalékos emelést jelentett. Két évvel korábban még nagyobb arányú emelésről döntöttek: 2022-ben az addigi 6,58 milliárd forintos keretet mintegy 13 milliárd forintra növelték. A Belügyminisztérium akkor a megnövekedett igénnyel és a hitoktatói kapacitás bővítésével indokolta a döntést.
Átalakulhat-e a hit- és erkölcstan oktatása? Az elmúlt időszak szakmai vitáira hivatkozva erről kérdezte az oktatási kormányzatot a KDNP-s Máthé Zsuzsa. Kapronczai Balázs államtitkár válaszában egyértelművé tette: a kormány rövid távon nem tervezi átalakítani a jelenlegi rendszert, hosszú távon pedig társadalmi egyeztetés tárgya lehet.
A mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű elterjedése alapjaiban változtatja meg, hogyan tanulnak a diákok, de azt a kérdést is felveti, hogy a jövőben milyen formában érdemes számon kérni az egyetemisták megszerzett tudását. Szükséges-e még a diploma megszerzéséhez több tíz oldalas szakdolgozat írni, ha annak elkészítésében az AI már most komoly segítséget nyújthat?
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
Varga-Bajusz Veronikát sajtóinformációk szerint gyanúsítottként hallgatják ki.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Jelenleg 853 iskolaőr teljesít szolgálatot az oktatási intézményekben, és további 284 iskola szeretne csatlakozni a programhoz.
