Az etikaoktatás megőrzését és megerősítését kérik a közoktatás tervezett átalakítása során a Magyar Filozófiai Társaság által képviselt etika- és filozófiatanárok, egyetemi oktatók és hallgatók. Nyílt levelükben kitértek arra, hogy sokan összekeverik az etikát a hit- és erkölcstannal, miközben szerintük az etikaóra a kritikus gondolkodás, az empátia és a demokratikus párbeszéd egyik legfontosabb iskolai színtere.
Nyílt levélben szólalt meg a Magyar Filozófiai Társaság az etikaoktatás jövőjével kapcsolatban. A szervezet és az általa képviselt etika- és filozófiatanárok, valamint az etikatanár-képzésben részt vevő szakemberek és hallgatók azt kérik, hogy a közoktatás reformja során ne szoruljon háttérbe az etika tantárgy.
A levél szerzői szerint az oktatási változásokról szóló közéleti vitákban gyakran félreértések övezik az etikaoktatás szerepét. Úgy vélik, sokan összemossák az etikát a hit- és erkölcstannal, holott a két tantárgy célja és szemlélete eltérő.
Az etika semmilyen módon nem diktál vallást vagy világnézetet, s nem is támadja ezeket. Sokkal inkább arra nevel, hogy a különböző vallási, világnézeti, társadalmi háttérből érkező gyerekek képesek legyenek értékeket egyeztetni. Arra tanít, hogy hogyan lehet egy közösségben sokféle értéket, tapasztalatot konstruktívan integrálni
– írják, hangsúlyozva, hogy az etikaórákon a gyerekek teljesítménynyomás nélkül gondolkodhatnak olyan kérdésekről, mint az igazságosság, a felelősség vagy a közösségi együttélés. A tantárgy szerintük fejleszti az empátiát, az érvelési készséget és a kritikus gondolkodást.
A jól megtartott etikaóra alapvető demokráciatanulás. Feltétlenül szükség van rá a közoktatásban, nemcsak fakultatív értelemben, hanem alaptantárgyként
– fogalmaznak.
Arra is felhívják a figyelmet, hogy az etikatanárok képzése során a hallgatók nem egy adott világnélet elsajátítására készülnek, hanem különböző filozófiai és etikai irányzatokat, gyakran egymással vitázó érvrendszereket ismernek meg. Az etikatanár-képzésekért Magyarországon a filozófiai tanszékek felelnek.
A levél szerint az etika mellett a filozófiaoktatás is fontos szerepet játszik a nyitott, kreatív és önállóan gondolkodó személyiségek formálásában. A szerzők úgy vélik, mindkét terület az európai kulturális hagyomány és értékrend meghatározó eleme.
A Magyar Filozófiai Társaság végül arra kéri a kormányzatot és az oktatásirányítást, hogy a közoktatás átalakítása során építsenek az etikaórákban és az etikatanár-képzésben meglévő tapasztalatokra, és őrizzék meg az etika helyét az alaptantárgyak között.
A Történelemtanárok Egylete nemrég posztolt arról, hogy szükség van-e önálló etika tantárgyra az iskolákban. Álláspontjuk szerint az erkölcsi nevelés már az etika bevezetése előtt is része volt az oktatásnak. Ezt szolgálták az osztályfőnöki órák, a közösségi programok, az iskola mindennapi működése és a pedagógusok személyes példája.
A szervezet úgy véli, az etikai kérdések megvitatása természetes módon beépülhet az iskolai életbe, nem feltétlenül igényel külön tantárgyat. Emellett arra is felhívják a figyelmet, hogy a fiatalok értékrendjére a család, a kortárs közösségek, valamint a média és a digitális környezet jóval nagyobb hatást gyakorol, mint egy heti etikaóra.
A TTE szerint az etikaoktatás gyakran alacsony presztízsű tantárggyá vált, amelyet sok diák nem vesz komolyan, miközben az erkölcsi kérdésekben megfogalmazott vélemények osztályozhatósága is vitatható. A szervezet szerint több helyen inkább óraszám-biztosító szerepet töltött be a tantárgy, mintsem egyértelműen mérhető pedagógiai eredményeket hozott volna.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.
Csehországban ez az arány közel kétszer ekkora.
Megjelentek a Közszolgállás oldalán a szakképzési centrumok főigazgatói pályázatai. A jelentkezőknek kevesebb mint egy hónapjuk van arra, hogy benyújtsák a pályázatukat.
@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu
A benyújtott törvényjavaslat szerint szenteste napján az üzletek többsége is zárva tartana, hogy minél többen tölthessék pihenéssel és a családjukkal az ünnepet.
A minisztérium az oktatás több területén is kíváncsi arra, mi működik jól a mindennapokban, mi okozza a legnagyobb nehézséget, és hol van leginkább szükség változásra.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt kezdeményezte Hankó Balázs mentelmi jogának felfüggesztését a legfőbbügyész-helyettes.
