Az etikaoktatás megőrzését és megerősítését kérik a közoktatás tervezett átalakítása során a Magyar Filozófiai Társaság által képviselt etika- és filozófiatanárok, egyetemi oktatók és hallgatók. Nyílt levelükben kitértek arra, hogy sokan összekeverik az etikát a hit- és erkölcstannal, miközben szerintük az etikaóra a kritikus gondolkodás, az empátia és a demokratikus párbeszéd egyik legfontosabb iskolai színtere.
Nyílt levélben szólalt meg a Magyar Filozófiai Társaság az etikaoktatás jövőjével kapcsolatban. A szervezet és az általa képviselt etika- és filozófiatanárok, valamint az etikatanár-képzésben részt vevő szakemberek és hallgatók azt kérik, hogy a közoktatás reformja során ne szoruljon háttérbe az etika tantárgy.
A levél szerzői szerint az oktatási változásokról szóló közéleti vitákban gyakran félreértések övezik az etikaoktatás szerepét. Úgy vélik, sokan összemossák az etikát a hit- és erkölcstannal, holott a két tantárgy célja és szemlélete eltérő.
Az etika semmilyen módon nem diktál vallást vagy világnézetet, s nem is támadja ezeket. Sokkal inkább arra nevel, hogy a különböző vallási, világnézeti, társadalmi háttérből érkező gyerekek képesek legyenek értékeket egyeztetni. Arra tanít, hogy hogyan lehet egy közösségben sokféle értéket, tapasztalatot konstruktívan integrálni
– írják, hangsúlyozva, hogy az etikaórákon a gyerekek teljesítménynyomás nélkül gondolkodhatnak olyan kérdésekről, mint az igazságosság, a felelősség vagy a közösségi együttélés. A tantárgy szerintük fejleszti az empátiát, az érvelési készséget és a kritikus gondolkodást.
A jól megtartott etikaóra alapvető demokráciatanulás. Feltétlenül szükség van rá a közoktatásban, nemcsak fakultatív értelemben, hanem alaptantárgyként
– fogalmaznak.
Arra is felhívják a figyelmet, hogy az etikatanárok képzése során a hallgatók nem egy adott világnélet elsajátítására készülnek, hanem különböző filozófiai és etikai irányzatokat, gyakran egymással vitázó érvrendszereket ismernek meg. Az etikatanár-képzésekért Magyarországon a filozófiai tanszékek felelnek.
A levél szerint az etika mellett a filozófiaoktatás is fontos szerepet játszik a nyitott, kreatív és önállóan gondolkodó személyiségek formálásában. A szerzők úgy vélik, mindkét terület az európai kulturális hagyomány és értékrend meghatározó eleme.
A Magyar Filozófiai Társaság végül arra kéri a kormányzatot és az oktatásirányítást, hogy a közoktatás átalakítása során építsenek az etikaórákban és az etikatanár-képzésben meglévő tapasztalatokra, és őrizzék meg az etika helyét az alaptantárgyak között.
A Történelemtanárok Egylete nemrég posztolt arról, hogy szükség van-e önálló etika tantárgyra az iskolákban. Álláspontjuk szerint az erkölcsi nevelés már az etika bevezetése előtt is része volt az oktatásnak. Ezt szolgálták az osztályfőnöki órák, a közösségi programok, az iskola mindennapi működése és a pedagógusok személyes példája.
A szervezet úgy véli, az etikai kérdések megvitatása természetes módon beépülhet az iskolai életbe, nem feltétlenül igényel külön tantárgyat. Emellett arra is felhívják a figyelmet, hogy a fiatalok értékrendjére a család, a kortárs közösségek, valamint a média és a digitális környezet jóval nagyobb hatást gyakorol, mint egy heti etikaóra.
A TTE szerint az etikaoktatás gyakran alacsony presztízsű tantárggyá vált, amelyet sok diák nem vesz komolyan, miközben az erkölcsi kérdésekben megfogalmazott vélemények osztályozhatósága is vitatható. A szervezet szerint több helyen inkább óraszám-biztosító szerepet töltött be a tantárgy, mintsem egyértelműen mérhető pedagógiai eredményeket hozott volna.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Fergeteges volt a hangulat csütörtök este a budapesti Pont Ott Partin, miután kihirdették az idei felvételi ponthatárokat. Az ünneplőktől azt kérdeztük, melyik egyetemre és szakra vették fel őket, valamint hány ponttal sikerült bekerülniük.
Kiderült, mely államilag támogatott, nappali alap- és osztatlan képzésekre volt a legnehezebb bekerülni idén. A legtöbb extrém magas ponthatár ebben az évben is az osztatlan tanári szakokon született.
Csak a maximális 500 ponttal lehetett ezekre az állami ösztöndíjas képzésekre bekerülni.
Idén Sanghajban rendezték meg az eseményt, aminek jövőre Budapest ad helyet.
Most már hivatalos: ennyi ponttal lehetett bekerülni a Pázmány Péter Katolikus Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A Corvinuson a 2026-os felvételin is több szakon is 450 pont felett volt a ponthatár
Azoknak, akiket sikeresen felvettek valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére, a ponthatárhúzást követően is vannak teendőik.
Ha már a pótfelvételin gondolkodtok, először csekkoljátok, hogy jelentkezhettek-e rá.
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.
