Az etikaoktatás megőrzését és megerősítését kérik a közoktatás tervezett átalakítása során a Magyar Filozófiai Társaság által képviselt etika- és filozófiatanárok, egyetemi oktatók és hallgatók. Nyílt levelükben kitértek arra, hogy sokan összekeverik az etikát a hit- és erkölcstannal, miközben szerintük az etikaóra a kritikus gondolkodás, az empátia és a demokratikus párbeszéd egyik legfontosabb iskolai színtere.
Nyílt levélben szólalt meg a Magyar Filozófiai Társaság az etikaoktatás jövőjével kapcsolatban. A szervezet és az általa képviselt etika- és filozófiatanárok, valamint az etikatanár-képzésben részt vevő szakemberek és hallgatók azt kérik, hogy a közoktatás reformja során ne szoruljon háttérbe az etika tantárgy.
A levél szerzői szerint az oktatási változásokról szóló közéleti vitákban gyakran félreértések övezik az etikaoktatás szerepét. Úgy vélik, sokan összemossák az etikát a hit- és erkölcstannal, holott a két tantárgy célja és szemlélete eltérő.
Az etika semmilyen módon nem diktál vallást vagy világnézetet, s nem is támadja ezeket. Sokkal inkább arra nevel, hogy a különböző vallási, világnézeti, társadalmi háttérből érkező gyerekek képesek legyenek értékeket egyeztetni. Arra tanít, hogy hogyan lehet egy közösségben sokféle értéket, tapasztalatot konstruktívan integrálni
– írják, hangsúlyozva, hogy az etikaórákon a gyerekek teljesítménynyomás nélkül gondolkodhatnak olyan kérdésekről, mint az igazságosság, a felelősség vagy a közösségi együttélés. A tantárgy szerintük fejleszti az empátiát, az érvelési készséget és a kritikus gondolkodást.
A jól megtartott etikaóra alapvető demokráciatanulás. Feltétlenül szükség van rá a közoktatásban, nemcsak fakultatív értelemben, hanem alaptantárgyként
– fogalmaznak.
Arra is felhívják a figyelmet, hogy az etikatanárok képzése során a hallgatók nem egy adott világnélet elsajátítására készülnek, hanem különböző filozófiai és etikai irányzatokat, gyakran egymással vitázó érvrendszereket ismernek meg. Az etikatanár-képzésekért Magyarországon a filozófiai tanszékek felelnek.
A levél szerint az etika mellett a filozófiaoktatás is fontos szerepet játszik a nyitott, kreatív és önállóan gondolkodó személyiségek formálásában. A szerzők úgy vélik, mindkét terület az európai kulturális hagyomány és értékrend meghatározó eleme.
A Magyar Filozófiai Társaság végül arra kéri a kormányzatot és az oktatásirányítást, hogy a közoktatás átalakítása során építsenek az etikaórákban és az etikatanár-képzésben meglévő tapasztalatokra, és őrizzék meg az etika helyét az alaptantárgyak között.
A Történelemtanárok Egylete nemrég posztolt arról, hogy szükség van-e önálló etika tantárgyra az iskolákban. Álláspontjuk szerint az erkölcsi nevelés már az etika bevezetése előtt is része volt az oktatásnak. Ezt szolgálták az osztályfőnöki órák, a közösségi programok, az iskola mindennapi működése és a pedagógusok személyes példája.
A szervezet úgy véli, az etikai kérdések megvitatása természetes módon beépülhet az iskolai életbe, nem feltétlenül igényel külön tantárgyat. Emellett arra is felhívják a figyelmet, hogy a fiatalok értékrendjére a család, a kortárs közösségek, valamint a média és a digitális környezet jóval nagyobb hatást gyakorol, mint egy heti etikaóra.
A TTE szerint az etikaoktatás gyakran alacsony presztízsű tantárggyá vált, amelyet sok diák nem vesz komolyan, miközben az erkölcsi kérdésekben megfogalmazott vélemények osztályozhatósága is vitatható. A szervezet szerint több helyen inkább óraszám-biztosító szerepet töltött be a tantárgy, mintsem egyértelműen mérhető pedagógiai eredményeket hozott volna.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
