Történelemtanárok Egylete: kell-e külön etika tantárgy?

A TTE szerint korábban is volt erkölcsi nevelés az iskolákban, hiszen az osztályfőnöki órák, a közösségi programok, az iskola mindennapi működése és a pedagógusok személyes példája is ezt a célt szolgálta.

A Történelemtanárok Egylete közösségi oldalán reagált arra, hogy kell-e külön etika tantárgy.

A posztban kifejtették, hogy a kötelező etika és erkölcstan oktatásának bevezetése mögött érthető társadalmi szándék húzódott meg: az iskola járuljon hozzá a fiatalok erkölcsi neveléséhez, a közösségi normák elsajátításához és a felelős állampolgári magatartás kialakításához.

A jogszabályi keretek lehetővé teszik, hogy a tanulók egy része erkölcstan helyett hit- és erkölcstanoktatásban vegyen részt. Utóbbi oktatási forma szervezése és szakmai tartalmának meghatározása az érintett egyházak feladata, ezért az nem azonos módon kapcsolódik a köznevelési intézmények pedagógiai munkájához, mint az állami tantervi szabályozás alapján működő tantárgyak. Ez is felvetheti az erkölcsi neveléssel kapcsolatos köznevelési célok egységes érvényesülésének kérdését.

– írták a bejegyzésben, majd hozzátették, hogy az erkölcsi nevelés nem a tantárgy megjelenésével került be az iskolába, hiszen korábban az osztályfőnöki órák, a közösségi programok, az iskola mindennapi működése és a pedagógusok személyes példája szolgálták ezt a célt.

Az etikai kérdések megvitatása természetes része volt az iskolai életnek, nem pedig egy különálló tanóra keretei közé szorított feladat.

– írták, és szerintük az is kétséges, hogy a modern társadalmak erkölcsi vagy közösségi problémáira egy önálló tantárgy jelenthet érdemi választ, ugyanis

  • a családi háttér,
  • a kortárscsoportok,
  • a média és a digitális környezet hatása nagyságrendekkel erősebb, mint heti egy tanóráé.

A tantárgy önmagában nem képes pótolni azokat a társadalmi és kulturális feltételeket, amelyek a felelős magatartás kialakulásához szükségesek.

A bejegyzésben arra is kitértek, hogy sok helyen az etika alacsony presztízsű órává vált, amelyet a tanulók nem vettek komolyan. Az intézmények egy részében még osztályozzák is, ami nehezen védhető, hiszen az erkölcsi kérdésekről alkotott vélemény vagy az értékrend aligha mérhető ugyanúgy, mint a matematikai vagy nyelvtani tudás.

Az sem volt ritka, hogy a tantárgy elsősorban óraszám-biztosító szerepet töltött be, miközben szakmai tartalma és eredményessége nehezen volt számon kérhető.

-jegyezték meg.

Hozzászólások

PSZ a NOKS-dolgozók béremeléséről: „Rétvári és a Fidesz ne tegyen több kárt a szakszervezeti érdekérvényesítésben”

A két legnagyobb pedagógus-szakszervezet is reagált Rétvári Bence nyilatkozatára, miután a politikus a Tisza-kormányon kérte számon az oktatást segítő dolgozók béremelését, és az esetleges őszi sztrájkot is szóba hozta. A NOKS- és technikai dolgozók bérrendezését ugyanakkor a szakszervezetek hosszú ideje napirenden tartják: korábban sztrájkot is hirdettek miatta, most pedig ismét egy már korábban megfogalmazott követelésükre hívták fel a figyelmet.

Lannert Judit a nagykanizsai tanévnyitón: „Hamarosan bejelentjük a NOKS-dolgozók béremelését”

„Olyan oktatást szeretnék Magyarországon, ahol nem dirigálunk” – mondta Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a nagykanizsai Dr. Mező Ferenc Gimnázium tanévnyitóján. A miniszter szerint az iskolának a kreativitás terévé kell válnia, és fontos, hogy a diákok hangját is meghallják. Lannert emellett bejelentette, hogy hamarosan béremelés jön a nevelést és oktatást segítő dolgozóknál.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu