A TTE szerint korábban is volt erkölcsi nevelés az iskolákban, hiszen az osztályfőnöki órák, a közösségi programok, az iskola mindennapi működése és a pedagógusok személyes példája is ezt a célt szolgálta.
A Történelemtanárok Egylete közösségi oldalán reagált arra, hogy kell-e külön etika tantárgy.
A posztban kifejtették, hogy a kötelező etika és erkölcstan oktatásának bevezetése mögött érthető társadalmi szándék húzódott meg: az iskola járuljon hozzá a fiatalok erkölcsi neveléséhez, a közösségi normák elsajátításához és a felelős állampolgári magatartás kialakításához.
A jogszabályi keretek lehetővé teszik, hogy a tanulók egy része erkölcstan helyett hit- és erkölcstanoktatásban vegyen részt. Utóbbi oktatási forma szervezése és szakmai tartalmának meghatározása az érintett egyházak feladata, ezért az nem azonos módon kapcsolódik a köznevelési intézmények pedagógiai munkájához, mint az állami tantervi szabályozás alapján működő tantárgyak. Ez is felvetheti az erkölcsi neveléssel kapcsolatos köznevelési célok egységes érvényesülésének kérdését.
– írták a bejegyzésben, majd hozzátették, hogy az erkölcsi nevelés nem a tantárgy megjelenésével került be az iskolába, hiszen korábban az osztályfőnöki órák, a közösségi programok, az iskola mindennapi működése és a pedagógusok személyes példája szolgálták ezt a célt.
Az etikai kérdések megvitatása természetes része volt az iskolai életnek, nem pedig egy különálló tanóra keretei közé szorított feladat.
– írták, és szerintük az is kétséges, hogy a modern társadalmak erkölcsi vagy közösségi problémáira egy önálló tantárgy jelenthet érdemi választ, ugyanis
A tantárgy önmagában nem képes pótolni azokat a társadalmi és kulturális feltételeket, amelyek a felelős magatartás kialakulásához szükségesek.
A bejegyzésben arra is kitértek, hogy sok helyen az etika alacsony presztízsű órává vált, amelyet a tanulók nem vettek komolyan. Az intézmények egy részében még osztályozzák is, ami nehezen védhető, hiszen az erkölcsi kérdésekről alkotott vélemény vagy az értékrend aligha mérhető ugyanúgy, mint a matematikai vagy nyelvtani tudás.
Az sem volt ritka, hogy a tantárgy elsősorban óraszám-biztosító szerepet töltött be, miközben szakmai tartalma és eredményessége nehezen volt számon kérhető.
-jegyezték meg.
Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint a tankönyvekben is sokkal jobban meg kell jeleníteni a nemzetiségek, köztük a romák kultúráját is.
Az inklúzió nem csupán a hátrányos helyzetű vagy sajátos nevelési igényű gyerekek befogadásáról szól, hanem arról is, hogy az iskola képes-e alkalmazkodni a különböző tanulási utakhoz. A szülők közötti egyre élesebb konfliktusok valójában ugyanannak a merev iskolarendszernek a következményei, amely egyszerre termel sikeres, kudarcot valló és „kilógó” diákokat. Vélemény.
Mutatjuk, milyen bulikra számíthatnak azok, akik valamelyik vidéki nagyvárosban élőben követik majd a ponthatárok kihirdetését, és egy közös ünnepléssel várják a felvételi eredményeket.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felmérésének részeredményeiből az is kiderült, hogy a legtöbben a túlzott adminisztrációt, a magas munkaterhelést és a létszámhiányt tartják a rendszer legnagyobb problémáinak.
Nyelvvizsgáért vagy emelt szintű érettségiért járó pluszpontokra valószínűleg minden felvételiző számít, arra azonban már jóval kevesebben, hogy egyes szakokon például hangszerismeretért vagy az Educatio Kiállításon való részvételért is kaphat többletpontot.
Hány intézményi pontot adhatnak az egyetemek ? Milyen extra pluszpontok vannak? Összegyűjtöttük a legfontosabb infókat az intézményi pontokról.
Tizenöt éves volt Soma, amikor egy vasútállomáson megpróbálta megmenteni a barátját, de ő maga is súlyos áramütést szenvedett.
A felelős állattartás nem magától alakul ki: már gyerekkorban érdemes megtanítani, hogyan kell megfelelően bánni az állatokkal.
