Történelemtanárok Egylete: kell-e külön etika tantárgy?

A TTE szerint korábban is volt erkölcsi nevelés az iskolákban, hiszen az osztályfőnöki órák, a közösségi programok, az iskola mindennapi működése és a pedagógusok személyes példája is ezt a célt szolgálta.

A Történelemtanárok Egylete közösségi oldalán reagált arra, hogy kell-e külön etika tantárgy.

A posztban kifejtették, hogy a kötelező etika és erkölcstan oktatásának bevezetése mögött érthető társadalmi szándék húzódott meg: az iskola járuljon hozzá a fiatalok erkölcsi neveléséhez, a közösségi normák elsajátításához és a felelős állampolgári magatartás kialakításához.

A jogszabályi keretek lehetővé teszik, hogy a tanulók egy része erkölcstan helyett hit- és erkölcstanoktatásban vegyen részt. Utóbbi oktatási forma szervezése és szakmai tartalmának meghatározása az érintett egyházak feladata, ezért az nem azonos módon kapcsolódik a köznevelési intézmények pedagógiai munkájához, mint az állami tantervi szabályozás alapján működő tantárgyak. Ez is felvetheti az erkölcsi neveléssel kapcsolatos köznevelési célok egységes érvényesülésének kérdését.

– írták a bejegyzésben, majd hozzátették, hogy az erkölcsi nevelés nem a tantárgy megjelenésével került be az iskolába, hiszen korábban az osztályfőnöki órák, a közösségi programok, az iskola mindennapi működése és a pedagógusok személyes példája szolgálták ezt a célt.

Az etikai kérdések megvitatása természetes része volt az iskolai életnek, nem pedig egy különálló tanóra keretei közé szorított feladat.

– írták, és szerintük az is kétséges, hogy a modern társadalmak erkölcsi vagy közösségi problémáira egy önálló tantárgy jelenthet érdemi választ, ugyanis

  • a családi háttér,
  • a kortárscsoportok,
  • a média és a digitális környezet hatása nagyságrendekkel erősebb, mint heti egy tanóráé.

A tantárgy önmagában nem képes pótolni azokat a társadalmi és kulturális feltételeket, amelyek a felelős magatartás kialakulásához szükségesek.

A bejegyzésben arra is kitértek, hogy sok helyen az etika alacsony presztízsű órává vált, amelyet a tanulók nem vettek komolyan. Az intézmények egy részében még osztályozzák is, ami nehezen védhető, hiszen az erkölcsi kérdésekről alkotott vélemény vagy az értékrend aligha mérhető ugyanúgy, mint a matematikai vagy nyelvtani tudás.

Az sem volt ritka, hogy a tantárgy elsősorban óraszám-biztosító szerepet töltött be, miközben szakmai tartalma és eredményessége nehezen volt számon kérhető.

-jegyezték meg.

Hozzászólások

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu