A TTE szerint korábban is volt erkölcsi nevelés az iskolákban, hiszen az osztályfőnöki órák, a közösségi programok, az iskola mindennapi működése és a pedagógusok személyes példája is ezt a célt szolgálta.
A Történelemtanárok Egylete közösségi oldalán reagált arra, hogy kell-e külön etika tantárgy.
A posztban kifejtették, hogy a kötelező etika és erkölcstan oktatásának bevezetése mögött érthető társadalmi szándék húzódott meg: az iskola járuljon hozzá a fiatalok erkölcsi neveléséhez, a közösségi normák elsajátításához és a felelős állampolgári magatartás kialakításához.
A jogszabályi keretek lehetővé teszik, hogy a tanulók egy része erkölcstan helyett hit- és erkölcstanoktatásban vegyen részt. Utóbbi oktatási forma szervezése és szakmai tartalmának meghatározása az érintett egyházak feladata, ezért az nem azonos módon kapcsolódik a köznevelési intézmények pedagógiai munkájához, mint az állami tantervi szabályozás alapján működő tantárgyak. Ez is felvetheti az erkölcsi neveléssel kapcsolatos köznevelési célok egységes érvényesülésének kérdését.
– írták a bejegyzésben, majd hozzátették, hogy az erkölcsi nevelés nem a tantárgy megjelenésével került be az iskolába, hiszen korábban az osztályfőnöki órák, a közösségi programok, az iskola mindennapi működése és a pedagógusok személyes példája szolgálták ezt a célt.
Az etikai kérdések megvitatása természetes része volt az iskolai életnek, nem pedig egy különálló tanóra keretei közé szorított feladat.
– írták, és szerintük az is kétséges, hogy a modern társadalmak erkölcsi vagy közösségi problémáira egy önálló tantárgy jelenthet érdemi választ, ugyanis
A tantárgy önmagában nem képes pótolni azokat a társadalmi és kulturális feltételeket, amelyek a felelős magatartás kialakulásához szükségesek.
A bejegyzésben arra is kitértek, hogy sok helyen az etika alacsony presztízsű órává vált, amelyet a tanulók nem vettek komolyan. Az intézmények egy részében még osztályozzák is, ami nehezen védhető, hiszen az erkölcsi kérdésekről alkotott vélemény vagy az értékrend aligha mérhető ugyanúgy, mint a matematikai vagy nyelvtani tudás.
Az sem volt ritka, hogy a tantárgy elsősorban óraszám-biztosító szerepet töltött be, miközben szakmai tartalma és eredményessége nehezen volt számon kérhető.
-jegyezték meg.
Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint a tankönyvekben is sokkal jobban meg kell jeleníteni a nemzetiségek, köztük a romák kultúráját is.
Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.
Krausz Ferenc alapítványa és a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány is köztük van.
Lannert Judit oktatási miniszter elmondta, hogy átalakítják a pedagógusképzést, amely részeként kivonják a tanárképzést az Nemzeti Közszolgálati Egyetemről.
Az oktatáskutató arra is reflektált, hogy milyen alapokból kellene kiindulnia egy valóban konstruktív és eredményes értékelési rendszernek.
Szeptember 30-a legyen a Polgári Ellenállás Napja – ezt javasolja a Tanítanék Mozgalom. A kezdeményezés célja, hogy emléket állítson a 2022-2023-as oktatási tiltakozások résztvevőinek, valamint mindazoknak, akik békés eszközökkel léptek fel az általuk igazságtalannak tartott döntésekkel szemben.
Egy volt diákja pedig „főnyereményként” értékelte őt az ELTE számára.
Halácsy Péter, a Budapest School alapítója szerint komoly változtatásokat kellene bevezetni a felső tagozattal kapcsolatban, ami 80 éve nem szolgálja a célját.
