A TTE szerint korábban is volt erkölcsi nevelés az iskolákban, hiszen az osztályfőnöki órák, a közösségi programok, az iskola mindennapi működése és a pedagógusok személyes példája is ezt a célt szolgálta.
A Történelemtanárok Egylete közösségi oldalán reagált arra, hogy kell-e külön etika tantárgy.
A posztban kifejtették, hogy a kötelező etika és erkölcstan oktatásának bevezetése mögött érthető társadalmi szándék húzódott meg: az iskola járuljon hozzá a fiatalok erkölcsi neveléséhez, a közösségi normák elsajátításához és a felelős állampolgári magatartás kialakításához.
A jogszabályi keretek lehetővé teszik, hogy a tanulók egy része erkölcstan helyett hit- és erkölcstanoktatásban vegyen részt. Utóbbi oktatási forma szervezése és szakmai tartalmának meghatározása az érintett egyházak feladata, ezért az nem azonos módon kapcsolódik a köznevelési intézmények pedagógiai munkájához, mint az állami tantervi szabályozás alapján működő tantárgyak. Ez is felvetheti az erkölcsi neveléssel kapcsolatos köznevelési célok egységes érvényesülésének kérdését.
– írták a bejegyzésben, majd hozzátették, hogy az erkölcsi nevelés nem a tantárgy megjelenésével került be az iskolába, hiszen korábban az osztályfőnöki órák, a közösségi programok, az iskola mindennapi működése és a pedagógusok személyes példája szolgálták ezt a célt.
Az etikai kérdések megvitatása természetes része volt az iskolai életnek, nem pedig egy különálló tanóra keretei közé szorított feladat.
– írták, és szerintük az is kétséges, hogy a modern társadalmak erkölcsi vagy közösségi problémáira egy önálló tantárgy jelenthet érdemi választ, ugyanis
A tantárgy önmagában nem képes pótolni azokat a társadalmi és kulturális feltételeket, amelyek a felelős magatartás kialakulásához szükségesek.
A bejegyzésben arra is kitértek, hogy sok helyen az etika alacsony presztízsű órává vált, amelyet a tanulók nem vettek komolyan. Az intézmények egy részében még osztályozzák is, ami nehezen védhető, hiszen az erkölcsi kérdésekről alkotott vélemény vagy az értékrend aligha mérhető ugyanúgy, mint a matematikai vagy nyelvtani tudás.
Az sem volt ritka, hogy a tantárgy elsősorban óraszám-biztosító szerepet töltött be, miközben szakmai tartalma és eredményessége nehezen volt számon kérhető.
-jegyezték meg.
Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint a tankönyvekben is sokkal jobban meg kell jeleníteni a nemzetiségek, köztük a romák kultúráját is.
Már csak néhány hét van hátra a ponthatárok kihirdetéséig, de a jelentkezési adatok alapján már most sejthető, melyik orvosi egyetemre lesz a legnehezebb bekerülni. Megnéztük, hogyan változott a jelentkezők száma a négy orvosképző intézményben, mit árulnak el az idei érettségikről érkező első visszajelzések, és ezek alapján megbecsültük, hol emelkedhetnek, hol maradhatnak változatlanok, illetve hol csökkenhetnek a 2026-os általános orvosi ponthatárok.
A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.
Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.
Legfeljebb június 11-ig tartó tanévet a középiskolákban, több felkészülési időt a technikumi végzősöknek és nagyobb intézményi autonómiát is javasolt a Tanítanék Mozgalom 2026/2027-es szakképzési tanév rendje társadalmi egyeztetésén.
A kormány kijelölte a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok új állami alapítói joggyakorlóit. Az oktatási és gyermekügyi miniszter, Lannert Judit a Közép-európai Oktatási Alapítvány felett gyakorolhatja az alapítói jogokat. Az MCC Ruff Bálinthoz került.
A balatoni strandbelépők ára idén is emelkedett, de továbbra sem kell mindenhol fizetni a fürdőzésért. A Balaton körül 2026-ban is több mint 40 ingyenesen látogatható szabadstrand várja a nyaralókat, főként a déli parton.
Már meg is jelent a Magyar Közlönyben. Meghosszabbította a kormány a szabad felhasználású diákhitelekre vonatkozó kamatstopot: a kedden hatályba lépett rendelet értelmében a kedvezmény 2026. december 31-ig marad érvényben.
Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.
