Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint a tankönyvekben is sokkal jobban meg kell jeleníteni a nemzetiségek, köztük a romák kultúráját is.
Lannert Judit közösségi oldalán számolt be arról, hogy elkezdte a civil roma szervezetekkel való párbeszédet is.
Elsőként Rézműves Melindával, a Romano Kher -, Daróczi Annával, a Romaversitas-, és Horváth Aladárral, a Roma Parlament képviselőivel ültem le beszélgetni az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumban – írta az oktatási miniszter a posztjában, majd hozzátette, hogy szó esett többek közt arról is, hogy a tankönyvekben sokkal jobban meg kell jeleníteni a magyar társadalom sokszínűségét és a nemzetiségek, köztük a romák kultúráját is.
Sok témát érintettünk, de a legfontosabb talán az volt, hogy ugyanaz a cél vezérel bennünket: minden gyermeknek jár az esély a jó oktatásra, függetlenül attól, hogy hová született, milyen háttere van.
– emelte ki, végül azt megjegyezte, hogy reméli, hogy ez a párbeszéd folytatódik majd a többi civil roma szervezettel és hozzájárulhatnak ahhoz, hogy „kialakuljon egy olyan roma platform, ami hozzájárul a szegregáció csökkentéséhez, a valódi esélyek megteremtéséhez és a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáféréshez.”
Az Eduline-on korábban részletesen is foglalkoztunk a magyar oktatás szétválasztja a középosztálybeli gyerekeket a hátrányos helyzetűektől.
Spontán jelenség vagy rendszerszintű probléma, ha jobb körülmények között élő tanulókat a szülők olyan iskolába viszik, ahol alig vagy nincsenek hátrányos helyzetű diákok? Mit lehet ez ellen tenni, és ha minden így marad, annak milyen következményei lehetnek? Nahalka István oktatáskutatóval beszélgettünk.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
