Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint a tankönyvekben is sokkal jobban meg kell jeleníteni a nemzetiségek, köztük a romák kultúráját is.
Lannert Judit közösségi oldalán számolt be arról, hogy elkezdte a civil roma szervezetekkel való párbeszédet is.
Elsőként Rézműves Melindával, a Romano Kher -, Daróczi Annával, a Romaversitas-, és Horváth Aladárral, a Roma Parlament képviselőivel ültem le beszélgetni az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumban – írta az oktatási miniszter a posztjában, majd hozzátette, hogy szó esett többek közt arról is, hogy a tankönyvekben sokkal jobban meg kell jeleníteni a magyar társadalom sokszínűségét és a nemzetiségek, köztük a romák kultúráját is.
Sok témát érintettünk, de a legfontosabb talán az volt, hogy ugyanaz a cél vezérel bennünket: minden gyermeknek jár az esély a jó oktatásra, függetlenül attól, hogy hová született, milyen háttere van.
– emelte ki, végül azt megjegyezte, hogy reméli, hogy ez a párbeszéd folytatódik majd a többi civil roma szervezettel és hozzájárulhatnak ahhoz, hogy „kialakuljon egy olyan roma platform, ami hozzájárul a szegregáció csökkentéséhez, a valódi esélyek megteremtéséhez és a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáféréshez.”
Az Eduline-on korábban részletesen is foglalkoztunk a magyar oktatás szétválasztja a középosztálybeli gyerekeket a hátrányos helyzetűektől.
Spontán jelenség vagy rendszerszintű probléma, ha jobb körülmények között élő tanulókat a szülők olyan iskolába viszik, ahol alig vagy nincsenek hátrányos helyzetű diákok? Mit lehet ez ellen tenni, és ha minden így marad, annak milyen következményei lehetnek? Nahalka István oktatáskutatóval beszélgettünk.
Magyarország a sereghajtók között van az OECD-országokban az egy diákra jutó állami oktatási kiadások alapján. Miközben egy felsőoktatási hallgatóra több mint kétszer annyi állami pénz jut, mint egy általános felső középfokú képzésben tanulóra, az alapfoktól a felsőoktatásig az oktatási intézmények állami finanszírozása mindössze a GDP 2,9 százalékát teszi ki itthon, szemben a 4 százalékos OECD-átlaggal.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint bizonyos térségekben elkerülhetetlenné válhatnak az iskola-összevonások és -bezárások, de az átalakítás nem járhat együtt forráskivonással. A kevesebb gyerek lehetőséget teremthetne kisebb osztályokra és jobb oktatási feltételekre is.
Akár az érettségi is megszűnhetne a Civil Közoktatási Platform (CKP) új oktatási reformjavaslata szerint. A Nahalka István oktatáskutató által összeállított vitaanyag az osztályozástól a NAT-on át az iskolarendszerig szinte mindent újragondolna, és jelentősen visszaszorítaná az iskolai szelekciót.
Horváth Péter október 4-én mondott le a Nemzeti Pedagógus Kar elnöki tisztségéről. Az új elnököt várhatóan novemberben választják meg.
@eduline.hu 👊 📢 Szerda este tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, ahol tanárok, emberi jogi aktivisták mellett Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is beszédet mondott. 🗣️ #fyi #magyartiktok #eduline #civil ♬ eredeti hang - eduline.hu
Miközben a NOKS-dolgozók közül sokan továbbra is alig keresnek többet a minimálbérnél, a béremelésük részleteiről még mindig nincs végleges döntés. A PDSZ-t a minisztériumban úgy tájékoztatták, hogy a kérdés továbbra is „a pénzügyön áll”.
A Nemzeti Pedagógus Kar leköszönő elnöke a közelgő nyugdíjazásával és családi okokkal is indokolta távozását. Arról is beszélt, hogy az oktatási rendszer átalakítása miatt intenzív időszak vár a szervezetre, ő pedig már nem érzi magában ehhez a szükséges energiát.
Milyen lehet országgyűlési képviselőként végigvinni egy törvényjavaslatot az általános vitától egészen a zárószavazásig? Ezt próbálhatjátok ki, ha jelentkeztek az Országgyűlés Mint-a-Parlament programjára.
