Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint a tankönyvekben is sokkal jobban meg kell jeleníteni a nemzetiségek, köztük a romák kultúráját is.
Lannert Judit közösségi oldalán számolt be arról, hogy elkezdte a civil roma szervezetekkel való párbeszédet is.
Elsőként Rézműves Melindával, a Romano Kher -, Daróczi Annával, a Romaversitas-, és Horváth Aladárral, a Roma Parlament képviselőivel ültem le beszélgetni az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumban – írta az oktatási miniszter a posztjában, majd hozzátette, hogy szó esett többek közt arról is, hogy a tankönyvekben sokkal jobban meg kell jeleníteni a magyar társadalom sokszínűségét és a nemzetiségek, köztük a romák kultúráját is.
Sok témát érintettünk, de a legfontosabb talán az volt, hogy ugyanaz a cél vezérel bennünket: minden gyermeknek jár az esély a jó oktatásra, függetlenül attól, hogy hová született, milyen háttere van.
– emelte ki, végül azt megjegyezte, hogy reméli, hogy ez a párbeszéd folytatódik majd a többi civil roma szervezettel és hozzájárulhatnak ahhoz, hogy „kialakuljon egy olyan roma platform, ami hozzájárul a szegregáció csökkentéséhez, a valódi esélyek megteremtéséhez és a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáféréshez.”
Az Eduline-on korábban részletesen is foglalkoztunk a magyar oktatás szétválasztja a középosztálybeli gyerekeket a hátrányos helyzetűektől.
Spontán jelenség vagy rendszerszintű probléma, ha jobb körülmények között élő tanulókat a szülők olyan iskolába viszik, ahol alig vagy nincsenek hátrányos helyzetű diákok? Mit lehet ez ellen tenni, és ha minden így marad, annak milyen következményei lehetnek? Nahalka István oktatáskutatóval beszélgettünk.
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok intézményenként.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról.
