„Az érettségi megszüntetése sem lenne ördögtől való” – új oktatási reformjavaslatot tett közzé a CKP

Akár az érettségi is megszűnhetne a Civil Közoktatási Platform (CKP) új oktatási reformjavaslata szerint. A Nahalka István oktatáskutató által összeállított vitaanyag az osztályozástól a NAT-on át az iskolarendszerig szinte mindent újragondolna, és jelentősen visszaszorítaná az iskolai szelekciót.

A Civil Közoktatási Platform szeptemberben tette közzé a „Javaslat Magyarország egy lehetséges hosszútávú oktatásfejlesztési stratégiájára a 21. század második negyedének kezdetén” című szakértői anyagot.

A stratégia abból indul ki, hogy a magyar oktatási rendszer problémáit már nem lehet kisebb módosításokkal kezelni, hanem gyökeres változtatásokra lenne szükség. A koncepció többek között a jelenlegi iskolaszerkezet, a tantervi szabályozás és a pedagógiai értékelés radikális átalakítását javasolja.

Akár az érettségi is megszűnhetne

A dokumentum egyik legnagyobb változtatása a diákok értékelését érintené. A javaslat szerint a jelenlegi, alapvetően számszerű értékelésre épülő rendszer helyett elsősorban kvalitatív értékelési módszereket kellene alkalmazni.

A stratégia szerint az értékelés legfontosabb feladata nem a diákok minősítése lenne. Nagyobb szerepet kapna az önértékelés, miközben az iskolai értékelésből teljesen eltűnne a minősítő, fegyelmező és büntető funkció.

A koncepció készítői szerint azonban az értékelési rendszer ilyen mértékű átalakítása nem állhatna meg az osztályterem ajtajában. Ha ugyanis az oktatás egészében megszűnne vagy jelentősen visszaszorulna a diákok számszerű minősítése, az érettségi és a felsőoktatási felvételi jelenlegi formáját is újra kellene gondolni.

A dokumentum ezen a ponton még az érettségi teljes eltörlésének lehetőségét is felveti:

Ha a minősítő értékelési funkció kikerül a tanulás-tanítás folyamataiból, akkor nem elképzelhető, hogy egyetlen mégis minősítő funkcióval bíró értékelésként az érettségi változatlan maradjon. Elvileg az érettségi megszüntetése sem lenne ördögtől való javaslat, egy ilyen lépés esetén a felsőoktatásba minden jelentkezőt be lehetne engedni, vagy felvételi beszélgetésben lehetne eldönteni a felvételt, a részletek kidolgozhatók lennének

– olvasható a stratégiai javaslatban.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy a dokumentum egyértelműen az érettségi eltörlését javasolná. Lehetséges megoldásként veti fel, és rögtön hozzákapcsolja a kérdést ahhoz is, hogyan működhetne ebben az esetben a felsőoktatási felvételi.

Az egyik felvetés szerint minden jelentkezőt be lehetne engedni a felsőoktatásba, egy másik lehetőség pedig a felvételi beszélgetés lenne. A dokumentum ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy egy ilyen változás várhatóan rendkívül komoly társadalmi ellenállásba ütközne. Az érettségi ugyanis nem pusztán a továbbtanuláshoz szükséges vizsga, hanem erős társadalmi kötődés kapcsolódik hozzá.

„Nagyon valószínű, hogy a magyar társadalom az érettségi ”intézményének„ megszüntetésére tett javaslatra rendkívül nagy ellenállással reagálna. Az érettséginek van egyfajta beavatási jellege, és bár pozitív jelenségnek nem mondanánk, de a középosztályba tartozó családok megnyugtató érzése, hogy a társadalmi előnyök kihasználásának első szakasza sikeres volt (a második majd a diploma megszerzése lesz), szintén erős érzelmi kötődést jelent az érettségihez” – fogalmaznak.

Nem csak az érettségit alakítanák át

Az értékelési rendszer reformja egy jóval nagyobb oktatási átalakítás része lenne. A stratégiai javaslat többek között:

  • 10 vagy 12 évfolyamos egységes iskolarendszert hozna létre: a diákokat hosszabb ideig együtt oktatnák, és csak később kellene különböző továbbtanulási irányok között választaniuk;
  • jelentősen visszaszorítaná a szelekciót: a dokumentum a hat- és nyolcévfolyamos gimnáziumi képzés kivezetését, a középiskolai felvételiztetés megszüntetését és a túl korai pályaválasztás felszámolását is fontos előrelépésként említi;
  • megszüntetné a kerettanterveket: a NAT-ban és a helyi tantervekben csak egy minimális, széles konszenzussal kijelölhető közös tananyag maradna;
  • a NAT a tantárgyakat sem írná elő: a Nemzeti alaptanterv műveltségi területeket határozna meg, arról viszont helyben dönthetnének, hogy ezeket milyen tantárgyak vagy más tanulásszervezési formák keretében oktatják;
  • nagyobb szakmai szabadságot adna a pedagógusoknak: az iskolák és a tanárok nagyobb mozgásteret kapnának a tanítás megszervezésében és a diákok személyre szabott fejlesztésében;
  • átalakítaná a pedagógusképzést és a továbbképzést, emellett pedig erősítené az oktatási kutatásokat és fejlesztéseket.

A CKP által közzétett dokumentum nem végleges reformprogram, hanem vitaindító stratégiai javaslat. A koncepció hosszú távon, nagyrészt egy-két évtizedes időtávban gondolkodik, és a készítői széles körű társadalmi egyeztetést tartanak szükségesnek az oktatás átalakításáról.

Hozzászólások

Egyszerű számolásokba is belekavarodnak az alsósok: nem minden évfolyamon javultak a matek kompetenciamérés eredményei

Bár matekból összességében javultak az eredmények a 2026-os országos kompetenciamérésen, korántsem minden évfolyamon ilyen kedvező a helyzet. A negyedikesek közel harmada még mindig csak a legegyszerűbb, egyértelmű utasításokat követő matekfeladatokkal boldogul, vagy azokat sem tudja megfelelően megoldani. Az ötödikesek eredménye romlott, a nyolcadikosok viszont látványosan javítottak a tavalyi teljesítményükön.

Három pilléren nyugszik az óvodai nevelő képzés kivezetése

Újabb lépést tehetnek afelé, hogy az óvodákban az önálló nevelőmunkát kizárólag diplomás szakemberek végezhessék. Az óvodai nevelő képzés kivezetésének részleteiről minisztériumi szakmai egyeztetésen tárgyaltak, ahol az átalakítás három fő pillérét is ismertették.

Vidnyánszky Attila bocsánatot kért az SZFE átalakításáért, majd felsorolta, miért volt jó a modellváltás

Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.