„Az érettségi megszüntetése sem lenne ördögtől való” – új oktatási reformjavaslatot tett közzé a CKP

A Civil Közoktatási Platform szeptemberben tette közzé a „Javaslat Magyarország egy lehetséges hosszútávú oktatásfejlesztési stratégiájára a 21. század második negyedének kezdetén” című szakértői anyagot.

A stratégia abból indul ki, hogy a magyar oktatási rendszer problémáit már nem lehet kisebb módosításokkal kezelni, hanem gyökeres változtatásokra lenne szükség. A koncepció többek között a jelenlegi iskolaszerkezet, a tantervi szabályozás és a pedagógiai értékelés radikális átalakítását javasolja.

Akár az érettségi is megszűnhetne

A dokumentum egyik legnagyobb változtatása a diákok értékelését érintené. A javaslat szerint a jelenlegi, alapvetően számszerű értékelésre épülő rendszer helyett elsősorban kvalitatív értékelési módszereket kellene alkalmazni.

A stratégia szerint az értékelés legfontosabb feladata nem a diákok minősítése lenne. Nagyobb szerepet kapna az önértékelés, miközben az iskolai értékelésből teljesen eltűnne a minősítő, fegyelmező és büntető funkció.

A koncepció készítői szerint azonban az értékelési rendszer ilyen mértékű átalakítása nem állhatna meg az osztályterem ajtajában. Ha ugyanis az oktatás egészében megszűnne vagy jelentősen visszaszorulna a diákok számszerű minősítése, az érettségi és a felsőoktatási felvételi jelenlegi formáját is újra kellene gondolni.

A dokumentum ezen a ponton még az érettségi teljes eltörlésének lehetőségét is felveti:

Ha a minősítő értékelési funkció kikerül a tanulás-tanítás folyamataiból, akkor nem elképzelhető, hogy egyetlen mégis minősítő funkcióval bíró értékelésként az érettségi változatlan maradjon. Elvileg az érettségi megszüntetése sem lenne ördögtől való javaslat, egy ilyen lépés esetén a felsőoktatásba minden jelentkezőt be lehetne engedni, vagy felvételi beszélgetésben lehetne eldönteni a felvételt, a részletek kidolgozhatók lennének

– olvasható a stratégiai javaslatban.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy a dokumentum egyértelműen az érettségi eltörlését javasolná. Lehetséges megoldásként veti fel, és rögtön hozzákapcsolja a kérdést ahhoz is, hogyan működhetne ebben az esetben a felsőoktatási felvételi.

Az egyik felvetés szerint minden jelentkezőt be lehetne engedni a felsőoktatásba, egy másik lehetőség pedig a felvételi beszélgetés lenne. A dokumentum ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy egy ilyen változás várhatóan rendkívül komoly társadalmi ellenállásba ütközne. Az érettségi ugyanis nem pusztán a továbbtanuláshoz szükséges vizsga, hanem erős társadalmi kötődés kapcsolódik hozzá.

„Nagyon valószínű, hogy a magyar társadalom az érettségi ”intézményének„ megszüntetésére tett javaslatra rendkívül nagy ellenállással reagálna. Az érettséginek van egyfajta beavatási jellege, és bár pozitív jelenségnek nem mondanánk, de a középosztályba tartozó családok megnyugtató érzése, hogy a társadalmi előnyök kihasználásának első szakasza sikeres volt (a második majd a diploma megszerzése lesz), szintén erős érzelmi kötődést jelent az érettségihez” – fogalmaznak.

Nem csak az érettségit alakítanák át

Az értékelési rendszer reformja egy jóval nagyobb oktatási átalakítás része lenne. A stratégiai javaslat többek között:

• 10 vagy 12 évfolyamos egységes iskolarendszert hozna létre: a diákokat hosszabb ideig együtt oktatnák, és csak később kellene különböző továbbtanulási irányok között választaniuk;
• jelentősen visszaszorítaná a szelekciót: a dokumentum a hat- és nyolcévfolyamos gimnáziumi képzés kivezetését, a középiskolai felvételiztetés megszüntetését és a túl korai pályaválasztás felszámolását is fontos előrelépésként említi;
• megszüntetné a kerettanterveket: a NAT-ban és a helyi tantervekben csak egy minimális, széles konszenzussal kijelölhető közös tananyag maradna;
• a NAT a tantárgyakat sem írná elő: a Nemzeti alaptanterv műveltségi területeket határozna meg, arról viszont helyben dönthetnének, hogy ezeket milyen tantárgyak vagy más tanulásszervezési formák keretében oktatják;
• nagyobb szakmai szabadságot adna a pedagógusoknak: az iskolák és a tanárok nagyobb mozgásteret kapnának a tanítás megszervezésében és a diákok személyre szabott fejlesztésében;
• átalakítaná a pedagógusképzést és a továbbképzést, emellett pedig erősítené az oktatási kutatásokat és fejlesztéseket.

A CKP által közzétett dokumentum nem végleges reformprogram, hanem vitaindító stratégiai javaslat. A koncepció hosszú távon, nagyrészt egy-két évtizedes időtávban gondolkodik, és a készítői széles körű társadalmi egyeztetést tartanak szükségesnek az oktatás átalakításáról.

„A biflázást és a tesztre gyúrást előtérbe állító irodalmi feladatsort el kellene hagyni” – így változhatna a magyarérettségi

Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.