Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
Azt, hogy átalakíthatják a magyar nyelv és irodalom érettségit, Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter augusztus elején jelentette be. Az új szabályozással csökkentenék és egyértelműbbé tennék a középszintű követelményeket, pontosabban meghatároznák az egyes feladattípusokat, és nagyobb szakmai szabadságot adnának a magyartanároknak. A tervek szerint az átmeneti szabályozás végleges formája ősszel kerülhet nyilvánosságra. Megkezdődtek a szakmai egyeztetések is, többek között a Magyartanárok Egyesületével és a Történelemtanárok Egyletével.
Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke a Népszavának arról beszélt, hogy több ponton is változtatnának a jelenlegi magyarérettségin. A szövegértési feladatból kivennék a leíró nyelvtani részt, és megszüntetnék az irodalmi feladatsort is. A szóbelin pedig a jelenlegi tíz kötelező „életmű” helyett ismét csak hat lenne mindenki számára kötelező. Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Vörösmarty Mihály és Herczeg Ferenc így a kötelező életművek helyett a kötelezően választható portrék közé kerülne.
A 2024-ben átalakított érettségi egyik új eleme, a témakifejtő esszé ugyanakkor akár meg is maradhatna. Arató szerint az irodalmi feladatsor jelenlegi formája elsősorban a lexikális tudást, a „biflázást” és a tesztre készülést helyezi előtérbe. Ennek elhagyása, illetve az érvelés visszahozása szerinte ennél jóval többet is jelentene:
A biflázást, a tesztre gyúrást előtérbe állító irodalmi feladatsor elhagyása és a kritikai gondolkodás fejlesztését is célzó érvelés visszaemelése az oktatáspolitikától fontos szimbolikus gesztus is lenne.
Az érvelési feladatot ugyanakkor a Magyartanárok Egyesülete szerint nem feltétlenül lehetne már a 2027-es érettségin visszahozni. A jövőre vizsgázó diákok ugyanis eddig nem erre a feladattípusra készültek, ezért Arató szerint ehhez körülbelül kétéves átmeneti időre lenne szükség.
Az egyesület ezért első lépésként egy átmeneti, a jelenleginél kevesebb problémát okozó érettségit tartana reálisnak. Ezt később az új Nemzeti alaptantervhez igazodó, teljesen átgondolt vizsgamodell válthatná fel. Felmerült például a projektérettségi lehetősége is.
Az írásbeli műelemzés formáján szintén változtatnának. Arató szerint érdemes lenne megfontolni, hogy a hosszabb, teljesen önálló műértelmező esszé helyett a diákok először egy adott irodalmi szöveghez kapcsolódó kérdéssort kapjanak, majd ezekre építve írjanak egy rövidebb esszét.
Szerinte ez azért lehetne működőképesebb, mert sok érettségizőnek nehézséget okoz egy mű teljesen önálló elemzése, a vezetett értelmezés viszont átmenetet jelenthetne a tesztszerű irodalmi feladatsor és az önálló esszé között.
A magyarérettségi átalakítása egy nagyobb oktatáspolitikai változtatás része: a minisztérium az új Nemzeti alaptanterv előkészítése mellett a közoktatás teljes tartalmi szabályozását is újragondolná. Ennek egyik célja a magyartanárok szakmai szabadságának növelése lenne. Arató szerint már az irodalmi feladatsor eltörlése és a kötelező életművek számának tízről hatra csökkentése is ebbe az irányba mutatna, de ennél jóval nagyobb változtatásokra lenne szükség.
A Magyartanárok Egyesülete azt szeretné, ha az új NAT kevesebb konkrét művet írna elő, és a jelenlegi kötelező kerettantervek helyett inkább választható mintatantervek készülnének. Az alaptantervben pedig a megtanítandó művek listája helyett nagyobb hangsúlyt kaphatnának a tanulási célok és feladatok. Ez azt is jelenthetné, hogy a tanároknak nem feltétlenül kellene kizárólag kronologikus sorrendben felépíteniük az irodalomtanítást, hanem más tananyag-szervezési megoldások közül is választhatnának.
Arató szerint a tankönyvpiac újbóli megnyitása és korszerűbb tankönyvsorozatok elérhetővé tétele szintén növelhetné a pedagógusok mozgásterét. „A tanárok szabadsága persze nem öncél: azért van rá szükség, hogy ne a tananyag, hanem a diák, a befogadó kerüljön a tanulási folyamat középpontjába” – fogalmazott.
A Szülői Hang szintén támogatja a magyarérettségi átalakításának irányát. Miklós György, a szervezet alapítója a Népszavának azt mondta, szerintük sem a részletes tárgyi tudásnak, hanem elsősorban a készségeknek kellene nagyobb szerepet kapniuk az érettségin. Hozzátette:
Takaró Mihály tevékenysége miatt irreális mennyiségű lexikális ismeretet kellene elvileg tanítani, ami elveszi az időt az értelmes beszélgetésektől, és megnehezíti, hogy a gyerekekkel megszerettessék az olvasást.
A szervezet ezért azt támogatná, hogy egyes változtatások már a 2027-es érettségin megjelenjenek, hosszabb távon pedig egy modernebb, gyerekközpontú Nemzeti alaptanterv készüljön.
Bár a 2026-os középszintű magyarérettségi után sok diák a műértelmező esszét érezte a legnehezebbnek, a hivatalos részletes eredmények egészen más képet mutatnak. Az országos statisztikák szerint nem a hosszabb szövegalkotási feladatok, hanem az irodalmi feladatlap okozta a legtöbb nehézséget a vizsgázóknak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
Összegyűjtöttünk néhány izgalmas programot a nyár utolsó heteire!
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
Nem feltétlenül kell szeptemberben búcsút inteni a diákmunkának: egyre több cég egész évben foglalkoztat fiatalokat, ráadásul a klasszikus szezonális állások mellett egyre több szakmai és gyakornoki lehetőség közül lehet választani.
