Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Július 27-én az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumban egyeztetett a Történelemtanárok Egylete (TTE) és a Magyartanárok Egyesülete az érettségit, és a magyar tantárgyat érintő sürgető átalakításáról, a történelem érettségi jelenlegi szabályozás keretében javasolt szakmai teendőkről, és a tantervi szabályozás újragondolásáról.
Egyetértettünk abban is, hogy a közoktatás nemcsak szaktárgyi, hanem általános megoldandó problémáival (iskolaszerkezet, szakképzés, tudatos állampolgárrá nevelés, szövegértési kompetenciák fejlesztése, SNI-s diákok támogatása, tanárképzés stb.) kapcsolatban is szükséges a szakmai szervezetekkel a folyamatos egyeztetés.
-írták a posztban.
Korábban az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy a TTE javasolta az oktatási minisztériumnak kötelező erkölcstan „tanításának” eltörlését és a hittan fakultatív oktatását.
Ezen kívül pedig a szervezet különösen fontosnak tartja a történelemtanítás megújítását. Álláspontjuk szerint kiemelt szerepet kell kapnia a hiteles információk felismerésének és értelmezésének, a tudományos szemlélet erősítésének, valamint az álhírek és áltudományos tartalmak veszélyeire való figyelemfelhívásnak. Fontosnak tartják továbbá a kritikai gondolkodás fejlesztését, a tudatos állampolgári nevelést, valamint annak megértését, hogyan működik a média és a politikai rendszer.
Úgy vélik, egyértelművé kell tenni, hogy a történelemtanárok feladata nem csupán az ismeretátadás, hanem a diákok közéleti részvételre való felkészítése is. A demokratikus működés alapelveit szerintük a diákönkormányzatok tényleges részvételi tapasztalatain keresztül lehet a leghatékonyabban megtanítani.
