Átmeneti megoldásként kevesebb kötelező tananyagot, nagyobb tanári szabadságot és egyszerűbb érettségi követelményrendszert javasol a szakmai szervezet.
A magyar- és a történelemérettségi átalakítására több konkrét elképzelés is született, amelyek jelentősen befolyásolhatják, mire és hogyan kell majd felkészülniük a diákoknak. Összegyűjtöttük, milyen változtatásokat javasolnak a szakmai szervezetek, és ezek közül melyek könnyíthetnének a jelenlegi vizsgakövetelményeken.
A Történelemtanárok Egyletének elnöke szerint az ösztöndíjaknak nem az iskolaválasztás befolyásolását, hanem a tanulmányi teljesítmény elismerését és a rászoruló diákok támogatását kellene szolgálniuk.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Legyen rugalmasabban kezelhető a kerettanterv és pontosan lehessen tudni, milyen fogalmak, évszámok szerepelhetnek a középszintű érettségin – a Történelemtanárok Egyletének (TTE) országos konferenciáján több ajánlás is született.
A Történelemtanárok Egylete a pedagógusképzések átalakítása kapcsán javasolta többek között a szakmai és civil szervezetek képzéseinek szélesebb körű beszámítását, valamint a 120 órás továbbképzés teljesítési idejének hét évre történő visszaállítását.
Többek között az érettségi követelményeinek módosításáról, a magyar tantárgy és a történelemoktatás megújításáról, valamint a közoktatás átfogó reformjának szükségességéről egyeztetett az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumban a Történelemtanárok Egylete és a Magyartanárok Egyesülete.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
A 2025-ös történelem írásbeli érettségik tapasztalatai alapján nyílt levélben fordult az Oktatási Hivatalhoz a Történelemtanárok Egylete. A szakmai szervezet szerint több feladat is túllépett a hivatalos követelményeken, ami megkérdőjelezi a vizsgák kiszámíthatóságát és jogszerűségét.
Több alkalommal is előfordult idén, hogy a történelemérettségi feladatai nem feleltek meg a hivatalosan kiadott követelményeknek. A diákok és tanárok hiába jelezték a hibákat, fellebbezni nem lehetett, az Oktatási Hivatal pedig volt, hogy a téves választ védte meg.
Idén ősszel a kompetenciamérés történelemmel és digitális kultúrával is kiegészül. Az Oktatási Hivatal a Történelemtanárok Egylete érdeklődésére azt válaszolta, a mostani próbamérés során tesztelik a jelenleg még nem végleges feladatokat, ezért egyelőre gyakorlófeladatsort nem tudnak közzétenni.
Az időzavarban lévő tanárok gyakran a rendszerváltásig sem jutnak el, ezzel szemben az idei érettségin az EU intézményeit is át kellett látni és sok diákot megzavarhatott az adó és a járulék közti különbség is. A lapunknak nyilatkozó történelemtanár szerint, aki tudja, mik azok, amik jellemzően elő szoktak kerülni, azokat céltudatosan előveszi, más esetben gondban lesznek a diákok. Az új NAT az állampolgári ismeretekbe szervezte ki a jelenkori anyagok oroszlánrészét, kérdés, hogy ez segít-e, ha közben más plusz témakörök kerültek be.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) elfogadhatatlannak tartja az egyetemi tanárképzés tervezett átalakítását, a változtatás szerintük nemcsak szakmaiatlan, hanem elveszi a szabadságot az egyetemektől.
Úgy gondolják, második nekifutásra sem sikerült korszerű irodalom- és történelemtankönyveket összetenni a 2020-ban bevezetett új Nemzeti Alaptantervhez.