Idén ősszel a kompetenciamérés történelemmel és digitális kultúrával is kiegészül. Az Oktatási Hivatal a Történelemtanárok Egylete érdeklődésére azt válaszolta, a mostani próbamérés során tesztelik a jelenleg még nem végleges feladatokat, ezért egyelőre gyakorlófeladatsort nem tudnak közzétenni.
„Magyarországon jelenleg szövegértés, matematika, természettudomány és idegen nyelv területén folynak digitális mérések. 2023 őszén két új mérési területen – digitális kultúra és történelem – tervezzük digitális próbamérés lebonyolítását”
– válaszolta Miklósi László, a Történelemtanárok Egylete elnökének (TTE) érdeklődésére az Oktatási Hivatal (OH) elnöke, Brassói Sándor. A TTE értelemszerűen ez utóbbira volt kíváncsi, azt kérdezték, pontosan mit, milyen kompetenciákat szándékoznak mérni, illetve milyen módszerekkel.
Brassói válaszában azt írta:„A mérés célja annak nyomon követése, hogy a tanulók képesek-e elsajátítani a történelmi gondolkodás mindazon összetevőit, amelyek megalapozzák az aktív állampolgári léthez szükséges kompetenciákat.”
Ennek keretében levele alapján más kompetenciamérésekből már ismert feladattípusok is lesznek, mint egy-egy információ visszakeresése, de lesznek történelem-specifikusak is, mint több szöveges, illetve vizuális forrás összevetése. „Az összehasonlítás alapja lehet például a nézőpontok megkülönböztetése, a megbízhatóság megállapítása, a történelmi jelentőség megállapítása, ok-okozati összefüggések feltárása” – magyarázza az OH-elnök.
Válasza alapján ebben a mérésben megjelennek olyan feladatok is, amelyek megoldásához a tanulóknak különböző történettudományi módszereket kell alkalmazniuk, mint például a forrásokban szereplő állítások hitelességének vizsgálata, tények és feltételezések megkülönböztetése. Tartalmilag a mérés a magyar és egyetemes történelmet, illetve a történelmi megismerést különíti el.
Gyakorlófeladatok még nem lesznek
Brassói Sándor válaszában azt is közölte: a történelem digitális mérés tartalmi kerete nem nyerte még el végleges formáját, a módszerek, kérdéstípusok kialakítása folyamatos és még az idén őszi próbamérés eredményeinek elemzése után is fogják pontosítani. Mert hogy a mostani az lesz: válaszlevelében Miklósi rákérdezett arra is, mikorra várhatók mintafeladatok gyakorláshoz, amelyre az volt a válasz, egyelőre nem lesznek ilyenek, a feladattípusokkal az iskolák és a tanulók már élesben, az első, próbamérés alkalmával ismerkedhetnek meg.
„Mivel a próbamérés célja a feladatok kipróbálása és bemérése, az iskolák a próbamérésben való részvétellel járulnak hozzá a későbbi mérés sikerességéhez, illetve képet kapnak arról is, hogy az új mérési területeken milyen típusú feladatok fognak megjelenni” – írta Brassói.
(Kiemelt képünk illusztráció.)
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
