Egységes felsőoktatási ágazati bértábla kialakítását sürgeti a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) – derül ki a szervezet hétfői közleményéből (MTI).
A szakszervezet szerint az állami és az alapítványi fenntartású egyetemek eltérő finanszírozása miatt jelentős különbségek alakultak ki a bérekben. Azt írják, ugyanazért a közfeladatért az alapítványi fenntartású egyetemeken munkakörtől függően 20-40 százalékkal magasabb fizetést tudnak adni.
Az FDSZ szerint az állami egyetemeknek folyamatos alulfinanszírozottsággal kellett megküzdeniük, aminek következtében az ottani átlagbérek fokozatosan leszakadtak az alapítványi intézmények fizetéseitől. A szakszervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy ezek a keresetek jelentősen elmaradnak a diplomások átlagbérétől.
„Egyenlő munkáért egyenlő bért!” – fogalmazott a szervezet, amely szerint nem lehet tovább halogatni az állami fenntartású egyetemeken dolgozók bérének felzárkóztatását.
Az FDSZ egy olyan egységes felsőoktatási bértábla bevezetését szorgalmazza, amely garantált, inflációkövető és értékálló béreket biztosítana az ágazatban dolgozóknak. A szakszervezet szerint a fizetéseknek a felsőoktatás társadalmi jelentőségét is tükrözniük kellene.
A szervezet úgy látja, hogy a 2026-os költségvetési törvény módosítása lehetőséget teremthet a bérrendezéshez szükséges források biztosítására. Hangsúlyozták azt is, hogy az egyetemek hosszú távon kiszámítható finanszírozása nemcsak a bérek, hanem az egészséges és biztonságos munkakörülmények miatt is fontos.
Az alapítványi egyetemeken is nagy különbségek vannak
A szakszervezet szerint ugyanakkor nem csak az állami egyetemek bérezését kellene áttekinteni. Az alapítványi fenntartású intézmények között, sőt az egyes egyetemeken belül is jelentős fizetéskülönbségek alakultak ki.
Az FDSZ szerint különösen a nem vezető beosztásban dolgozó, az oktatást és kutatást támogató munkatársak, valamint a tanári munkakörben foglalkoztatottak vannak lemaradásban. Emiatt a szervezet az egész felsőoktatási ágazatra kiterjedő bérrendezést tart szükségesnek.
Az FDSZ közleményében azt is jelezte, hogy üdvözli a felsőoktatás jogszabályi és működési feltételeinek tervezett átalakítását, és várja az ezekről szóló érdemi egyeztetéseket.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.