A Magyar Tudományos Akadémia kész visszafogadni a korábban leválasztott kutatóhálózatot, és ezt a szándékot a kutatóintézetek vezetőinek elsöprő többsége támogatja – egyetlen kivétellel. Az MTA megbeszéléseket kezdeményezett a Tisza Párttal is.
Informális hallgatói gyűlést szerveztek volna a Színház- és Filmművészeti Egyetem diákjai az egyetemi autonómiáról és az intézmény jövőjéről, a kezdeményezést azonban már a kezdeteknél akadályozta az egyetem vezetése.
A leendő kormány programjában feketén-fehéren szerepel a Mathias Corvinus Collegium (MCC) állami támogatásának megszüntetése, valamint az intézménynek juttatott állami vagyon visszaszerzése. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint mindez jogállami eszközökkel is megvalósítható.
Jogsértést állapított meg a hatóság a Építési és Közlekedési Minisztérium eljárásában, de ez nem befolyásolja a végeredményt: a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusát továbbra is a kormányközeli konzorcium építheti meg közel 110 milliárd forintért.
A szakszervezet egyik célja, hogy a Tisza-kormány állítsa helyre a kutatóhálózat egységét.
A döntést Sulyok Tamás hozta meg, Hankó Balázs ellenjegyzésével, az egyetem fenntartójának, a református egyháznak a javaslatára. Trócsányit korábban tanúként Völner Pál ügyében is kihallgatták.
A Magyar Tudományos Akadémia friss közleményben reagált a Tisza Párt programjára, amelynek egyik vállalása például a tudományos autonómia helyreállítása lenne. Az Akadémia vezetése megbeszéléseket kezdeményez a párt vezetőivel és szakértőivel.
Miközben az Európai Unió már közel jár a 2030-as oktatási céljaihoz, Magyarország a lista végén kullog: a diplomás fiatalok aránya nemcsak az uniós átlagtól marad el jelentősen, hanem az egyik legalacsonyabb az EU-ban.
Pikó András már a választások előtt 12 pontban fogalmazta meg, mit várnak az újonnan felálló kormánytól. A kerület vezetése társadalmi támogatást is kér a követelések mögé, hogy erősebb felhatalmazással tárgyalhassanak.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Tavaly még több mint 11 ezer képzést hirdettek meg a felsőoktatási felvételi eljárásban, idén viszont már csak alig 9 ezer közül választhattak a jelentkezők.
Orbán Viktor javaslatára látogatott el az MCC-be JD Vance amerikai alelnök, ahol erős kritikát fogalmazott meg a nyugati akadémiai világgal szemben és hosszan magasztalta az MCC küldetéstudatát és értékeit.
Miközben a pályakezdők jelentős része már most is a fizetése felét költi lakhatásra, és egyre több egyetemista kényszerül munkát vállalni a tanulmányai mellett, Hankó Balázs arról beszélt, hogy egy esetleges kormányváltás után az albérlet és az autó fenntartása is „szinte megfizethetetlenné válna” a fiatalok számára.
„Ez is növeli a tudományos kiszolgáltatottságot, a fiatal kutatóknak az életpályaút eleve kiszámíthatatlan” – nyilatkozta Kolossváry Márton a Telexnek. A szakértők által felállított rangsort több ponton is felülírta a minisztérium a HU-rizont kutatási pályázatnál. A bírálók szerint olyan projektek is támogatást kaptak, amelyeket nem tartottak érdemesnek, miközben előrébb rangsorolt pályázatok kiestek.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
A kollégiumi férőhelyhiány és az égbe szökő albérletárak mellett egyre több egyetemista vállal munkát a nappali képzés mellett is. Sokan nemcsak heti pár órát vállalnak, hanem gyakorlatilag egy második állást visznek az egyetem mellett – ennek pedig komoly ára van. Eltűnik a szabadidő, kimaradnak a közösségi élmények és egyre inkább háttérbe szorul az egyetemi élet.
A DPR friss kutatásában megnéztük, mely képzési területeken a legnagyobb az esély vezetői pozícióba kerülni, és hol tudják leginkább hasznosítani a diplomások a megszerzett tudásukat a munkájuk során.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) nemrég közzétette átfogó, háromkötetes javaslatcsomagját, melynek célja, hogy hiteles képet adjon a hazai felsőoktatás jelenlegi helyzetéről, és megoldási irányokat vázoljon fel a jövőre nézve.
Családbarát működés, sikeres felvételi kampányok, innováció – többek között ilyen kategóriákban adták át az Év Egyeteme 2026 díjakat: a hétfői gödöllői gálán összesen 13 egyetemet ismertek el.
Azok a hallgatók kaphatják, akik nem kerültek be kollégiumba.
