A felsőoktatási szakszervezetek szerint a bérek rendezése továbbra is a legsürgetőbb feladat, mert az állami egyetemeken elmaradtak azok a béremelések, amelyek a modellváltó intézményekben megvalósultak.
Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár az elmúlt hetekben már a rektorokkal, a hallgatói képviseletekkel, majd a felsőoktatási szakszervezetekkel is egyeztetett az ágazat jövőjéről. Gregor Anikó, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) ELTE-s elnöke a Népszavának azt mondta, hogy biztatónak tartják, hogy az új vezetés a közvetlen véleménynyilvánításra is lehetőséget teremtene.
Elmondása szerint a cél, hogy a jövőben ne kizárólag az egyetemek vezetői mondhassanak véleményt az oktatási stratégiákról vagy akár a felsőoktatási törvény tervezett módosításairól, hanem az egyetemi polgárság – vagyis a hallgatók és az intézmények dolgozói – is.
A szakszervezeti vezető úgy fogalmazott: „Ez elképesztő felelősséget ró innentől kezdve az egyetemi polgárokra. Nem lehet feltenni a kezüket és azt mondani, hogy kérem szépen, a fejem felett döntenek. Élniük kell azokkal a csatornákkal – például a szakszervezet által nyújtott lehetőségekkel – amelyekre így most ráadásul fenntartói részről is van egy nyitottság, sőt felhívás.”
Az egyeztetésen a szakszervezetek szerint a legfontosabb téma továbbra is a bérek felzárkóztatása volt.
Az állami fenntartásban maradt egyetemeken ugyanis nem valósultak meg azok a béremelések, amelyek a modellváltó intézményekben megtörténtek, így jelenleg átlagosan 20-30 százalékos fizetéskülönbség van a két fenntartói kör dolgozói között.
Gregor Anikó arra is felhívta a figyelmet, hogy nemcsak az oktatók, hanem az egyetemek működését biztosító adminisztratív és támogató munkakörök dolgozóinak bérezését is rendezni kellene. A szakszervezetek hosszabb távon egységes ágazati bértáblát szeretnének kialakítani.
Az érdekképviseletek szerint a doktoranduszok ösztöndíja is tarthatatlanul alacsony. Jelenleg havi 140-180 ezer forint támogatást kapnak, ami szerintük már a szegénységi küszöb alatt van, miközben teljes állású kutatómunkát várnak el tőlük.
A Népszavának nyilatkozó Bigazzi Sára, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének képviselője azt is hangsúlyozta, hogy a felsőoktatást közjóként kell kezelni, ezért szerinte az egyetemek működését nem kizárólag piaci szempontok alapján kellene megítélni.
Az új kormány korábban bejelentette, hogy 2027. augusztus 1-jén megszűnnek az egyetemeket fenntartó közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA-k). A felsőoktatás jövőjéről szóló stratégia kidolgozását a kormány társadalmi egyeztetéssel készítené elő.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazták meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
