20-30 százalékkal alacsonyabbak a bérek az állami egyetemeken, mint a modellváltó intézményekben – állítják a szakszervezetek

A felsőoktatási szakszervezetek szerint a bérek rendezése továbbra is a legsürgetőbb feladat, mert az állami egyetemeken elmaradtak azok a béremelések, amelyek a modellváltó intézményekben megvalósultak.

Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár az elmúlt hetekben már a rektorokkal, a hallgatói képviseletekkel, majd a felsőoktatási szakszervezetekkel is egyeztetett az ágazat jövőjéről. Gregor Anikó, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) ELTE-s elnöke a Népszavának azt mondta, hogy biztatónak tartják, hogy az új vezetés a közvetlen véleménynyilvánításra is lehetőséget teremtene.

Elmondása szerint a cél, hogy a jövőben ne kizárólag az egyetemek vezetői mondhassanak véleményt az oktatási stratégiákról vagy akár a felsőoktatási törvény tervezett módosításairól, hanem az egyetemi polgárság – vagyis a hallgatók és az intézmények dolgozói – is.

A szakszervezeti vezető úgy fogalmazott: „Ez elképesztő felelősséget ró innentől kezdve az egyetemi polgárokra. Nem lehet feltenni a kezüket és azt mondani, hogy kérem szépen, a fejem felett döntenek. Élniük kell azokkal a csatornákkal – például a szakszervezet által nyújtott lehetőségekkel – amelyekre így most ráadásul fenntartói részről is van egy nyitottság, sőt felhívás.”

A bérek rendezését tartják a legsürgetőbb feladatnak

Az egyeztetésen a szakszervezetek szerint a legfontosabb téma továbbra is a bérek felzárkóztatása volt.

Az állami fenntartásban maradt egyetemeken ugyanis nem valósultak meg azok a béremelések, amelyek a modellváltó intézményekben megtörténtek, így jelenleg átlagosan 20-30 százalékos fizetéskülönbség van a két fenntartói kör dolgozói között.

Gregor Anikó arra is felhívta a figyelmet, hogy nemcsak az oktatók, hanem az egyetemek működését biztosító adminisztratív és támogató munkakörök dolgozóinak bérezését is rendezni kellene. A szakszervezetek hosszabb távon egységes ágazati bértáblát szeretnének kialakítani.

A doktoranduszok helyzetét is rendeznék

Az érdekképviseletek szerint a doktoranduszok ösztöndíja is tarthatatlanul alacsony. Jelenleg havi 140-180 ezer forint támogatást kapnak, ami szerintük már a szegénységi küszöb alatt van, miközben teljes állású kutatómunkát várnak el tőlük.

A Népszavának nyilatkozó Bigazzi Sára, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének képviselője azt is hangsúlyozta, hogy a felsőoktatást közjóként kell kezelni, ezért szerinte az egyetemek működését nem kizárólag piaci szempontok alapján kellene megítélni.

Az új kormány korábban bejelentette, hogy 2027. augusztus 1-jén megszűnnek az egyetemeket fenntartó közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA-k). A felsőoktatás jövőjéről szóló stratégia kidolgozását a kormány társadalmi egyeztetéssel készítené elő.

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Hozzászólások

Müller Anna: „Kellene egy rendelet arról, hogy délután két óra után ne lehessen tanítás”

Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.

@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.