A felsőoktatási szakszervezetek szerint a bérek rendezése továbbra is a legsürgetőbb feladat, mert az állami egyetemeken elmaradtak azok a béremelések, amelyek a modellváltó intézményekben megvalósultak.
Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár az elmúlt hetekben már a rektorokkal, a hallgatói képviseletekkel, majd a felsőoktatási szakszervezetekkel is egyeztetett az ágazat jövőjéről. Gregor Anikó, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) ELTE-s elnöke a Népszavának azt mondta, hogy biztatónak tartják, hogy az új vezetés a közvetlen véleménynyilvánításra is lehetőséget teremtene.
Elmondása szerint a cél, hogy a jövőben ne kizárólag az egyetemek vezetői mondhassanak véleményt az oktatási stratégiákról vagy akár a felsőoktatási törvény tervezett módosításairól, hanem az egyetemi polgárság – vagyis a hallgatók és az intézmények dolgozói – is.
A szakszervezeti vezető úgy fogalmazott: „Ez elképesztő felelősséget ró innentől kezdve az egyetemi polgárokra. Nem lehet feltenni a kezüket és azt mondani, hogy kérem szépen, a fejem felett döntenek. Élniük kell azokkal a csatornákkal – például a szakszervezet által nyújtott lehetőségekkel – amelyekre így most ráadásul fenntartói részről is van egy nyitottság, sőt felhívás.”
Az egyeztetésen a szakszervezetek szerint a legfontosabb téma továbbra is a bérek felzárkóztatása volt.
Az állami fenntartásban maradt egyetemeken ugyanis nem valósultak meg azok a béremelések, amelyek a modellváltó intézményekben megtörténtek, így jelenleg átlagosan 20-30 százalékos fizetéskülönbség van a két fenntartói kör dolgozói között.
Gregor Anikó arra is felhívta a figyelmet, hogy nemcsak az oktatók, hanem az egyetemek működését biztosító adminisztratív és támogató munkakörök dolgozóinak bérezését is rendezni kellene. A szakszervezetek hosszabb távon egységes ágazati bértáblát szeretnének kialakítani.
Az érdekképviseletek szerint a doktoranduszok ösztöndíja is tarthatatlanul alacsony. Jelenleg havi 140-180 ezer forint támogatást kapnak, ami szerintük már a szegénységi küszöb alatt van, miközben teljes állású kutatómunkát várnak el tőlük.
A Népszavának nyilatkozó Bigazzi Sára, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének képviselője azt is hangsúlyozta, hogy a felsőoktatást közjóként kell kezelni, ezért szerinte az egyetemek működését nem kizárólag piaci szempontok alapján kellene megítélni.
Az új kormány korábban bejelentette, hogy 2027. augusztus 1-jén megszűnnek az egyetemeket fenntartó közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA-k). A felsőoktatás jövőjéről szóló stratégia kidolgozását a kormány társadalmi egyeztetéssel készítené elő.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.
Az oktatási miniszter azt írta, hogy bár az iskolai tanév véget ért, de például a szakképzésben szakmai gyakorlatok vannak, a felsőoktatásban még mindig vizsgáznak a diákok.
Először jutott magyarországi iskola a World's Best School Prizes nemzetközi díj döntősei közé: a budapesti REAL School Budapest a környezeti cselekvés (Environmental Action) kategóriában bekerült a világ tíz legjobb iskolája közé. Az intézményt azért ismerték el, mert a fenntarthatóságot nem külön projektként, hanem az oktatás és az iskola működésének szerves részeként kezeli.
A következő tanévtől szinte teljesen betiltják a mesterséges intelligencián alapuló eszközök használatát a norvég általános iskolákban. A kormány szerint a cél az, hogy a gyerekek előbb elsajátítsák az alapvető készségeket, és csak később találkozzanak az AI-val.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot. A 2026-os felvételi eljárásban összesen 500 pontot szerezhettek.
Kérdőívet küldött a pedagógusoknak a KRÉTA rendszerben az Oktatási Államtitkárság a Nemzeti Pedagógus Kar jövőjéről. A PDSZ szerint azonban a kezdeményezés több sebből vérzik. A szakszervezet látszatkonzultációnak tartja a felmérést, amely szerintük nem alkalmas a pedagógusok véleményének hiteles felmérésére.
