Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Ahogy beszámoltunk róla, Lannert Judit oktatási miniszter és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár tegnap egyeztetett az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel, ahol a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer, a hallgatók megélhetési nehézségei és a felsőoktatás finanszírozása is szóba került.

A megbeszélésen részt vett a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), a Nemzeti Ifjúsági Tanács, az Erasmus Student Network és a Doktoranduszok Országos Szövetsége is. Lannert Judit a találkozó kapcsán úgy fogalmazott: „olyan hallgatóközpontú felsőoktatási rendszer kialakítása a cél, amelynek tartalmát az egyetemi és hallgatói szereplőkkel közösen határozzák meg, és amelyben a hallgatók tapasztalatai is megjelennek a döntéshozatalban.”

Tíz éve nem emelkedett a doktoranduszi ösztöndíj

A Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) bejegyzésben számolt be arról, hogy külön egyeztetést folytatott Lannert Judit miniszterrel és Katz Sándor államtitkárral a doktoranduszokat és fiatal kutatókat érintő legfontosabb kérdésekről.

A szervezet közlése szerint az elnökség határozatával összhangban első és legsürgősebb kérésként a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését vetették fel. Úgy fogalmaztak posztjukban, hogy:

A jelenlegi alapösztöndíj összege sok doktorandusz esetében 2016 óta változatlanul havi 140.000 forint különösen az állami (nem kekva alapítványi) intézmények doktori képzésének első és második évében kell(ene) sok fiatal kutatónak ebből az összegből megélnie, ami csak mintegy fele a környező EU-s országok minimális doktoranduszi juttatásának.

A doktoranduszok érdekképviselete egy másik régóta napirenden lévő kérdést is felvetett a minisztériumnak. A DOSZ elnökségi határozata alapján a szervezet a doktoranduszok nyugdíjjogosultságának általános és átfogó megteremtését kérte.

A szervezet szerint sok doktorandusz és fiatal kutató kiszolgáltatott helyzetben dolgozik, miközben jelentős szerepet vállal az oktatásban és a kutatásban is.

Lannert Judit Facebook

Az Erasmus és a Horizon programokról is tárgyaltak

A DOSZ a megbeszélés egyik pozitív fejleményeként értékelte, hogy az alapítványi fenntartású egyetemek rendszerének átalakításával a tervek szerint már a következő félévekben valamennyi magyar egyetem ismét teljes körűen részt vehet az Erasmus és a Horizon programokban.

Az egyeztetésen emellett szó volt az alapítványi fenntartási rendszer átalakításáról és a KEKVA-modell tervezett megszüntetéséről, az új felsőoktatási stratégia és felsőoktatási törvény előkészítéséről, valamint az oktatás minőségének javításáról és a hallgató-központúság erősítéséről is.

Napirendre került a fiatal oktatók és kutatók adminisztratív terheinek csökkentése is, a doktoranduszok kiszolgáltatottságának kérdése, valamint a felsőoktatás társadalmi mobilitásban betöltött szerepe.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.