A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Ahogy beszámoltunk róla, Lannert Judit oktatási miniszter és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár tegnap egyeztetett az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel, ahol a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer, a hallgatók megélhetési nehézségei és a felsőoktatás finanszírozása is szóba került.
A megbeszélésen részt vett a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), a Nemzeti Ifjúsági Tanács, az Erasmus Student Network és a Doktoranduszok Országos Szövetsége is. Lannert Judit a találkozó kapcsán úgy fogalmazott: „olyan hallgatóközpontú felsőoktatási rendszer kialakítása a cél, amelynek tartalmát az egyetemi és hallgatói szereplőkkel közösen határozzák meg, és amelyben a hallgatók tapasztalatai is megjelennek a döntéshozatalban.”
A Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) bejegyzésben számolt be arról, hogy külön egyeztetést folytatott Lannert Judit miniszterrel és Katz Sándor államtitkárral a doktoranduszokat és fiatal kutatókat érintő legfontosabb kérdésekről.
A szervezet közlése szerint az elnökség határozatával összhangban első és legsürgősebb kérésként a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését vetették fel. Úgy fogalmaztak posztjukban, hogy:
A jelenlegi alapösztöndíj összege sok doktorandusz esetében 2016 óta változatlanul havi 140.000 forint különösen az állami (nem kekva alapítványi) intézmények doktori képzésének első és második évében kell(ene) sok fiatal kutatónak ebből az összegből megélnie, ami csak mintegy fele a környező EU-s országok minimális doktoranduszi juttatásának.
A doktoranduszok érdekképviselete egy másik régóta napirenden lévő kérdést is felvetett a minisztériumnak. A DOSZ elnökségi határozata alapján a szervezet a doktoranduszok nyugdíjjogosultságának általános és átfogó megteremtését kérte.
A szervezet szerint sok doktorandusz és fiatal kutató kiszolgáltatott helyzetben dolgozik, miközben jelentős szerepet vállal az oktatásban és a kutatásban is.
A DOSZ a megbeszélés egyik pozitív fejleményeként értékelte, hogy az alapítványi fenntartású egyetemek rendszerének átalakításával a tervek szerint már a következő félévekben valamennyi magyar egyetem ismét teljes körűen részt vehet az Erasmus és a Horizon programokban.
Az egyeztetésen emellett szó volt az alapítványi fenntartási rendszer átalakításáról és a KEKVA-modell tervezett megszüntetéséről, az új felsőoktatási stratégia és felsőoktatási törvény előkészítéséről, valamint az oktatás minőségének javításáról és a hallgató-központúság erősítéséről is.
Napirendre került a fiatal oktatók és kutatók adminisztratív terheinek csökkentése is, a doktoranduszok kiszolgáltatottságának kérdése, valamint a felsőoktatás társadalmi mobilitásban betöltött szerepe.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak – írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
