A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Ahogy beszámoltunk róla, Lannert Judit oktatási miniszter és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár tegnap egyeztetett az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel, ahol a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer, a hallgatók megélhetési nehézségei és a felsőoktatás finanszírozása is szóba került.
A megbeszélésen részt vett a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), a Nemzeti Ifjúsági Tanács, az Erasmus Student Network és a Doktoranduszok Országos Szövetsége is. Lannert Judit a találkozó kapcsán úgy fogalmazott: „olyan hallgatóközpontú felsőoktatási rendszer kialakítása a cél, amelynek tartalmát az egyetemi és hallgatói szereplőkkel közösen határozzák meg, és amelyben a hallgatók tapasztalatai is megjelennek a döntéshozatalban.”
A Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) bejegyzésben számolt be arról, hogy külön egyeztetést folytatott Lannert Judit miniszterrel és Katz Sándor államtitkárral a doktoranduszokat és fiatal kutatókat érintő legfontosabb kérdésekről.
A szervezet közlése szerint az elnökség határozatával összhangban első és legsürgősebb kérésként a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését vetették fel. Úgy fogalmaztak posztjukban, hogy:
A jelenlegi alapösztöndíj összege sok doktorandusz esetében 2016 óta változatlanul havi 140.000 forint különösen az állami (nem kekva alapítványi) intézmények doktori képzésének első és második évében kell(ene) sok fiatal kutatónak ebből az összegből megélnie, ami csak mintegy fele a környező EU-s országok minimális doktoranduszi juttatásának.
A doktoranduszok érdekképviselete egy másik régóta napirenden lévő kérdést is felvetett a minisztériumnak. A DOSZ elnökségi határozata alapján a szervezet a doktoranduszok nyugdíjjogosultságának általános és átfogó megteremtését kérte.
A szervezet szerint sok doktorandusz és fiatal kutató kiszolgáltatott helyzetben dolgozik, miközben jelentős szerepet vállal az oktatásban és a kutatásban is.
A DOSZ a megbeszélés egyik pozitív fejleményeként értékelte, hogy az alapítványi fenntartású egyetemek rendszerének átalakításával a tervek szerint már a következő félévekben valamennyi magyar egyetem ismét teljes körűen részt vehet az Erasmus és a Horizon programokban.
Az egyeztetésen emellett szó volt az alapítványi fenntartási rendszer átalakításáról és a KEKVA-modell tervezett megszüntetéséről, az új felsőoktatási stratégia és felsőoktatási törvény előkészítéséről, valamint az oktatás minőségének javításáról és a hallgató-központúság erősítéséről is.
Napirendre került a fiatal oktatók és kutatók adminisztratív terheinek csökkentése is, a doktoranduszok kiszolgáltatottságának kérdése, valamint a felsőoktatás társadalmi mobilitásban betöltött szerepe.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak – írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
Első körben nem sikerült bekerülnötök a kiszemelt egyetemre? Akkor sincs minden veszve: a pótfelvételin lehet még esélyetek. A pótfelvételiben azok vehetnek részt, akik az általános felvételi eljárásban nem nyertek felvételt egyetlen képzésre sem, illetve azok is, akik korábban nem nyújtottak be érvényes jelentkezést.
Több ponton is módosul a köznevelési tanév rendjéről szóló rendelet a civil és szakmai szervezetek javaslatai alapján – közölte a Civil Közoktatási Platform (CKP). Többek között választható lesz az Országos Pályaorientációs Mérés (OPM) nyolcadikban, és az érettségi alatti digitális munkarendről sem központilag döntenek majd.
Átalakulhat-e a hit- és erkölcstan oktatása? Az elmúlt hetek szakmai vitáira hivatkozva erről kérdezte az oktatási kormányzatot a KDNP-s Máthé Zsuzsa. Kapronczai Balázs államtitkár válaszában egyértelművé tette: a kormány rövid távon nem tervezi átalakítani a jelenlegi rendszert, hosszú távon pedig társadalmi egyeztetés tárgya lehet.
Elfogadta az Országgyűlés az iskolakezdési támogatásról szóló törvényjavaslatot, amit parlamenti vita előzött meg. Az ellenzék nehezményezte, hogy nincsenek jól meghatározva a jogosultsági feltételek és számos rászoruló család kimarad a támogatásból. A kormánypárt képviselői hangsúlyozták, hogy a támogatás szabályait szakmai egyeztetések alapján dolgozták ki, a rendszer nem tökéletes, de lehet rajta fejleszteni.
Hamarosan lejár a határidő.
Több, mint dupla annyi pontra is szükségük volt azoknak, akik az ELTE néderlandisztika képzésére, az SZTE mezőgazdasági mérnökire vagy a Tomori Pál Főiskola gazdálkodási és menedzsment alapszakjára akartak bekerülni.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán számolt be arról, hogy egyeztetett az Alternatív és Magániskolák Egyesületével, valamint a Waldorf Szövetség képviselőivel is.
