A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Ahogy beszámoltunk róla, Lannert Judit oktatási miniszter és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár tegnap egyeztetett az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel, ahol a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer, a hallgatók megélhetési nehézségei és a felsőoktatás finanszírozása is szóba került.
A megbeszélésen részt vett a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), a Nemzeti Ifjúsági Tanács, az Erasmus Student Network és a Doktoranduszok Országos Szövetsége is. Lannert Judit a találkozó kapcsán úgy fogalmazott: „olyan hallgatóközpontú felsőoktatási rendszer kialakítása a cél, amelynek tartalmát az egyetemi és hallgatói szereplőkkel közösen határozzák meg, és amelyben a hallgatók tapasztalatai is megjelennek a döntéshozatalban.”
A Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) bejegyzésben számolt be arról, hogy külön egyeztetést folytatott Lannert Judit miniszterrel és Katz Sándor államtitkárral a doktoranduszokat és fiatal kutatókat érintő legfontosabb kérdésekről.
A szervezet közlése szerint az elnökség határozatával összhangban első és legsürgősebb kérésként a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését vetették fel. Úgy fogalmaztak posztjukban, hogy:
A jelenlegi alapösztöndíj összege sok doktorandusz esetében 2016 óta változatlanul havi 140.000 forint különösen az állami (nem kekva alapítványi) intézmények doktori képzésének első és második évében kell(ene) sok fiatal kutatónak ebből az összegből megélnie, ami csak mintegy fele a környező EU-s országok minimális doktoranduszi juttatásának.
A doktoranduszok érdekképviselete egy másik régóta napirenden lévő kérdést is felvetett a minisztériumnak. A DOSZ elnökségi határozata alapján a szervezet a doktoranduszok nyugdíjjogosultságának általános és átfogó megteremtését kérte.
A szervezet szerint sok doktorandusz és fiatal kutató kiszolgáltatott helyzetben dolgozik, miközben jelentős szerepet vállal az oktatásban és a kutatásban is.
A DOSZ a megbeszélés egyik pozitív fejleményeként értékelte, hogy az alapítványi fenntartású egyetemek rendszerének átalakításával a tervek szerint már a következő félévekben valamennyi magyar egyetem ismét teljes körűen részt vehet az Erasmus és a Horizon programokban.
Az egyeztetésen emellett szó volt az alapítványi fenntartási rendszer átalakításáról és a KEKVA-modell tervezett megszüntetéséről, az új felsőoktatási stratégia és felsőoktatási törvény előkészítéséről, valamint az oktatás minőségének javításáról és a hallgató-központúság erősítéséről is.
Napirendre került a fiatal oktatók és kutatók adminisztratív terheinek csökkentése is, a doktoranduszok kiszolgáltatottságának kérdése, valamint a felsőoktatás társadalmi mobilitásban betöltött szerepe.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak – írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
Dr. Danyi Gyula szerint ez nemcsak a pedagógusok túlterheltségére, hanem a feladatok és felelősségi körök szabályozásának hiányosságaira is rávilágít.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a tudományos és kulturális élet számos ismert képviselőjének munkáját ismerték el.
A Fortepan archív felvételeiből válogatva idézzük fel az 1956-os forradalom történelmi napjait.
A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
