A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
A tartalomkészítő egyébként jelenleg is a BME hallgatója, mesterképzésen tanul. Közösségi oldalán videóban és posztban hívta fel a figyelmet a PhD-hallgatók helyzetére.
A PhD-hallgatóknak havi 140ezer forintért kell kutatni, oktatni, és egy főállásnyi időt tanszéken tölteni.... A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok, stb kimennek külföldre vagy PhD helyett munkába állnak. Ezzel a rendszer aláássa a tudományos munkát és a fejlődést. Kivéve persze a nagyon elhivatottakat vagy akik anyagilag megtehetik
- hangsúlyozta a posztjában, majd kitért arra is, hogy a doktoranduszoknak nem kell külön oktatói díjat fizetni, hanem kötelező órát tartani...
Németh Hanna a videóban megjegyezte azt is, hogy technikumban tanulók ösztöndíja közel 60 ezer forint 4,49 átlagot teljesít, míg ehhez képest egy fizika alapszakos hallgató még brutálisan magas átlaggal sem kap 30 ezer forintot.
Az Eduline-on is foglalkoztunk azzal, hogy kevesebb tanulmányi ösztöndíj jár egy egyetemistának, mint egy szakképzésben tanulónak.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ösztöndíjak a következőek:
Szakirányú oktatásban, vagyis a szakképző iskola 10-ik, 11-ik és 12-ik osztályában, valamint a technikum 11-ik és 12-ik osztályában, ha a diák egy kicsit is odafigyel a tanulásra, akkor jóval többet hazavihet, de már színkettes átlag esetén is jár a havi 8000 forint.
A szakképzésben az ösztöndíjak az alábbiak szerint alakulnak:
Azt is érdemes megemlíteni, hogy a kormány a választások előtt bejelentette, hogy megemeli a hallgatói ösztöndíjakat. (Ezzel részletesen ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesen.)
Modellváltás volt, béremelés nem - legalábbis ez derül ki abból a levélből, melyet a bérpapírokkal együtt az Eduline szerkesztősége kapott a Széchenyi Egyetem több alkalmazottjától. A győri egyetem szerint jól működik a teljesítményalapú bérezés, a gyakorlat azonban úgy tűnik, mást mutat.
Novák Blanka 15 éves kora óta kutat, goji bogyóval foglalkozó projektje pedig már gimnazistaként Stockholmba, a Nobel-díjátadóra repítette, ahol Magyarországot képviselte. A fiatal kutatóval a Brain Baron készítettünk rövid interjút.
Balatoni Katalin szerint az iskolák önkormányzati fenntartásba való visszaadása nem lenne jó megoldás, több településen ugyanis nincs meg az intézmények működtetéséhez szükséges szakmai háttér.
A technikumban tanulóknak kötelezően maradniuk kell 13. évfolyamon, hogy érettségi bizonyítványt kapjanak, és ötödik tárgyként le kell tenniük a szakmai vizsgát, még akkor is, ha már most tudják, hogy nem szeretnének a pályán maradni. Ezen változtatna most a Civil Közoktatási Platform.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán arról is beszélt, hogy olyan továbbképzései rendszert szeretnének kialakítani a pedagógusoknak, amely igazodik a helyi igényekhez és mentes az ideológiai befolyástól.
@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu
Brassói Sándor lemondása úgy tűnik már meg is van, ki tölti majd be az Oktatási Hivatal vezetői pozícióját.
Habár hivatalosan még nem kezdődött el a felvételi időszak, már most érdemes nézegetni az intézmények honlapját, egyes iskolák ugyanis már közzétették, mikor várják a leendő tanulókat nyílt napjukra.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
