A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
A tartalomkészítő egyébként jelenleg is a BME hallgatója, mesterképzésen tanul. Közösségi oldalán videóban és posztban hívta fel a figyelmet a PhD-hallgatók helyzetére.
A PhD-hallgatóknak havi 140ezer forintért kell kutatni, oktatni, és egy főállásnyi időt tanszéken tölteni.... A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok, stb kimennek külföldre vagy PhD helyett munkába állnak. Ezzel a rendszer aláássa a tudományos munkát és a fejlődést. Kivéve persze a nagyon elhivatottakat vagy akik anyagilag megtehetik
- hangsúlyozta a posztjában, majd kitért arra is, hogy a doktoranduszoknak nem kell külön oktatói díjat fizetni, hanem kötelező órát tartani...
Németh Hanna a videóban megjegyezte azt is, hogy technikumban tanulók ösztöndíja közel 60 ezer forint 4,49 átlagot teljesít, míg ehhez képest egy fizika alapszakos hallgató még brutálisan magas átlaggal sem kap 30 ezer forintot.
Az Eduline-on is foglalkoztunk azzal, hogy kevesebb tanulmányi ösztöndíj jár egy egyetemistának, mint egy szakképzésben tanulónak.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ösztöndíjak a következőek:
Szakirányú oktatásban, vagyis a szakképző iskola 10-ik, 11-ik és 12-ik osztályában, valamint a technikum 11-ik és 12-ik osztályában, ha a diák egy kicsit is odafigyel a tanulásra, akkor jóval többet hazavihet, de már színkettes átlag esetén is jár a havi 8000 forint.
A szakképzésben az ösztöndíjak az alábbiak szerint alakulnak:
Azt is érdemes megemlíteni, hogy a kormány a választások előtt bejelentette, hogy megemeli a hallgatói ösztöndíjakat. (Ezzel részletesen ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesen.)
Modellváltás volt, béremelés nem - legalábbis ez derül ki abból a levélből, melyet a bérpapírokkal együtt az Eduline szerkesztősége kapott a Széchenyi Egyetem több alkalmazottjától. A győri egyetem szerint jól működik a teljesítményalapú bérezés, a gyakorlat azonban úgy tűnik, mást mutat.
A kollégiumi férőhelyhiány és az égbe szökő albérletárak mellett egyre több egyetemista vállal munkát a nappali képzés mellett is. Sokan nemcsak heti pár órát vállalnak, hanem gyakorlatilag egy második állást visznek az egyetem mellett – ennek pedig komoly ára van. Eltűnik a szabadidő, kimaradnak a közösségi élmények és egyre inkább háttérbe szorul az egyetemi élet.
Miért nem működik egy elméletileg jól kitalált rendszer a gyakorlatban? Mosóczi András, a Mateking alapító-vezetőjének írása. Vélemény.
1109 diák volt, akinek nem lett meg középszinten még az elégséges sem.
@eduline.hu Március 11-én ismét a Kossuth térre vonultak a kulturális szféra dolgozói. A tüntetésen egy egyetemi tanárként is dolgozó restaurátort kérdeztünk arról, mennyit keres, milyen munkát végez nap mint nap, és hogyan lehet ebből a fizetésből megélni Budapesten. #kkdsz #kulturalisdolgozok #restaurator #kultura #beremeles
♬ original sound - eduline.hu
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) nemrég közzétette átfogó, háromkötetes javaslatcsomagját, melynek célja, hogy hiteles képet adjon a hazai felsőoktatás jelenlegi helyzetéről, és megoldási irányokat vázoljon fel a jövőre nézve.
Miközben a toborzóplakátokon modern felszerelés, korszerű körülmények és vonzó katonai életpálya látszik, Pálinkás Szilveszter szerint a valóság egészen más a Magyar Honvédségnél: csatornaszag a folyosókon, penészes zuhanyzók és szálláshelyek, kiszámíthatatlan munkaidő, alacsony fizetés és szakadozó egyenruhák várják a fiatalokat.
