A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
A tartalomkészítő egyébként jelenleg is a BME hallgatója, mesterképzésen tanul. Közösségi oldalán videóban és posztban hívta fel a figyelmet a PhD-hallgatók helyzetére.
A PhD-hallgatóknak havi 140ezer forintért kell kutatni, oktatni, és egy főállásnyi időt tanszéken tölteni.... A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok, stb kimennek külföldre vagy PhD helyett munkába állnak. Ezzel a rendszer aláássa a tudományos munkát és a fejlődést. Kivéve persze a nagyon elhivatottakat vagy akik anyagilag megtehetik
- hangsúlyozta a posztjában, majd kitért arra is, hogy a doktoranduszoknak nem kell külön oktatói díjat fizetni, hanem kötelező órát tartani...
Németh Hanna a videóban megjegyezte azt is, hogy technikumban tanulók ösztöndíja közel 60 ezer forint 4,49 átlagot teljesít, míg ehhez képest egy fizika alapszakos hallgató még brutálisan magas átlaggal sem kap 30 ezer forintot.
Az Eduline-on is foglalkoztunk azzal, hogy kevesebb tanulmányi ösztöndíj jár egy egyetemistának, mint egy szakképzésben tanulónak.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ösztöndíjak a következőek:
Szakirányú oktatásban, vagyis a szakképző iskola 10-ik, 11-ik és 12-ik osztályában, valamint a technikum 11-ik és 12-ik osztályában, ha a diák egy kicsit is odafigyel a tanulásra, akkor jóval többet hazavihet, de már színkettes átlag esetén is jár a havi 8000 forint.
A szakképzésben az ösztöndíjak az alábbiak szerint alakulnak:
Azt is érdemes megemlíteni, hogy a kormány a választások előtt bejelentette, hogy megemeli a hallgatói ösztöndíjakat. (Ezzel részletesen ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesen.)
Modellváltás volt, béremelés nem - legalábbis ez derül ki abból a levélből, melyet a bérpapírokkal együtt az Eduline szerkesztősége kapott a Széchenyi Egyetem több alkalmazottjától. A győri egyetem szerint jól működik a teljesítményalapú bérezés, a gyakorlat azonban úgy tűnik, mást mutat.
Minisztériumi egyeztetésekkel telt a nyár, konkrétum azonban egyelőre kevés hangzott el arról, pontosan hogyan és mikor alakítanák át az óvodai nevelést. Az oktatási tárca államtitkárai több szóbeli ígéretet is tettek, a szakszervezetek által napirenden tartott égető problémák orvoslására, de ebben a nevelési évben gyökeres változás még nem várható. Összeszedtük, mit ígért eddig a minisztérium, és milyen változtatásokat sürgetnek a szakszervezetek.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem elég az egyes pedagógusok teljesítményét vizsgálni, az is meghatározó, milyen intézményben és milyen feltételek között dolgoznak. Miközben az új tanév előtt több pozitív változás is történt, ezek jellemzően nem igényeltek plusz költségvetési forrást. Továbbra is komoly kérdések vannak a tankerületi és a szakképzési rendszer körül, a NOKS-dolgozók országos akcióba kezdtek a béremelésükért, a gyógypedagógiai intézmények egy részében pedig a PSZ szerint „katasztrofális állapotok” vannak.
Idén duplájára nőtt az Apáczai ösztöndíjprogram keretösszege. A hátrányos helyzetű diákoknak szóló program célja, hogy javítsa a tanulók továbbtanulási és munkaerőpiaci esélyeit.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Nyílt levelet küldött Molnár János országgyűlési képviselőnek a PSZ, melyben arra voltak kíváncsi, mikor és hogyan jön a beígért béremelés.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
A kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár Kecskeméten és Szolnokon beszélt az előttük álló közös munkáról.
Az okostelefonokat, laptopokat a korábbi évekhez hasonlóan reggel le kell adni.
