A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
A tartalomkészítő egyébként jelenleg is a BME hallgatója, mesterképzésen tanul. Közösségi oldalán videóban és posztban hívta fel a figyelmet a PhD-hallgatók helyzetére.
A PhD-hallgatóknak havi 140ezer forintért kell kutatni, oktatni, és egy főállásnyi időt tanszéken tölteni.... A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok, stb kimennek külföldre vagy PhD helyett munkába állnak. Ezzel a rendszer aláássa a tudományos munkát és a fejlődést. Kivéve persze a nagyon elhivatottakat vagy akik anyagilag megtehetik
- hangsúlyozta a posztjában, majd kitért arra is, hogy a doktoranduszoknak nem kell külön oktatói díjat fizetni, hanem kötelező órát tartani...
Németh Hanna a videóban megjegyezte azt is, hogy technikumban tanulók ösztöndíja közel 60 ezer forint 4,49 átlagot teljesít, míg ehhez képest egy fizika alapszakos hallgató még brutálisan magas átlaggal sem kap 30 ezer forintot.
Az Eduline-on is foglalkoztunk azzal, hogy kevesebb tanulmányi ösztöndíj jár egy egyetemistának, mint egy szakképzésben tanulónak.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ösztöndíjak a következőek:
Szakirányú oktatásban, vagyis a szakképző iskola 10-ik, 11-ik és 12-ik osztályában, valamint a technikum 11-ik és 12-ik osztályában, ha a diák egy kicsit is odafigyel a tanulásra, akkor jóval többet hazavihet, de már színkettes átlag esetén is jár a havi 8000 forint.
A szakképzésben az ösztöndíjak az alábbiak szerint alakulnak:
Azt is érdemes megemlíteni, hogy a kormány a választások előtt bejelentette, hogy megemeli a hallgatói ösztöndíjakat. (Ezzel részletesen ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesen.)
Modellváltás volt, béremelés nem - legalábbis ez derül ki abból a levélből, melyet a bérpapírokkal együtt az Eduline szerkesztősége kapott a Széchenyi Egyetem több alkalmazottjától. A győri egyetem szerint jól működik a teljesítményalapú bérezés, a gyakorlat azonban úgy tűnik, mást mutat.
Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.
Az oktatáskutató szerint a tervezetből egyelőre nem rajzolódnak ki érdemi, rendszerszintű oktatáspolitikai változtatások.
Az uniós tervezet szerint 13 éves kor alatt tilos lenne a közösségi média használata, a 15 év alattiak pedig csak szülői hozzájárulással regisztrálhatnának a platformokra.
A negyedikesek és ötödikesek szövegértési eredménye jelentősen romlott, viszont több felsőbb évfolyamon javulást mértek.
A TOP3-as listára két fővárosi intézmény mellett egy vidéki is felkerült.
A gyerek szerencsére időben észrevette, hogy a csokis papírban nem csak édesség van.
A hallgatói normatíva megduplázását, a kollégiumi férőhelyek bővítését és az egyetemi közösségi élet újragondolását is célul tűzte ki a HÖOK januárban hivatalba lépő elnöke, Németh Kevin, akivel a felsőoktatást érintő legfőbb problémákról beszélgettünk.
A 2026/2027-es tanévben már csak négy évfolyamon tartanak országos kompetenciamérést, a változtatások részeként pedig a szülői háttérkérdőív is nagyobb hangsúlyt kap.
A költségi ráfordítás 120 milliárd forint, míg a NOKS-dolgozók béremelésénél 61 milliárd forint.
A sci-fi történetek jelentősen befolyásolják, miként gondolkodunk a mesterséges intelligencia jövőjéről: míg a sötét disztópiákat részletesen és összefüggően írjuk le, a pozitív alternatívákat sokkal nehezebben fogalmazzuk meg – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss kutatásából.
Átmeneti megoldásként kevesebb kötelező tananyagot, nagyobb tanári szabadságot és egyszerűbb érettségi követelményrendszert javasol a szakmai szervezet.
