A Fidesz-kormányok által célként megfogalmazott munkaalapú társadalmat ideje felváltani egy korszerű, tudásalapú társadalommal
– fogalmazott parlamenti felszólalásában Rápli Róbert.
A képviselő a korábbi kormány oktatáspolitikai intézkedései közül a 2013-as szakképzési reformot is bírálta, amely a képzési idő négy évről háromra csökkentésével jelentősen mérsékelte a közismereti tantárgyak óraszámát. Mint arra egy 2019-es átfogó felmérés eredményeit idézve rámutatott, a reformot követően a diákok szövegértési kompetenciái 10, matematikai kompetenciái pedig 20 százalékponttal romlottak.
A felszólalásban egy 2023-as kutatás eredményeire is kitért, amelyek alapján Magyarországon a 16–65 éves korosztály 32 százaléka, közel kétmillió ember küzd komoly szövegértési nehézségekkel, különösen a hosszabb, összetettebb szövegek értelmezése során.
Rápli a felnőttképzés fontosságát is hangsúlyozta, különösen a gyors technológiai fejlődés és a mesterséges intelligencia térnyerése miatt.
A 2027-es költségvetési tervezet értelmében
- a szakképzés és a felnőttkori tanulás finanszírozása 389 milliárdról 431 milliárd forintra emelkedik;
- önálló, 8 milliárd forintos keretet különítenek el a felnőttkori tanulási programokra;
- a felnőttek ingyenes szakmai oktatásának kiegészítő finanszírozása 25 milliárdról 29 milliárd forintra nő.
Ez a 8 milliárd forint nem pusztán oktatási kiadás, hanem befektetés a munkaerőpiac jövőjébe
– mondta a képviselő.
A felszólalásban kitért arra is, hogy a felnőttképzésnek a versenyképesség javítása mellett a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatásában, az esélyegyenlőség megteremtésében és a munkanélküliség elleni küzdelemben is fontos szerepe van.
A technikumi tanulók érettségi előtti terhelésének csökkentését, a képzések közötti átjárhatóság javítását és a korábbi 4+1 éves képzési modell felülvizsgálatát javasolja a Szakképzési Érdekvédelmi Fórum (SZÉF).