A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
A szakképzési és felnőttképzési pályakövetési rendszer jelenleg mintegy 2,5 millió ember életútját vizsgálja, havi bontásban, kilencéves időtávon. Az NSZFH az adóhatóság, az Oktatási Hivatal és a társadalombiztosítás adatainak összekapcsolásával követi nyomon, hogy mi történik a tanulókkal a képzés befejezése után, hogyan lépnek be a munkaerőpiacra, illetve milyen irányban tanulnak tovább.
Nagy Zoltán a konferencián tartott előadásában elmondta, hogy az előző tanévben mintegy 292 ezren vettek részt a szakképzésben tanulói vagy felnőttképzési jogviszonyban. A hivatal 2021 óta minden tavasszal kérdőíves kutatást is végez, amelyben a diákokat az iskolájukkal kapcsolatos tapasztalataikról, a képzésválasztásuk okairól és a jövőbeli terveikről kérdezik. A felmérést évente nagyjából 35–36 ezren töltik ki, ami a megkérdezettek körülbelül 18 százaléka.
A szakképzésben tanulók fele céltudatosan választotta a képzését, 20 százalékuk külső nyomásra döntött, 30 százalékuk pedig bizonytalan volt a pályaválasztáskor – derül ki az NSZFH kutatásából, amelynek eredményeiről a Civil Közoktatási Platform is beszámolt. A bizonytalanul választó diákok többsége ráadásul már a tanulmányai alatt más szakmában képzeli el a jövőjét.
Az eredmények szerint a szakképző iskolákban nagyobb arányban vannak azok, akik külső nyomás hatására választották az adott képzést, míg a technikumokban inkább a tudatos, saját érdeklődésük alapján döntő diákok vannak többségben.
A különbség a későbbi terveikben is megmutatkozik: a céltudatosan és a külső nyomásra választók között is magas azok aránya, akik a tanult szakmájukban vagy ágazatukban képzelik el a jövőjüket.
Azok, akik bizonytalan módon választottak, váltani szeretnének. Tehát őket motiválni, tanítani az iskolában sokkal nehezebb
– hangsúlyozta.
A kérdőíves felmérésből az is kiderült, hogy a tanulók elsősorban magasabb ösztöndíjat, korszerűbb eszközöket és felszereléseket, valamint több szakmai gyakorlati órát szeretnének. Ezzel szemben az osztály- és iskolai közösségükön, a duális képzés lehetőségén, illetve oktatóik felkészültségén nem szívesen változtatnának.
Az NSZFH adatai alapján a technikumokban az éves lemorzsolódási arány körülbelül 3 százalék, a szakképző iskolákban viszont eléri a 15 százalékot. A szakképzés egészét tekintve az éves lemorzsolódási ráta nagyjából 5 százalék.
Nagy Zoltán ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az éves adatok nem mutatják meg a teljes képet. A pályakövetési rendszer ugyanis arra is lehetőséget ad, hogy a tanulókat a képzésük kezdetétől annak végéig nyomon kövessék.
Ha a teljes képzési ciklust néznénk, akkor jóval magasabb lenne ez az arány
- tette hozzá.
Az adatokból az is látszik, hogy a szakképzési centrumokhoz tartozó intézményekben alacsonyabb a lemorzsolódás, mint az egyéb fenntartású iskolákban. A pontos okok azonban az adminisztratív adatokból önmagukban nem állapíthatók meg.
A pályakövetési rendszer azt is vizsgálja, hogy a szakképzésből kilépők milyen arányban folytatják tanulmányaikat a felsőoktatásban. A 2026-os általános és pótfelvételi eljárás adatai alapján a sikeresen vizsgázott technikumi tanulók és felnőttképzésben részt vevők összesen mintegy 32 százaléka került be közvetlenül a felsőoktatásba.
Ha azonban kizárólag a tanulói jogviszonyban végzetteket vizsgálják, ez az arány már 46 százalék. Ez valamivel magasabb az előző évi eredménynél.
Az előadásban a duális képzés szerepe is előkerült: a 2025-ben sikeres szakmai vizsgát tett, tanulói jogviszonyban végzettek 64 százaléka vett részt legalább 30 munkanapon keresztül duális képzésben. A szakképző iskolákban ez az arány 84, a technikumokban 55 százalék volt.
A kérdőíves válaszok alapján a végzősök mintegy 60 százalékának lehetősége lenne a duális képzőhelyén munkába állni, ugyanakkor közülük csak körülbelül minden második tanuló maradna szívesen a korábbi gyakorlati helyén.
A kutatás arra is rámutatott, hogy a fiatalok számára a munkahelyi siker nem elsősorban a magas fizetést jelenti. Sokkal fontosabbnak tartják, hogy élvezzék a munkájukat, lássák annak eredményét, és elismerést kapjanak érte. A magas kereset csupán a hatodik helyen szerepelt a sikerességet meghatározó szempontok között.
Bár az eredeti tervek szerint október 15-én már új elnök állt volna a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) élére, egyelőre ideiglenes vezető látja el az elnöki feladatokat.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
