Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.
A 2025/2026-os tanévben az általános iskolák 712 015 tanulója közül 41 548 diák volt hátrányos helyzetű, 42 634 pedig halmozottan hátrányos helyzetű a KSH legfrissebb adatai alapján. Ha megnézzük az elmúlt két tanév változását, azt láthatjuk, hogy a hátrányos helyzetű diákok száma mintegy 6 százalékkal emelkedett, míg a halmozottan hátrányos helyzetűeké közel 5 százalékkal csökkent.
Összességében a két csoport létszáma enyhén nőtt az elmúlt évekhez képest. A 2025/2026-os tanévben pedig nagyjából minden nyolcadik általános iskolás hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű volt.
Ehhez képest az egyes középiskolatípusok között óriásiak a különbségek. A gimnáziumokban 1907, a technikumokban 6501, a szakképző iskolákban pedig 8531 hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák tanult a 2025/2026-os tanévben.
Ez azt jelenti, hogy ebben a három középiskolatípusban tanuló összesen 16 939 HH-s vagy HHH-s diák közül 15 032-en, vagyis közel 89 százalékuk a szakképzésben; technikumban vagy szakképző iskolában tanult.
Ennek hátterében több tényező is állhat. Egyrészt a technikumok és a szakképző iskolák jelentős része nem kéri a központi írásbeli felvételi vizsga eredményét, így ezekbe az intézményekbe sok esetben könnyebb bekerülni. Másrészt a szakképzésben tanulói jogviszonyban lévő, a feltételeknek megfelelő diákok külön igénylés nélkül ösztöndíjat kapnak.
A 2025/2026-os tanévben például a technikumok 9–10. évfolyamán havi 8 ezer, a szakképző iskolák 9. évfolyamán havi 16 ezer forint ösztöndíj járt. A szakirányú oktatásban a tanulmányi eredménytől függően ennél jóval magasabb összeghez is hozzá lehetett jutni: legalább hármas átlag esetén havi 25 ezer, 4,5 feletti teljesítménynél pedig közel 60 ezer forinthoz.
A különbség az iskolatípusok között hosszabb távon is jól látható. A gimnáziumokban a HH-s és HHH-s tanulók együttes aránya a 2020/2021-es tanév óta csökkent, a 2025/2026-os tanévben 1 százalék volt, míg a szakképző iskolákban 17,1 százalékról 18 százalékra emelkedett ugyanebben az időszakban. A technikumokban ugyanezen időszak alatt 3,9 százalékról 3,6 százalékra mérséklődött.
Vagyis a szakképző iskolákban a HH-s vagy HHH-s tanulók aránya közel ötszöröse a technikumokénak, és csaknem tizennyolcszorosa a gimnáziumokénak.
Nahalka István oktatáskutató korábban az Eduline-nak azt mondta, hogy Magyarország a szelekció és szegregáció tekintetében a világ országai között az elsők között van.
„Ha egyre homogénebbé válik az iskola, mert mondjuk az alacsonyabb társadalmi presztízsű családok gyerekei járnak oda, akkor a magyar pedagógia sajátosságai miatt ott rosszabbak lesznek az eredmények is” – nyilatkozta akkor Nahalka.
Ezt támasztja alá a 2025-ös PISA-mérés is, hiszen jelentős különbségeket mutat az egyes iskolatípusok között. Míg a gimnazisták átlag feletti eredményt értek el, a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek 69 százaléka természettudományból, 74 százaléka digitális problémamegoldásból, 77 százaléka szövegértésből, 82 százaléka pedig matematikából teljesített alul.
A szakképző iskolákban (…) – a szövegértés és a matematika területén több mint háromnegyedük-négyötödük – halmozott kompetenciahiánnyal küzd, és egyik kognitív területen sem rendelkezik a korszerű társadalmi és munkaerőpiaci jelenléthez szükséges alaptudással
– olvasható a 2025-ös PISA-jelentésben.
Magyarországon ráadásul a tanulók társadalmi-gazdasági háttere az OECD-átlagnál erősebben függ össze a teljesítményükkel. A társadalmi-gazdasági helyzetet mérő ESCS-index egy egységnyi növekedése Magyarországon átlagosan körülbelül 42 pontos különbséggel jár együtt a természettudományos PISA-teljesítményben, miközben az OECD-átlag mintegy 36 pont. Ez arra utal, hogy Magyarországon a családi háttér az OECD-átlagnál nagyobb szerepet játszik abban, milyen eredményeket érnek el a diákok.
A szegregált iskolákban nem pusztán a gyerekek kerülnek hátrányba, hanem a pedagógusokra is olyan feladatok hárulnak, amelyeket valójában az oktatási rendszernek és a társadalomnak kellene megoldania – hívta fel a figyelmet legfrissebb bejegyzésében Danyi Gyula oktatási szakértő.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
