10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.
A 2025/2026-os tanévben az általános iskolák 712 015 tanulója közül 41 548 diák volt hátrányos helyzetű, 42 634 pedig halmozottan hátrányos helyzetű a KSH legfrissebb adatai alapján. Ha megnézzük az elmúlt két tanév változását, azt láthatjuk, hogy a hátrányos helyzetű diákok száma mintegy 6 százalékkal emelkedett, míg a halmozottan hátrányos helyzetűeké közel 5 százalékkal csökkent.
Összességében a két csoport létszáma enyhén nőtt az elmúlt évekhez képest. A 2025/2026-os tanévben pedig nagyjából minden nyolcadik általános iskolás hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű volt.
Ehhez képest az egyes középiskolatípusok között óriásiak a különbségek. A gimnáziumokban 1907, a technikumokban 6501, a szakképző iskolákban pedig 8531 hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák tanult a 2025/2026-os tanévben.
Ez azt jelenti, hogy ebben a három középiskolatípusban tanuló összesen 16 939 HH-s vagy HHH-s diák közül 15 032-en, vagyis közel 89 százalékuk a szakképzésben; technikumban vagy szakképző iskolában tanult.
Ennek hátterében több tényező is állhat. Egyrészt a technikumok és a szakképző iskolák jelentős része nem kéri a központi írásbeli felvételi vizsga eredményét, így ezekbe az intézményekbe sok esetben könnyebb bekerülni. Másrészt a szakképzésben tanulói jogviszonyban lévő, a feltételeknek megfelelő diákok külön igénylés nélkül ösztöndíjat kapnak.
A 2025/2026-os tanévben például a technikumok 9–10. évfolyamán havi 8 ezer, a szakképző iskolák 9. évfolyamán havi 16 ezer forint ösztöndíj járt. A szakirányú oktatásban a tanulmányi eredménytől függően ennél jóval magasabb összeghez is hozzá lehetett jutni: legalább hármas átlag esetén havi 25 ezer, 4,5 feletti teljesítménynél pedig közel 60 ezer forinthoz.
A különbség az iskolatípusok között hosszabb távon is jól látható. A gimnáziumokban a HH-s és HHH-s tanulók együttes aránya a 2020/2021-es tanév óta csökkent, a 2025/2026-os tanévben 1 százalék volt, míg a szakképző iskolákban 17,1 százalékról 18 százalékra emelkedett ugyanebben az időszakban. A technikumokban ugyanezen időszak alatt 3,9 százalékról 3,6 százalékra mérséklődött.
Vagyis a szakképző iskolákban a HH-s vagy HHH-s tanulók aránya közel ötszöröse a technikumokénak, és csaknem tizennyolcszorosa a gimnáziumokénak.
Nahalka István oktatáskutató korábban az Eduline-nak azt mondta, hogy Magyarország a szelekció és szegregáció tekintetében a világ országai között az elsők között van.
„Ha egyre homogénebbé válik az iskola, mert mondjuk az alacsonyabb társadalmi presztízsű családok gyerekei járnak oda, akkor a magyar pedagógia sajátosságai miatt ott rosszabbak lesznek az eredmények is” – nyilatkozta akkor Nahalka.
Ezt támasztja alá a 2025-ös PISA-mérés is, hiszen jelentős különbségeket mutat az egyes iskolatípusok között. Míg a gimnazisták átlag feletti eredményt értek el, a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek 69 százaléka természettudományból, 74 százaléka digitális problémamegoldásból, 77 százaléka szövegértésből, 82 százaléka pedig matematikából teljesített alul.
A szakképző iskolákban (…) – a szövegértés és a matematika területén több mint háromnegyedük-négyötödük – halmozott kompetenciahiánnyal küzd, és egyik kognitív területen sem rendelkezik a korszerű társadalmi és munkaerőpiaci jelenléthez szükséges alaptudással
– olvasható a 2025-ös PISA-jelentésben.
Magyarországon ráadásul a tanulók társadalmi-gazdasági háttere az OECD-átlagnál erősebben függ össze a teljesítményükkel. A társadalmi-gazdasági helyzetet mérő ESCS-index egy egységnyi növekedése Magyarországon átlagosan körülbelül 42 pontos különbséggel jár együtt a természettudományos PISA-teljesítményben, miközben az OECD-átlag mintegy 36 pont. Ez arra utal, hogy Magyarországon a családi háttér az OECD-átlagnál nagyobb szerepet játszik abban, milyen eredményeket érnek el a diákok.
A szegregált iskolákban nem pusztán a gyerekek kerülnek hátrányba, hanem a pedagógusokra is olyan feladatok hárulnak, amelyeket valójában az oktatási rendszernek és a társadalomnak kellene megoldania – hívta fel a figyelmet legfrissebb bejegyzésében Danyi Gyula oktatási szakértő.
10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
