A 2025/2026-os tanévben az általános iskolák 712 015 tanulója közül 41 548 diák volt hátrányos helyzetű, 42 634 pedig halmozottan hátrányos helyzetű a KSH legfrissebb adatai alapján. Ha megnézzük az elmúlt két tanév változását, azt láthatjuk, hogy a hátrányos helyzetű diákok száma mintegy 6 százalékkal emelkedett, míg a halmozottan hátrányos helyzetűeké közel 5 százalékkal csökkent.
Összességében a két csoport létszáma enyhén nőtt az elmúlt évekhez képest. A 2025/2026-os tanévben pedig nagyjából minden nyolcadik általános iskolás hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű volt.
Ki számít hátrányos helyzetűnek vagy halmozottan hátrányos helyzetűnek?
Hátrányos helyzetű tanulónak számít az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre (RGYK) jogosult gyerek, nagykorúvá vált gyerek vagy fiatal felnőtt, akire az alábbiak közül legalább az egyik igaz:
•a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik;
•a szülő vagy gyám alacsony foglalkoztatottságú
•a gyermek vagy fiatal elégtelen lakókörnyezetben, illetve lakáskörülmények között él.
Halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) az, akinél a hátrányos helyzet meghatározásánál felsorolt körülmények közül legalább kettő fennáll. Ide tartoznak továbbá a családjukból kiemelt, szakellátást nyújtó intézményben elhelyezett, nevelésbe vett gyerekek, valamint az utógondozói ellátásban részesülő, tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőttek.
Ehhez képest az egyes középiskolatípusok között óriásiak a különbségek. A gimnáziumokban 1907, a technikumokban 6501, a szakképző iskolákban pedig 8531 hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák tanult a 2025/2026-os tanévben.
Ez azt jelenti, hogy ebben a három középiskolatípusban tanuló összesen 16 939 HH-s vagy HHH-s diák közül 15 032-en, vagyis közel 89 százalékuk a szakképzésben; technikumban vagy szakképző iskolában tanult.
Ösztöndíj és könnyebb bejutás
Ennek hátterében több tényező is állhat. Egyrészt a technikumok és a szakképző iskolák jelentős része nem kéri a központi írásbeli felvételi vizsga eredményét, így ezekbe az intézményekbe sok esetben könnyebb bekerülni. Másrészt a szakképzésben tanulói jogviszonyban lévő, a feltételeknek megfelelő diákok külön igénylés nélkül ösztöndíjat kapnak.
A 2025/2026-os tanévben például a technikumok 9–10. évfolyamán havi 8 ezer, a szakképző iskolák 9. évfolyamán havi 16 ezer forint ösztöndíj járt. A szakirányú oktatásban a tanulmányi eredménytől függően ennél jóval magasabb összeghez is hozzá lehetett jutni: legalább hármas átlag esetén havi 25 ezer, 4,5 feletti teljesítménynél pedig közel 60 ezer forinthoz.
A különbség az iskolatípusok között hosszabb távon is jól látható. A gimnáziumokban a HH-s és HHH-s tanulók együttes aránya a 2020/2021-es tanév óta csökkent, a 2025/2026-os tanévben 1 százalék volt, míg a szakképző iskolákban 17,1 százalékról 18 százalékra emelkedett ugyanebben az időszakban. A technikumokban ugyanezen időszak alatt 3,9 százalékról 3,6 százalékra mérséklődött.
Vagyis a szakképző iskolákban a HH-s vagy HHH-s tanulók aránya közel ötszöröse a technikumokénak, és csaknem tizennyolcszorosa a gimnáziumokénak.
Halmozott kompetenciahiánnyal küzdenek
Nahalka István oktatáskutató korábban az Eduline-nak azt mondta, hogy Magyarország a szelekció és szegregáció tekintetében a világ országai között az elsők között van.
„Ha egyre homogénebbé válik az iskola, mert mondjuk az alacsonyabb társadalmi presztízsű családok gyerekei járnak oda, akkor a magyar pedagógia sajátosságai miatt ott rosszabbak lesznek az eredmények is” – nyilatkozta akkor Nahalka.
Ezt támasztja alá a 2025-ös PISA-mérés is, hiszen jelentős különbségeket mutat az egyes iskolatípusok között. Míg a gimnazisták átlag feletti eredményt értek el, a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek 69 százaléka természettudományból, 74 százaléka digitális problémamegoldásból, 77 százaléka szövegértésből, 82 százaléka pedig matematikából teljesített alul.
A szakképző iskolákban (…) – a szövegértés és a matematika területén több mint háromnegyedük-négyötödük – halmozott kompetenciahiánnyal küzd, és egyik kognitív területen sem rendelkezik a korszerű társadalmi és munkaerőpiaci jelenléthez szükséges alaptudással
– olvasható a 2025-ös PISA-jelentésben.
Magyarországon ráadásul a tanulók társadalmi-gazdasági háttere az OECD-átlagnál erősebben függ össze a teljesítményükkel. A társadalmi-gazdasági helyzetet mérő ESCS-index egy egységnyi növekedése Magyarországon átlagosan körülbelül 42 pontos különbséggel jár együtt a természettudományos PISA-teljesítményben, miközben az OECD-átlag mintegy 36 pont. Ez arra utal, hogy Magyarországon a családi háttér az OECD-átlagnál nagyobb szerepet játszik abban, milyen eredményeket érnek el a diákok.
A szegregált iskolákban nem pusztán a gyerekek kerülnek hátrányba, hanem a pedagógusokra is olyan feladatok hárulnak, amelyeket valójában az oktatási rendszernek és a társadalomnak kellene megoldania – hívta fel a figyelmet legfrissebb bejegyzésében Danyi Gyula oktatási szakértő.