A friss PISA-eredmények ismét ráirányították a figyelmet arra, hogy a magyar közoktatásban továbbra is komoly problémát jelentenek a tanulók társadalmi hátteréből fakadó különbségek. A 2025-ös mérésben természettudományból 103 pont választotta el egymástól a legkedvezőbb és a leghátrányosabb társadalmi-gazdasági helyzetű magyar diákokat, miközben az OECD-országokban átlagosan 85 pontos különbséget mértek a két csoport között.
Danyi Gyula szerint ugyanakkor a társadalmi különbségek fennmaradásához maga a magyar oktatási intézményrendszer is hozzájárul. A felsőoktatás, a pedagógusképzés és az oktatásfejlesztés területén több mint két évtizedes tapasztalattal rendelkező szakember, aki vezetőként és kutatóként oktatásinnovációs, minőségirányítási és képzésfejlesztési rendszerek kialakításával is foglalkozott, friss Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott: a szabad iskolaválasztás egyik negatív következménye, hogy kialakultak és továbbra is kialakulhatnak olyan iskolák, amelyekben többségbe kerülnek a roma tanulók.
Posztjában az egyházi iskolák szerepére is kitért, amelyek egy része szerinte a sajátos egyházi jellegét arra használja, hogy lehetőséget teremtsen a szelekcióra.
Az egyházi iskolák egy része pedig a sajátos egyházi jellegét arra használja, hogy a szülők legálisan meg tudják oldani azt, hogy a gyermekük ne üljön a Lakatos Rómeó mellett
– fogalmazott.
A pedagógusokra is egyre több feladat hárul emiatt
Danyi szerint a szegregáció következményeit ugyanakkor nemcsak a gyerekek viselik, hiszen azokban az iskolákban, ahol koncentrálódik a szegénység, a hátrányos helyzet, valamint a beilleszkedési és tanulási nehézségek, a pedagógusokra hárul mindaz, amit a társadalom és az oktatási rendszer nem tudott megoldani.
Ilyen körülmények között a tanárnak egyszerre kellene pedagógusként, szociális munkásként, mentorként, konfliktuskezelőként, pszichológusként és családsegítőként helytállnia, miközben ugyanazt a tananyagot, ugyanannyi idő alatt és ugyanolyan elvárások mellett kell megtanítania, mint más intézményekben. A szakember szerint nem meglepő, ha mindez hosszabb távon a pedagógusok elfáradásához, kiégéséhez, végül pedig akár a pálya elhagyásához vezet.
A probléma azonban ezzel nem ér véget, Danyi szerint ugyanis ha a szelekció tartóssá válik, az iskola éppen az egyik legfontosabb társadalmi funkcióját nem tudja betölteni: ahelyett, hogy mérsékelné a különböző hátterű gyerekek közötti különbségeket, maga is hozzájárul azok fennmaradásához.
A szegregáció tehát nemcsak gyermekeket választ el egymástól. Pedagógusokat is magukra hagy a rendszer megoldatlan problémáival
– írta, majd hozzátette: az iskola nem válhat a társadalmi különbségek újratermelésének helyszínévé.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
