Bár a magyar tanulók nemzetközi összehasonlításban több területen is átlagos vagy átlag feletti eredményeket érnek el, az adatok szerint az iskolák közötti különbségek rendkívül nagyok, derül ki az Európai Bizottság 2025-ös évre vonatkozó országjelentéséből.
A 2022-es PISA-felmérés alapján Magyarországon az egyik legnagyobb az eltérés a jobb és rosszabb társadalmi helyzetű tanulók teljesítménye között az Európai Unióban. Az OECD vizsgálata szerint a hátrányos helyzetű diákok közül mindössze 12,1 százalék ért el megfelelő szintet legalább egy alapvető készségterületen – olvasásban, matematikában vagy természettudományokban –, miközben az uniós átlag 16,3 százalék.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a gyengébben teljesítő és a jól teljesítő tanulók közötti különbség Magyarországon az EU egyik legnagyobbja.
Az EU-ban nálunk a legerősebb a szegregáció
Az Európai Bizottság jelentése szerint Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű tanulók iskolák közötti elkülönülése az egész Európai Unióban. A kutatások azt mutatják, hogy a hátrányos helyzetű diákok gyakran olyan intézményekbe kerülnek, ahol sok hasonló helyzetű tanuló tanul együtt, miközben a jobb anyagi körülmények között élő családok gyermekei más iskolákat választanak.
A roma tanulók helyzete különösen kedvezőtlen. Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének adatai szerint a 6-15 éves roma gyermekek 62 százaléka olyan iskolába jár, ahol a tanulók többsége vagy szinte valamennyi diák roma származású. Ez a második legmagasabb arány a régióban.

Hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola prima primissima szegregáció felzárkóztatás differenciált oktatás
MTI/Vajda János
Miért jelent problémát a szegregáció?
A szakértők szerint a szegregáció nem csupán társadalmi kérdés, hanem közvetlenül hat a tanulók továbbtanulási esélyeire is. Az Európai Bizottság által idézett kutatások szerint a szegregált iskolák tanulói kisebb valószínűséggel szereznek középfokú végzettséget, érettségit, illetve ritkábban jutnak be a felsőoktatásba. Az ilyen intézményekben gyakran a pedagógushiány is súlyosabb, és nagyobb arányban tanítanak szakképesítés nélküli pedagógusok.
A szegregált iskolák tanulói kisebb valószínűséggel szereznek felső középfokú végzettséget, érettségiznek le sikeresen vagy kezdenek felsőfokú tanulmányokba. A nem megfelelő tanulási környezetet biztosító iskolákban (ahol az osztályban a diákok legalább 50%-a az alapvető teljesítményszint alatt van) nemcsak a diákok hátrányos helyzetűek, hanem gyakran a tanárok is kevésbé felkészültek.
– áll a jelentésben.
A jelentés arra is rámutat, hogy a tanulási környezet minősége és a diákok családi háttere között szoros összefüggés van. Azokban az iskolákban, ahol a tanulók jelentős része nem éri el az alapvető kompetenciaszintet, gyakran a pedagógusok felkészültsége és a rendelkezésre álló erőforrások is korlátozottabbak.
A témáról nemrég a Qubit podcastjában is beszéltek oktatási szakértők. Nahalka István oktatáskutató szerint az esélyegyenlőtlenségek okait nem kizárólag a rendszer szerkezetében, hanem a pedagógiai kultúrában kell keresni. Szerinte az iskola képes lenne kompenzálni a társadalmi hátrányokat, ehhez azonban alkalmazkodnia kellene a különböző háttérrel érkező gyerekek igényeihez.
A szegregáció következményeiről Lannert Judit oktatáskutató még egyértelműbben fogalmazott:
Ha csak onnan nézzük, hogy roma egyetemistákkal vagy roma diplomásokkal interjúzunk, mindig kiderül, hogy egyik se járt soha szegregált iskolába. (...) A szegregált iskolából nem vezet út az egyetemre.
A szakértők szerint ezért önmagában a szegregáció csökkentése sem elegendő. Az integráció csak akkor hozhat valódi eredményeket, ha az iskolák képesek befogadó, inkluzív környezetet teremteni, és minden diák számára biztosítani a minőségi oktatáshoz való hozzáférést.
Az ATV-ben nemrég nyilatkozott Kegye Adél ügyvéd, a Rosa Parks Alapítvány vezetője, aki szerint az iskolai szegregáció területén nem volt tapasztalható javulás az elmúlt tíz évben. Kiemelte, hogy a jelentés alapján „Magyarországon befolyásolja leginkább egy tanuló teljesítményét, iskolai teljesítményét az, hogy hova született. Ez nagyon súlyos dolog. Ez azt jelenti, hogy a magyar iskola nem képes kiegyenlíteni, csökkenteni mondjuk ezt, az otthonról hozott hátrányokat.Aki szegény családba születik, az nagy valószínűséggel szegény felnőtt is lesz.”
Az Európai Unió is lépéseket vár
A probléma súlyosságát jelzi, hogy az Európai Unió Tanácsa a 2025-ös országspecifikus ajánlásokban külön kitért a magyar oktatási rendszerre. Az ajánlás szerint Magyarországnak javítania kellene az oktatási eredményeket, valamint növelnie kellene a hátrányos helyzetű csoportok – különösen a roma tanulók – részvételét és sikerességét az oktatásban.
A jelentés szerint a 2025-2028 közötti köznevelési intézkedési terv már tartalmaz olyan elemeket, amelyek az iskolai szegregáció és az oktatási egyenlőtlenségek csökkentését célozzák. Az azonban egyelőre kérdés, hogy ezek az intézkedések mennyire lesznek képesek érdemben mérsékelni azokat a különbségeket, amelyek évek óta jellemzik a magyar iskolarendszert.
Nagyon ambiciózus vállalás a Tisza Párt részéről minden gyereket megtanítani értőn írni-olvasni az alsó tagozat végére, az oktatási rendszer átalakításához nemcsak szerkezeti reformokra, hanem „mentális forradalomra” is szükség lenne – többek között erről beszélgetett Lannert Judit, Nahalka István és Váradi Balázs a Qubit podcastjában.