Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Bár a magyar tanulók nemzetközi összehasonlításban több területen is átlagos vagy átlag feletti eredményeket érnek el, az adatok szerint az iskolák közötti különbségek rendkívül nagyok, derül ki az Európai Bizottság 2025-ös évre vonatkozó országjelentéséből.
A 2022-es PISA-felmérés alapján Magyarországon az egyik legnagyobb az eltérés a jobb és rosszabb társadalmi helyzetű tanulók teljesítménye között az Európai Unióban. Az OECD vizsgálata szerint a hátrányos helyzetű diákok közül mindössze 12,1 százalék ért el megfelelő szintet legalább egy alapvető készségterületen – olvasásban, matematikában vagy természettudományokban –, miközben az uniós átlag 16,3 százalék.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a gyengébben teljesítő és a jól teljesítő tanulók közötti különbség Magyarországon az EU egyik legnagyobbja.
Az Európai Bizottság jelentése szerint Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű tanulók iskolák közötti elkülönülése az egész Európai Unióban. A kutatások azt mutatják, hogy a hátrányos helyzetű diákok gyakran olyan intézményekbe kerülnek, ahol sok hasonló helyzetű tanuló tanul együtt, miközben a jobb anyagi körülmények között élő családok gyermekei más iskolákat választanak.
A roma tanulók helyzete különösen kedvezőtlen. Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének adatai szerint a 6-15 éves roma gyermekek 62 százaléka olyan iskolába jár, ahol a tanulók többsége vagy szinte valamennyi diák roma származású. Ez a második legmagasabb arány a régióban.
A szakértők szerint a szegregáció nem csupán társadalmi kérdés, hanem közvetlenül hat a tanulók továbbtanulási esélyeire is. Az Európai Bizottság által idézett kutatások szerint a szegregált iskolák tanulói kisebb valószínűséggel szereznek középfokú végzettséget, érettségit, illetve ritkábban jutnak be a felsőoktatásba. Az ilyen intézményekben gyakran a pedagógushiány is súlyosabb, és nagyobb arányban tanítanak szakképesítés nélküli pedagógusok.
A szegregált iskolák tanulói kisebb valószínűséggel szereznek felső középfokú végzettséget, érettségiznek le sikeresen vagy kezdenek felsőfokú tanulmányokba. A nem megfelelő tanulási környezetet biztosító iskolákban (ahol az osztályban a diákok legalább 50%-a az alapvető teljesítményszint alatt van) nemcsak a diákok hátrányos helyzetűek, hanem gyakran a tanárok is kevésbé felkészültek.
– áll a jelentésben.
A jelentés arra is rámutat, hogy a tanulási környezet minősége és a diákok családi háttere között szoros összefüggés van. Azokban az iskolákban, ahol a tanulók jelentős része nem éri el az alapvető kompetenciaszintet, gyakran a pedagógusok felkészültsége és a rendelkezésre álló erőforrások is korlátozottabbak.
A témáról nemrég a Qubit podcastjában is beszéltek oktatási szakértők. Nahalka István oktatáskutató szerint az esélyegyenlőtlenségek okait nem kizárólag a rendszer szerkezetében, hanem a pedagógiai kultúrában kell keresni. Szerinte az iskola képes lenne kompenzálni a társadalmi hátrányokat, ehhez azonban alkalmazkodnia kellene a különböző háttérrel érkező gyerekek igényeihez.
A szegregáció következményeiről Lannert Judit oktatáskutató még egyértelműbben fogalmazott:
Ha csak onnan nézzük, hogy roma egyetemistákkal vagy roma diplomásokkal interjúzunk, mindig kiderül, hogy egyik se járt soha szegregált iskolába. (...) A szegregált iskolából nem vezet út az egyetemre.
A szakértők szerint ezért önmagában a szegregáció csökkentése sem elegendő. Az integráció csak akkor hozhat valódi eredményeket, ha az iskolák képesek befogadó, inkluzív környezetet teremteni, és minden diák számára biztosítani a minőségi oktatáshoz való hozzáférést.
Az ATV-ben nemrég nyilatkozott Kegye Adél ügyvéd, a Rosa Parks Alapítvány vezetője, aki szerint az iskolai szegregáció területén nem volt tapasztalható javulás az elmúlt tíz évben. Kiemelte, hogy a jelentés alapján „Magyarországon befolyásolja leginkább egy tanuló teljesítményét, iskolai teljesítményét az, hogy hova született. Ez nagyon súlyos dolog. Ez azt jelenti, hogy a magyar iskola nem képes kiegyenlíteni, csökkenteni mondjuk ezt, az otthonról hozott hátrányokat.Aki szegény családba születik, az nagy valószínűséggel szegény felnőtt is lesz.”
A probléma súlyosságát jelzi, hogy az Európai Unió Tanácsa a 2025-ös országspecifikus ajánlásokban külön kitért a magyar oktatási rendszerre. Az ajánlás szerint Magyarországnak javítania kellene az oktatási eredményeket, valamint növelnie kellene a hátrányos helyzetű csoportok – különösen a roma tanulók – részvételét és sikerességét az oktatásban.
A jelentés szerint a 2025-2028 közötti köznevelési intézkedési terv már tartalmaz olyan elemeket, amelyek az iskolai szegregáció és az oktatási egyenlőtlenségek csökkentését célozzák. Az azonban egyelőre kérdés, hogy ezek az intézkedések mennyire lesznek képesek érdemben mérsékelni azokat a különbségeket, amelyek évek óta jellemzik a magyar iskolarendszert.
Nagyon ambiciózus vállalás a Tisza Párt részéről minden gyereket megtanítani értőn írni-olvasni az alsó tagozat végére, az oktatási rendszer átalakításához nemcsak szerkezeti reformokra, hanem „mentális forradalomra” is szükség lenne – többek között erről beszélgetett Lannert Judit, Nahalka István és Váradi Balázs a Qubit podcastjában.
Csótánytetem, kavics, üvegszilánk, penészes kenyér – összegyűjtöttük, miket találtak idén a menzán étkező gyanútlan diákok. Volt, ahol több százan megbetegedtek egy vírus és a higiéniai problémák miatt.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.
