Az Eötvös Loránd Tudományegyetem szeptember 23-án, a Neptunon keresztül osztotta meg hallgatóival az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium Felsőoktatásért Felelős Államtitkárságának kérdőívét, amelynek eredményeit az új felsőoktatási stratégia kialakításához használhatják fel – írta meg a HVG.
A 42 kérdésből álló felmérésben a hallgatók alapadatai és képzésük jellemzői mellett ezúttal több, kifejezetten a mindennapi életükre vonatkozó kérdés is szerepel.
A kérdőívben a WHO jóllét-indexének szempontjai alapján kérdeznek rá arra, hogyan érezték magukat a hallgatók az elmúlt két hétben. Egyebek mellett azt kell értékelniük, mennyire érezték magukat vidámnak és jókedvűnek, nyugodtnak és ellazultnak, aktívnak és energikusnak, illetve mennyire ébredtek frissen és kipihenten.
A minisztérium arra is rákérdez, mi jelenti számukra a legnagyobb stresszforrást. A válaszlehetőségek között szerepel többek között
- a tanulmányi terhelés,
- a megélhetés,
- a lakhatás,
- a magánélet,
- a jövőkép és a bizonytalanság,
- az egészségi állapot,
- valamint a hallgatótársak általi kiközösítés.
Külön kérdések foglalkoznak a hallgatók anyagi helyzetével. A minisztérium többek között arra kíváncsi, hogy az egyetemisták tudnák-e folytatni tanulmányaikat munkavállalás nélkül, és ha dolgoznak, hetente hány órát töltenek munkával. Arra is rákérdeznek, hogy a hallgatók ki tudnának-e fizetni egy váratlanul felmerülő, 100 ezer forintos kiadást, valamint hogyan jellemeznék saját anyagi helyzetüket: gondok nélkül élnek-e, vagy rendszeresen pénzügyi nehézségekkel küzdenek.
A felmérésben a képzések minőségéről is kérik az egyetemisták véleményét. Értékelniük kell többek között, mennyire világosak a követelmények, illetve mennyire tartják átláthatónak és méltányosnak a számonkérést. Az Oktatói Munka Hallgatói Véleményezéséről, vagyis az OMHV-ról is kérdeznek. Arra kíváncsiak, hogyan vélekednek a hallgatók az oktatók szemeszterenkénti értékeléséről, és érzékelik-e, hogy visszajelzéseiknek van bármilyen hatásuk.
A kollégiumi szolgáltatásokkal való elégedettség szintén bekerült a kérdőívbe. Ez azért is fontos téma, mert az egyetemi városokban évek óta problémát jelent a férőhelyhiány, miközben sok hallgatónak az albérlet jelenti a kollégium alternatíváját.
A kérdőív kitér az AI egyetemi használatára is. Mivel a felmérés anonim, a hallgatók arról is beszámolhatnak, mire és hogyan használják a mesterséges intelligenciát a tanulmányaik során.
Emellett arra is kíváncsiak, mennyire érzik úgy az egyetemisták, hogy képzésük felkészíti őket a hazai munkaerőpiacra. A kérdések között szerepel, szeretnének-e gyakorlatiasabb képzést, támogatnák-e, hogy a releváns munkatapasztalatot kreditként ismerjék el, illetve szükségesnek tartják-e az egyetemek és a munkáltatók szorosabb együttműködését.
A hallgatók szerint nehéz eligazodni az egyetemi ösztöndíjak és támogatások rendszerében: bonyolultak a szabályok, rövidek a határidők, sokszor pedig azt sem tudják, hol találják meg a szükséges információkat. Egy friss kutatás szerint egyetlen egyértelműen pozitív vélemény sem érkezett a hallgatói juttatásokkal kapcsolatos tájékoztatásról, illetve az is kiderül, hogy a diákok nagyobb állami szerepvállalást várnának el megélhetésük biztosításában.
