„Az egész egyetemi világ számára kérdés, hogy megmarad-e a műfaj értelme” – mondta a Qubitnek adott interjújában Kovács Csaba a szakdolgozatírás kapcsán.
A rektor szerint néhány évvel ezelőtt még viszonylag egyszerű volt meghatározni, mi a szakdolgozat célja. A hallgatóknak kutatói attitűddel kellett elmélyülniük egy témában, megismerniük annak kontextusát, majd olvasással, szövegalkotással és megfelelő hivatkozásokkal saját állításokat megfogalmazniuk. A generatív mesterséges intelligencia azonban alapjaiban változtat ezen. Kovács Csaba úgy fogalmazott:
Az AI alapjaiban rombolja ezt, hiszen pillanatok alatt megír részleteket egy szakdolgozatból, vagy akár az egészet, és felmerül, hogy miként változik meg az, amit szakdolgozatnak nevezünk.
A tiltást nem tartják járható útnak
A MOME-n jelenleg lehet mesterséges intelligenciát használni a hallgatói munkák elkészítéséhez, az egyetem azonban szabályozza ennek módját. Kovács szerint már tavaly elkészült az első erre vonatkozó szabályzatuk, a technológia gyors változása miatt azonban azt idén már módosítaniuk kell.
Az oktatók között sincs teljes egyetértés arról, milyen szerepet kellene kapnia az AI-nak az egyetemi munkában. A rektor szerint vannak olyan professzorok és docensek, akik erősen korlátoznák a használatát, míg mások kifejezetten támogatják.
Az egyetem alapvető hozzáállása azonban az, hogy nem tiltják az AI használatát. Kovács szerint ennek gyakorlati oka is van: „A tiltás valójában szinte lehetetlen, hiszen hogyan ellenőrizzük?” – teszi fel a kérdést a rektor. A MOME ezért inkább arra törekszik, hogy a hallgatók átlátható módon használják ezeket az eszközöket. A rektor szerint az egyetem álláspontja az, hogy „használjuk, de okosan”, és a klasszikus hivatkozásokhoz hasonlóan jelölni kell azokat a szövegrészeket, amelyek elkészítéséhez AI-t használtak.
Egy követelményből ugyanakkor nem engednének. Kovács hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia használata mellett is elvárás marad, hogy a hallgatók saját szellemi munkát végezzenek.
Arról semmiképp sem mondunk le, hogy a hallgatók saját intellektuális alkotást hozzanak létre.
Kovács Csaba rektori pályázatában is az egyetem egyik legnagyobb kihívásaként írt a generatív mesterséges intelligenciáról. Ebben arra is kitért, hogy az AI nem egyszerűen egy újabb eszköz, hanem az alkotói folyamatot és a szerzőség kérdését is alapjaiban érinti.
A Kovács Csabával készült teljes interjú a Qubiten olvasható.
A mesterséges intelligencia olykor pont olyan beszélgetőtárs lehet, amilyenre titkon mind vágyunk: ahelyett, hogy vitatkozna velünk, inkább megerősít abban, amit már amúgy is gondolunk.