A MOME nem tiltja, de szabályozza az AI használatát – a rektor szerint a szakdolgozat jövője is kérdéses

A mesterséges intelligencia egyre nagyobb kihívás elé állítja a felsőoktatást, különösen a beadandók és a szakdolgozatok esetében. Kovács Csaba, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektora szerint az AI alapjaiban változtatja meg a hallgatói munkák elkészítését, miközben az egyetemeknek azt is újra kell gondolniuk, mit várnak el a diákoktól egy szakdolgozatban.

„Az egész egyetemi világ számára kérdés, hogy megmarad-e a műfaj értelme” – mondta a Qubitnek adott interjújában Kovács Csaba a szakdolgozatírás kapcsán.

A rektor szerint néhány évvel ezelőtt még viszonylag egyszerű volt meghatározni, mi a szakdolgozat célja. A hallgatóknak kutatói attitűddel kellett elmélyülniük egy témában, megismerniük annak kontextusát, majd olvasással, szövegalkotással és megfelelő hivatkozásokkal saját állításokat megfogalmazniuk. A generatív mesterséges intelligencia azonban alapjaiban változtat ezen. Kovács Csaba úgy fogalmazott:

Az AI alapjaiban rombolja ezt, hiszen pillanatok alatt megír részleteket egy szakdolgozatból, vagy akár az egészet, és felmerül, hogy miként változik meg az, amit szakdolgozatnak nevezünk.

A tiltást nem tartják járható útnak

A MOME-n jelenleg lehet mesterséges intelligenciát használni a hallgatói munkák elkészítéséhez, az egyetem azonban szabályozza ennek módját. Kovács szerint már tavaly elkészült az első erre vonatkozó szabályzatuk, a technológia gyors változása miatt azonban azt idén már módosítaniuk kell.

Az oktatók között sincs teljes egyetértés arról, milyen szerepet kellene kapnia az AI-nak az egyetemi munkában. A rektor szerint vannak olyan professzorok és docensek, akik erősen korlátoznák a használatát, míg mások kifejezetten támogatják.

Az egyetem alapvető hozzáállása azonban az, hogy nem tiltják az AI használatát. Kovács szerint ennek gyakorlati oka is van: „A tiltás valójában szinte lehetetlen, hiszen hogyan ellenőrizzük?” – teszi fel a kérdést a rektor. A MOME ezért inkább arra törekszik, hogy a hallgatók átlátható módon használják ezeket az eszközöket. A rektor szerint az egyetem álláspontja az, hogy „használjuk, de okosan”, és a klasszikus hivatkozásokhoz hasonlóan jelölni kell azokat a szövegrészeket, amelyek elkészítéséhez AI-t használtak.

Egy követelményből ugyanakkor nem engednének. Kovács hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia használata mellett is elvárás marad, hogy a hallgatók saját szellemi munkát végezzenek.

Arról semmiképp sem mondunk le, hogy a hallgatók saját intellektuális alkotást hozzanak létre.

Kovács Csaba rektori pályázatában is az egyetem egyik legnagyobb kihívásaként írt a generatív mesterséges intelligenciáról. Ebben arra is kitért, hogy az AI nem egyszerűen egy újabb eszköz, hanem az alkotói folyamatot és a szerzőség kérdését is alapjaiban érinti.

A Kovács Csabával készült teljes interjú a Qubiten olvasható.

Hozzászólások

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu