A nap kérdése: felnőttképzésben tanulóknak jár diákigazolvány?
Válaszolunk.
Tízéves távlatban viszont jelentős növekedés látszik.
Az Eurostat friss közlése szerint Magyarországon 2025-ben a 25–64 évesek 10,6 százaléka vett részt formális vagy nem formális oktatásban, illetve képzésben a felmérést megelőző négy hétben, ami visszaesést jelent a 2024-es adathoz képest – szemlézte a Portfolio.
A hazai arány továbbra is jóval magasabb a 2015-ben mért 7,1 százaléknál, az elmúlt években látott felzárkózás viszont megtorpant: a 2025-ös adat 1,2 százalékpontos visszaesést jelent a 2024-es, 11,8 százalékos arányhoz képest.
Az EU-ban hosszabb távon folyamatos növekedés látszik, leszámítva a 2020-as, koronavírus-járványhoz és lezárásokhoz köthető visszaesést. Míg 2015-ben a 25–64 évesek 10,1 százaléka vett részt valamilyen oktatásban vagy képzésben, 2025-re ez az arány 13,7 százalékra emelkedett.
Az Európai Bizottság 2021-es, szociális jogokhoz kapcsolódó cselekvési terve három fő célt tűzött ki 2030-ra: a 20–64 évesek körében legalább 78 százalékos foglalkoztatási rátát, azt, hogy legalább 15 millióval csökkenjen a szegénységnek kitett emberek száma, illetve hogy a felnőttek legalább 60 százaléka évente részt vegyen valamilyen képzésben – utóbbinál a legfrissebb, vonatkozó adatok alapján az arány 2022-ben 39,5 százalék volt. Fontos, hogy ez a mutató nem azonos a fenti, 13,7 százalékos uniós adattal: előbbi azt vizsgálja, hogy a felnőttek részt vettek-e valamilyen képzésen az előző 12 hónapban, utóbbi csak a felmérést megelőző négy hetet veszi figyelembe.
Válaszolunk.
Barlay Bence, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium igazgatója szerint nagyon fontos a diákok mentális egészségének megőrzése, mert sok szülőnek nagyon magasak az elvárásai.
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Átrendeződött az élmezőny tavalyhoz képest.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Volt olyan egyetemi fenntartású gimnázium, amely magyarból, matekból és szövegértésből országos szinten a top3-ban végzett.
Elérhetővé vált a KIFIR tanulmányi területkeresője, amelyben a középiskolába készülő diákok és szüleik már böngészhetik a középiskolák meghirdetett képzéseit és felvételi tájékoztatóit. Az írásbeli vizsgahelyszínek keresőjének megnyitására azonban még várni kell.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.