Kevesebb felnőtt képezte magát Magyarországon, mint egy évvel korábban

Tízéves távlatban viszont jelentős növekedés látszik.

Az Eurostat friss közlése szerint Magyarországon 2025-ben a 25–64 évesek 10,6 százaléka vett részt formális vagy nem formális oktatásban, illetve képzésben a felmérést megelőző négy hétben, ami visszaesést jelent a 2024-es adathoz képest – szemlézte a Portfolio.

A hazai arány továbbra is jóval magasabb a 2015-ben mért 7,1 százaléknál, az elmúlt években látott felzárkózás viszont megtorpant: a 2025-ös adat 1,2 százalékpontos visszaesést jelent a 2024-es, 11,8 százalékos arányhoz képest.

Az Európai Unió is messze a kitűzött céltól

Az EU-ban hosszabb távon folyamatos növekedés látszik, leszámítva a 2020-as, koronavírus-járványhoz és lezárásokhoz köthető visszaesést. Míg 2015-ben a 25–64 évesek 10,1 százaléka vett részt valamilyen oktatásban vagy képzésben, 2025-re ez az arány 13,7 százalékra emelkedett.

Az Európai Bizottság 2021-es, szociális jogokhoz kapcsolódó cselekvési terve három fő célt tűzött ki 2030-ra: a 20–64 évesek körében legalább 78 százalékos foglalkoztatási rátát, azt, hogy legalább 15 millióval csökkenjen a szegénységnek kitett emberek száma, illetve hogy a felnőttek legalább 60 százaléka évente részt vegyen valamilyen képzésben – utóbbinál a legfrissebb, vonatkozó adatok alapján az arány 2022-ben 39,5 százalék volt. Fontos, hogy ez a mutató nem azonos a fenti, 13,7 százalékos uniós adattal: előbbi azt vizsgálja, hogy a felnőttek részt vettek-e valamilyen képzésen az előző 12 hónapban, utóbbi csak a felmérést megelőző négy hetet veszi figyelembe.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu