A Nemzeti Pedagógus Kar leköszönő elnöke a közelgő nyugdíjazásával és családi okokkal is indokolta távozását. Arról is beszélt, hogy az oktatási rendszer átalakítása miatt intenzív időszak vár a szervezetre, ő pedig már nem érzi magában ehhez a szükséges energiát.
Október 4-én lemondott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöki tisztségéről Horváth Péter. A szervezet közleményében azt írta, hogy döntését intézményvezetői és egyéb feladataival, valamint családi okokkal indokolta.
Lemondott a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke
Horváth Péter az MTI-nek most részletesebben is beszélt a lemondásáról. Elmondása szerint már a júniusi újraválasztásakor jelezte, hogy csak ideiglenesen tudja vállalni az elnöki posztot. Ennek egyik oka, hogy – mint fogalmazott – „közelít a nyugdíj időszaka”, emellett szeretne több időt tölteni nemrég született unokáival.
A leköszönő elnök szerint az oktatási rendszer átalakítása miatt komoly feladatok várnak a Nemzeti Pedagógus Karra, ő pedig már nem érzi magában azt az erőt és energiát, amelyet egy ilyen intenzív időszak megkövetel.
„Nem tudnék a feladatoknak olyan tiszta lelkiismerettel megfelelni, ahogy a munkámat korábban végeztem” – fogalmazott.
Horváth Péter a kommunikációs feladatokat is megemlítette. Szerinte a közösségimédia-felületeket a jövőben intenzívebben kellene használni a kommunikációs megjelenésekhez, ő azonban ezeken a platformokon már nem érzi magát „otthonosan”.
Az, hogy Horváth Péter nem tervez újabb teljes ciklust az NPK élén, korábban is ismert volt. Júniusban a HVG-nek arról beszélt, hogy a következő évben nyugdíjba megy, ezért újabb elnökségét legfeljebb egy évre tervezte.
Kérdőívet küldött a pedagógusoknak a KRÉTA-rendszerben az Oktatási Államtitkárság a Nemzeti Pedagógus Kar jövőjéről, a PDSZ szerint azonban a kezdeményezés több sebből vérzik. A szakszervezet látszatkonzultációnak tartja a felmérést, amely szerintük nem alkalmas a pedagógusok véleményének hiteles felmérésére.
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Összesen 69 érettségiző vizsgáját érintette a sorozatos bombariadó. Az Oktatási Hivatal az Eduline kérdésére elmondta, három tantárgyból, összesen négy vizsgahelyszínen zavarták meg a bombafenyegetések az őszi érettségiket, tájékoztatásuk szerint az érintett vizsgázóknak minden esetben biztosították a pótvizsga lehetőségét.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
