A Nemzeti Pedagógus Kar leköszönő elnöke a közelgő nyugdíjazásával és családi okokkal is indokolta távozását. Arról is beszélt, hogy az oktatási rendszer átalakítása miatt intenzív időszak vár a szervezetre, ő pedig már nem érzi magában ehhez a szükséges energiát.
Október 4-én lemondott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöki tisztségéről Horváth Péter. A szervezet közleményében azt írta, hogy döntését intézményvezetői és egyéb feladataival, valamint családi okokkal indokolta.
Lemondott a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke
Horváth Péter az MTI-nek most részletesebben is beszélt a lemondásáról. Elmondása szerint már a júniusi újraválasztásakor jelezte, hogy csak ideiglenesen tudja vállalni az elnöki posztot. Ennek egyik oka, hogy – mint fogalmazott – „közelít a nyugdíj időszaka”, emellett szeretne több időt tölteni nemrég született unokáival.
A leköszönő elnök szerint az oktatási rendszer átalakítása miatt komoly feladatok várnak a Nemzeti Pedagógus Karra, ő pedig már nem érzi magában azt az erőt és energiát, amelyet egy ilyen intenzív időszak megkövetel.
„Nem tudnék a feladatoknak olyan tiszta lelkiismerettel megfelelni, ahogy a munkámat korábban végeztem” – fogalmazott.
Horváth Péter a kommunikációs feladatokat is megemlítette. Szerinte a közösségimédia-felületeket a jövőben intenzívebben kellene használni a kommunikációs megjelenésekhez, ő azonban ezeken a platformokon már nem érzi magát „otthonosan”.
Az, hogy Horváth Péter nem tervez újabb teljes ciklust az NPK élén, korábban is ismert volt. Júniusban a HVG-nek arról beszélt, hogy a következő évben nyugdíjba megy, ezért újabb elnökségét legfeljebb egy évre tervezte.
Kérdőívet küldött a pedagógusoknak a KRÉTA-rendszerben az Oktatási Államtitkárság a Nemzeti Pedagógus Kar jövőjéről, a PDSZ szerint azonban a kezdeményezés több sebből vérzik. A szakszervezet látszatkonzultációnak tartja a felmérést, amely szerintük nem alkalmas a pedagógusok véleményének hiteles felmérésére.
Magyarország a sereghajtók között van az OECD-országokban az egy diákra jutó állami oktatási kiadások alapján. Miközben egy felsőoktatási hallgatóra több mint kétszer annyi állami pénz jut, mint egy általános felső középfokú képzésben tanulóra, az alapfoktól a felsőoktatásig az oktatási intézmények állami finanszírozása mindössze a GDP 2,9 százalékát teszi ki itthon, szemben a 4 százalékos OECD-átlaggal.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint bizonyos térségekben elkerülhetetlenné válhatnak az iskola-összevonások és -bezárások, de az átalakítás nem járhat együtt forráskivonással. A kevesebb gyerek lehetőséget teremthetne kisebb osztályokra és jobb oktatási feltételekre is.
Akár az érettségi is megszűnhetne a Civil Közoktatási Platform (CKP) új oktatási reformjavaslata szerint. A Nahalka István oktatáskutató által összeállított vitaanyag az osztályozástól a NAT-on át az iskolarendszerig szinte mindent újragondolna, és jelentősen visszaszorítaná az iskolai szelekciót.
Horváth Péter október 4-én mondott le a Nemzeti Pedagógus Kar elnöki tisztségéről. Az új elnököt várhatóan novemberben választják meg.
@eduline.hu 👊 📢 Szerda este tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, ahol tanárok, emberi jogi aktivisták mellett Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is beszédet mondott. 🗣️ #fyi #magyartiktok #eduline #civil ♬ eredeti hang - eduline.hu
Miközben a NOKS-dolgozók közül sokan továbbra is alig keresnek többet a minimálbérnél, a béremelésük részleteiről még mindig nincs végleges döntés. A PDSZ-t a minisztériumban úgy tájékoztatták, hogy a kérdés továbbra is „a pénzügyön áll”.
A Nemzeti Pedagógus Kar leköszönő elnöke a közelgő nyugdíjazásával és családi okokkal is indokolta távozását. Arról is beszélt, hogy az oktatási rendszer átalakítása miatt intenzív időszak vár a szervezetre, ő pedig már nem érzi magában ehhez a szükséges energiát.
Milyen lehet országgyűlési képviselőként végigvinni egy törvényjavaslatot az általános vitától egészen a zárószavazásig? Ezt próbálhatjátok ki, ha jelentkeztek az Országgyűlés Mint-a-Parlament programjára.
