Az ELTE egyéves programsorozattal ünnepli Krasznahorkai László Nobel-díját
Az egyetem bölcsészkarán élőben fogják közvetíteni a Nobel-díjátadó ceremóniát.
Több mint ötven évvel azután, hogy megkezdte jogi tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem elődintézményében, Krasznahorkai László Nobel-díjas író ismét visszatért az egyetemre és díszdoktori címet vehetett át.
Krasznahorkai László 1973-ban kezdte meg tanulmányait a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, amely a mai Szegedi Tudományegyetem egyik elődintézménye. A Nobel-díjas író most Doctor Honoris Causa, azaz tiszteletbeli doktori címet vehetett át az egyetemtől – írja az MTI.
Krasznahorkai a kitüntetettek nevében tartott beszédében Akadályelmélet című, először 2008-ban megjelent művét olvasta fel.
Az ünnepségen Krasznahorkai mellett három további szakember kapott díszdoktori címet: Marcio Lourenco Rodrigues brazil kutató, Kis Béla, a Moffitt Cancer Center intervenciós radiológiai részlegének vezetője, valamint Pávó Imre, az Eli Lilly bécsi regionális központjának szenior orvosi igazgatója.
Nem ez az első egyetemi elismerése Krasznahorkai Lászlónak. Az írót 2019-ben a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem avatta tiszteletbeli doktorává, 2026 szeptemberében pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetemen is átvehette a Doctor Honoris Causa címet. Utóbbi intézményben 1983-ban magyar-népművelés szakon szerzett diplomát.
A Nobel-díjas írót számos hazai és nemzetközi díjjal is elismerték. 2004-ben Kossuth-díjat, 2015-ben Nemzetközi Man Booker-díjat, 2024-ben Formentor irodalmi díjat, 2025-ben pedig irodalmi Nobel-díjat kapott. 2026 márciusában a francia Művészetek és Irodalom Érdemrendjének commandeur fokozatával tüntették ki, októberben pedig a Magyar Érdemrend nagykeresztje polgári tagozat kitüntetést is átvehette.
Az egyetem bölcsészkarán élőben fogják közvetíteni a Nobel-díjátadó ceremóniát.
A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.