Az egyetem bölcsészkarán élőben fogják közvetíteni a Nobel-díjátadó ceremóniát.
„Krasznahorkai László Nobel-díja nagy büszkeséget jelent az ELTE és szűkebb alma matere, a Bölcsészettudományi Kar számára. Az elismerés alkalmából az Egyetem egyéves programsorozatot indít, amely 2026. december 10-ig konferenciákkal, könyvbemutatókkal, beszélgetésekkel, filmvetítésekkel és meglepetés eseményekkel köszönti egykori hallgatóját.”
- osztotta meg az egyetem.
A programsorozat nyitórendezvényén élőben fogják közvetíteni a Nobel-díjátadó ceremóniát. Emellett a résztvevőknek levetítik a szerző december 7-én elhangzott Nobel-előadását, majd Krasznahorkai-életművet kutató szakértők beszélgetését hallgathatják meg. A diskurzus során szó lesz az író frissen megjelent regényéről, A magyar nemzet biztonsága című kötetről is.
„Az ELTE BTK-n 1983-ban diplomát szerző Krasznahorkai László életműve fontos kutatási terület a kar több oktatója számára, akik személyes kapcsolatot is ápolnak az íróval” – írják.
A programról részletesebben itt olvashattok.
(Nyitókép forrása: Krasznahorkai László - Facebook)
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
