Nobel-díjat nyert, majd bement megtartani az óráját az egyetemen

Mintha mi sem történt volna.

  • Székács Linda

Az idei kémiai Nobel-díj kihirdetését követő napon Richard Robson a Melbourne-i Egyetem diákjai előtt állt, és a szokásos módon tanított - erről írtak december 6-án a Nobel-díj közösségi oldalán annak margójra, hogy Stockholmban december 10-én adják majd át az idei Nobel-díjakat.

Míg mi magyarok Krasznahorkai László íróra vagyunk a legbüszkébbek, addig az ausztrálok a 88 éves Richard Robson vegyészre, aki Susumu Kitagawa és Omar Yaghival közösen kapta meg a kémiai Nobel-díjat a fémorganikus vázszerkezetek (metal-organic frameworks, MOF) kifejlesztéséért.

Az ausztrál vegyésznek ugyanakkor nem tartott sokáig a siker feldolgozása; munkahelye, a Melbourne-i Egyetem szerint a díj kihirdetését követő napon már órát tartott a diákjainak.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.