Egyetértünk – nyilván az egész napos iskolai program kivételével – ne legyen előírás az, hogy 16 óráig az iskolában kell tartózkodni a gyerekeknek
– reagált a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a Müller Annával készített interjúnkban elhangzottakra. Az Oktatási Bizottság alelnöke lapunknak többek között a diákok túlterheltségéről beszélt. Mint mondta, tanárként neki is volt olyan órarendje, amikor egy héten háromszor fél négyig az iskolában volt, és ugyanez a diákokra is igaz volt.
„Ha valaki reggel fél nyolckor beül, háromig vagy fél négyig bent van, utána hazamegy, pihen valamennyit, esetleg edzésre jár, akkor mikor kezd el tanulni? Több mint tíz éve mondogattam a diákjaimnak, hogy ha egyszer miniszter lennék, biztosan hoznék egy olyan rendeletet, hogy délután két óra után már ne lehessen tanítás” – fogalmazott Müller Anna az interjúban.
A PDSZ szerint nem a távozáshoz kellene engedélyt kérni
A szakszervezet a reakciójában arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi szabályozás alapján az általános iskolákban főszabály szerint 16 óráig kell megszervezni a foglalkozásokat, és a szülőnek kell kérnie, hogy a gyerek ezek alól felmentést kapjon.
A PDSZ szerint azonban ennek éppen fordítva kellene működnie: a kötelező tanítási órák után a szülő dönthesse el, hogy a gyereke hazamegy, vagy igénybe veszi az iskola által biztosított felügyeletet, napközit, tanulószobát vagy más foglalkozást.
A szakszervezet azt írta, ezt nemcsak most vetették fel. Egy közelmúltbeli törvénymódosítás során javaslatot is tettek az erre vonatkozó szabály megváltoztatására. A PDSZ szerint azért nyílt volna erre lehetőség, mert a módosítócsomag érintette a nemzeti köznevelésről szóló törvény 55. § (1) bekezdését. A tervezet ugyan csak technikai változtatást tartalmazott – a „tizenhat” szót „16”-ra cserélte volna –, a szakszervezet szerint azonban érdemes lett volna egyúttal a szabály tartalmát is megváltoztatni.
A jelenlegi szabály szerint a szülőnek kell felmentést kérnie, ha gyermeke a tanítási órák befejezése után, 16 óra előtt szeretné elhagyni az iskolát. Ez a szabályozás véleményünk szerint fordított logikájú
– írták korábban az Oktatási Bizottságnak.
Az oktatási bizottság nem tárgyalta és nem szavazta meg
A PDSZ Müller Annának címzett reakciójában azt is kiemelte, hogy javaslatukat eljuttatták az Oktatási Bizottsághoz, amelynek Müller az alelnöke. „Csakhogy ti nem tárgyaltátok és nem szavaztátok meg. Kár” – fogalmazott bejegyzésében a szakszervezet.
A PDSZ javaslata szerint a szabályozásnak abból kellene kiindulnia, hogy a tanítási órákon való részvétel kötelező, az ezeket követő foglalkozások azonban alapvetően lehetőséget jelentenek a családok számára.
A szakszervezet szerint így nem azt kellene vizsgálni, hogy melyik gyerek „mehet haza”, hanem a szülő dönthetne arról, hogy a tanítás után a gyereke hazamegy, napköziben marad, sportedzésre vagy zeneiskolába megy, esetleg más foglalkozáson vesz részt.
Ennek megfelelően azt javasolták, hogy a jogszabály lényege az legyen: a tanítási órákat követő, 16 óráig szervezett egyéb foglalkozásokon a tanuló a szülő döntése alapján vegyen részt. Ha viszont a család igényli, az iskola továbbra is legyen köteles biztosítani a felügyeletet és az egyéb foglalkozások lehetőségét.
A PDSZ szerint ez jobban igazodna a családok eltérő élethelyzeteihez és a szülők nevelési jogaihoz is. A szakszervezet ugyanakkor úgy látja, a változtatásról még nem csúsztak le végleg. „Még nem késő korrigálni, mert nyilván lesz még újabb módosítócsomag” – zárták a Müller Annának címzett bejegyzésüket.
Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.
